Belföld

A hegyen, napfogyatkozáskor – Konrád György emlékére

Korábban a témában:

Színehagyott cégtáblák, befalazott ablakok, megszaggatott redőnyök, pofon vert oroszlánfejek, kapualjak elkobozhatatlan leprafoltjai, lehúgyozott rozetták, kisiklott ereszcsatornák, megereszkedett sodronykötelek, kibelezett szirénák, nyugdíjas rostélyokon senki-nem-látta lándzsák, liliomok, ingyensírhelyes öregek pincéin csak fűrésznek engedő lakatok, kidobott cirokseprűk, kerékpárláncok és papírtrombiták gombás nádpalló-rakásokban, óvóhelybenyílások betonduzzanatai, belőtt ablakok nyerstégla pótlásai, érvénytelen falragaszok, szederjes zászlónyelvek, elfüggönyözőtt kirakatok: szeretem ezeket a házakat.

Konrád György: A látogató

Ebben a városban nőttem fel, itt éltem életem nagyobbik részét. A város ez a város, szeretem. Már nem élek ott, de amikor ott vagyok, minden sejtemmel benne vagyok. Látogató vagyok ott, ahol Konrád György halott.

A magyar szellem annus horribilise ez: Baló, Térey, Heller, Rajk, Konrád; olyan veszteség, melyet kevés kultúra visel el. A kiemelkedő emberi minőség ellentmondása, hogy épp azért éljük túl a veszteséget, mert e csodálatos nők és férfiak (élet)művének vértezete véd minket.

Amikor valaki meghal, gyakran írják az emlékezők, hogy ’napok óta akartam írni neki, vagy fölhívni, aztán jött a hír és már nem tudom’. Így vagyok ezzel én is: hónapok óta akartam beleolvasni újra A látogatóba. Motoszkált bennem itt, valamelyest messze a szülővárosomtól, hogy újraolvassam fiatalkorom legcsodálatosabb mondatait. Nincs nosztalgiám, nem vágyom vissza a kései kádárizmusba – ezért (is) jöttünk el Magyarországról –, de ezt a nyelvet őrzöm, mert ez a legszebb dolog, ami az enyém.

Nekem először Konrád György mutatta meg, hogy mennyire gyönyörű. Féltve őrzöm, ezen beszélek a gyerekeimmel, a feleségemmel, a szüleimmel, a barátaimmal. Óvóhelybenyílások betonduzzanatai rejtőznek a magyar nyelvben, de csak azért, mert Konrád beleírta őket. Ezért van ilyen városom, ezért van ilyen nyelvem. Ezért és így – Konrád miatt (is) – vagyok itt, Bécsben otthon és magyar.

A zsidó hagyomány szerint minden nemzedékben van harminchat igaz ember – lámed-váv cádikim –, miattuk van még világ. A cadik igazság, igazságosság –, ezt nem Konrád, hanem ’sten írta bele a nyelvbe. Nézem a neten kerengő képet, Danilo Kiš emlékestjéről 1991-ből. Négy cadik a harminchatból: Rajk, Petri, Konrád, Eörsi. Most ment el az utolsó. Egyedül maradtunk, mi később születettek. Arcukon finom mosoly, boldog emberek. Így van ez: a tisztességes, becsületes ember – boldog. Kevesen értik ezt az érvénytelen falragaszok, szederjes zászlónyelvek, elfüggönyözött kirakatok világában.

Mint minden cadik, Konrád György is sallangmentesen volt tisztességes. A tisztességes lét életforma; mint gyönyörű mondataiban, a becsületesen élt életben is finom kérlelhetetlenséggel haladt előre. Ez a tisztesség itt nem magántisztesség, hanem közbecsület: a szabadság művelése, a pusztítással szemben az alkotás erejének folyamatos felmutatása. Amit én láttam ebből, az a végtelen nyugalom: halk, bölcs, egyszerű.

Lehetett volna dühös is. Közösségét, melybe Berettyóújfalun született, saját anyanyelvén beszélők irtották ki; az egyetemről kizárták, ötvenhat után nem kapott állást, írásai nem vagy csak cenzúrázva jelenhettek meg a hetvenes-nyolcvanas években, a rendőrség vegzálta, sokáig nem utazhatott, állását elvesztette. Világhíre ellenére sokáig üldözött, kitaszított, tiltott volt.

Konrád György eközben azt mutatta: tisztességesen élni egyszerű, akkor is, amikor lehetetlen. Bárhol, bármikor. Mondjuk hetedik kerületi gyámügyi előadóként, BUVÁTI-s szociológusként, szamizdatszerzőként, a PEN Klub elnökeként, vagy világhírű értelmiségiként a hegymagasi zsidó kocsmából alakított házban, az ivó helyén írógéppel. Konrád György élete és műve, hogy tőle és általa is tudjuk, így is lehet. A világhír, a könyvek, a magas tisztségek, a díjak: járulékos haszon. A boldogtalan és tisztességtelen országban a szabadság, az autonómia és a becsület mindennapi hitvallását élte: ’de, lehet’. Ez csendes, de kérlelhetetlen lázadáshoz vezetett: élni, mintha mi sem történne.

Mondanám, hogy  az „eltaposott zendülés után, amikor mind, aki megpróbálta, egymás ellen acsarkodik; […] a hódítók nem csak bírkozásban, ölelkezésben is túlélhetők; az ismétlődő szégyenek […] az idő csendjében elenyésznek, mint a déli harangszó”. De ezt már leírta ő A Városalapítóban.

„Kádár János végtelenül népszerű az egész országban” – mondta a New York Timesnak 1975-ben, mikor elvették a könyvét, lehallgatták, börtönbe csukták, majd elűzni akarták az országból. Semmi sem változik. A harminchat cadik élete a szabadság zendülése egy a szabadságot megvető nemzetben; a becsület lázadása egy a tisztességet lenéző országban; a polgári jó ízlés felkelése a parvenük világában. Valószínűleg így van ez máshol is. Ilyen a cadikok sorsa.

Most elment ő is. Halálával kicsit kevésbé magyar lett az ország. Minden mondat, amit nem írt bele a nyelvbe, hiányozni fog onnan. Majd kineveznek valakit, hogy csinálja helyette. Nem fog menni. Én nem tudom, hogy cadikok városonként, országonként, kontinensenként vagy univerzumonként vannak harminchatan. Ötöt elvesztettünk, csak az idén. A többiek már elmentek korábban. A szabadság, a becsület és a polgári jó ízlés dolga vesztésre áll. Nem telik soká, hogy az idő csendje elfelejtesse velünk, hogy éltek itt cadikok egykoron.

Ma még a gyász, holnap talán új zendülés. A példaképek ott magasodnak, fenn a hegyen napfogyatkozáskor.

Braun Róbert

Kiemelt kép: Hartyáni Norbert

Simó György: Konrád György háromszor döntött Magyarország mellett
Mert ami itt van, azt „nem tartotta hiábavalónak és örömtelennek”. Nem tudok ennél emberibb és patriótább mondatot.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.