Bár még mindig a levegőben lóg a jövő évi minimálbér-emelés, a KSH statisztikája szerint szinte kilőttek a bérek, de legalábbis átlagosan két számjegyű volt a növekedés 2016 óta. Abban, hogy az utóbbi két évben durván 60 ezer forinttal nőtt az átlag, jelentős szerepet játszott a minimálbér több mint 24 és a bérminimum csaknem 40 százalékos emelkedése.
Írtunk azonban arról is, hogy bármilyen sebes a növekedés, tízből hét magyarnak csak álom az átlagbér bruttó 324 ezer forintja. Több céget és olvasóinkat is megkérdeztük, ők megtapasztalták-e az utóbbi években a két számjegyű béremelést, és mire számítanak jövőre. Elég vegyes a kép.
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Még a kötelező bérminimumot sem akarták megadni
Ági diplomás, két műszakban dolgozik egy vidéki üzemben minőségellenőrként. Már bérminimumra van bejelentve, de korábban csak bruttó 148 ezer forintot adtak neki, kicsivel többet, mint a minimálbér. Utánanézett, hogy jár neki a bérminimum, és addig erősködött, amíg cége el nem ismerte a dolgot, és visszamenőleg is meg nem adta neki a szakmunkásoknak járó legkisebb fizetést. Ha onnan nézzük a dolgot, hogy a bérminimum évről évre kötelezően emelkedett, akkor neki megvan a két számjegyű emelés az utóbbi két évben, és feltehetőleg jövőre is meglesz.
De így sem elégedett a bérével, nem érzi magát megbecsülve, hiszen egy fillérrel sem kap többet, mint amennyit kötelező megadni. Ha nem járna három gyereke után a családi adókedvezmény, amit párjával együtt vesznek igénybe, és ami lenullázza Áginál az adó- és járuléklevonásokat, akkor nagyon kevés lenne a nettója.
Két éve nem nőtt a bére
Ibolya egy gyár marketingosztályán dolgozik, nettó 219 ezer forint az alapfizetése, ami bruttó 330 ezer forintot jelent, kicsivel többet tehát, mint az átlagkereset. Erre jöhet még csapatszinten 10-20 ezer forint közötti mozgóbér, ha hozzák a tervet. Ilyet utoljára augusztusban kapott. Ibolya átlag feletti fizetését azonban azzal együtt érdemes említeni, hogy két éve nem emeltek a bérén, és amennyire tudja, jövőre sem tervezik. Emiatt már korántsem annyira elégedett, mint amikor három éve belépett.
Egyéni bértárgyalásra készül, ha osztályukon nem lesz emelés. Hozzátette: a cég nagy élőmunka-igényű termelést végez, rengeteg a bérminimumos dolgozó, nekik pedig kötelezően meg kellett emelni a bérüket, amit nem is sajnál tőlük. De ettől még szerinte ideje lenne az ő fizetését is növelni.
Ami kötelező, azt megadták
Tibor diplomás, fűtőként dolgozik több műszakban egy vidéki távhőcégnél. Kötelező bérminimumos, így neki megvolt a két számjegyű emelés az utóbbi két évben. Egy november végi munkaértekezleten már megígérték nekik jövőre is átlagban a 10 százalékos emelést, és 2019-ben is a fizikai állomány bérét emelnék jobban. Arra nemigen számít, hogy a bérminimumnál többet kapnának, hiába nyereséges a cég, a pluszt inkább fejlesztésekre költik.
Tudomása szerint náluk minimálbéren nincs senki, a többség bérminimumos. Cégét is sújtja a munkaerőhiány, de a kezdőknek kínált bruttó 950 forintos órabér nem vonzó annyira, hogy legyenek jelentkezők. (Összehasonlításul, az idei minimál-órabér bruttó 794 forint volt, a legkisebb szakmunkás órabér pedig bruttó 1038 forint.)
Csak olyanoknak éri meg itt dolgozni, akik másodállásban szerelőként is keresnek.
Párja érettségizett, egy üzemben dolgozik operátorként a gyártósoron, több műszakban. 2017-ben 8 százalékos, idén kétszer 5 százalékos emelést kapott, és azt ígérték, jövőre is megkapja a 10 százalékot. A bruttó órabére 1008 forint, ezek szerint alapbére bruttó 175 ezer, kicsivel kevesebb, mint a bérminimum. De túlórákkal együtt ennél többet keres – mert túlóra az mindig van.
Alig volt béremelés, de nincs oka panaszra
Bálint felesége tartósan beteg, minimális járadékot kap. A férfi az irigyelt IT-szakmában dolgozik egy nemzetközi cégnél. Náluk régiókra lebontva adják meg az adható fizetésemelés mértékét, keretösszegben. A tőzsdén az utóbbi időkben nem száguldottak, csak komótosan növekednek, részben ezért nem volt náluk meg az átlagos tízszázalékos béremelés. Nem is tartaná reálisnak.
Az elmúlt néhány évben cégénél átlagosan 2-3 százalék körül nőttek a bérek. Volt, aki nem kapott, mások meg 4 százalékot, elvétve lehetett 10 százalék plusz is. Hogy kinek mennyivel emelnek, az a csoport szintű céges stratégiától függ – ebbe beleférhetett az is, hogy az értékes munkát végző alacsonyabb keresetűek bérét zárkóztatják fel.
Elégedett cégével, és bérével, értékeli, hogy fizetését tekintélyes juttatási csomag egészít ki, amelynek része például a céges autó. És a munkakörülményeit is ideálisnak tartja. Ahogy ő látja,
Az iparágon belül jellemző, hogy magasabb bérrel próbálják meg elcsábítani egyik cégtől a másikhoz a munkaerőt. Személy szerint nem tervez váltást, de ha mégis megkörnyékeznék, minimum 20-30 százalékkal kellene többet fizetnie egy másik cégnek ahhoz, hogy átmenjen – árulta el.
Bérminimumosból minimálbéressé fokozták le
Jóska a fuvarozási szakmában dolgozik, nyergesvontatóval szállít, többnyire belföldön. 2016-ban bérminimumra jelentette be a cége, ami egyébként neki nem kötelező. A kétéves bérmegállapodás után nem is kapta meg, csak a minimálbért 2017 óta. Ez azt jelenti, hogy neki 2017-ben még csökkent is az alapbére, 129 ezer forintról 127 500 forintra. Nettóban évek óta 220-290 ezer forint között keres, az utóbbi csak egyszer fordult elő.
Ez úgy lehet, hogy a kamionosokra jellemző egyéb bérelemeket (kilométerpénz, üzemanyag-megtakarítás, stb.) szabadon variálja a cége. Amennyire látja, ha reklamál, kicsit megtolják neki, aztán meg visszavesznek, de sehogyse jön össze a 10 százalék.
Kiemelt kép: Bugány János / MTI
