Nagyjából másfélmillió élő lakástakarék szerződés lehet, és ki tudja, hány nem lesz, amit terveztek. Hétköznapi embereket kérdeztünk, hogyan érintette őket, hogy extra sürgősséggel megvonták a jövőbeni megtakarításoktól az állami támogatást.
Később fognak a fiatalok lakáshoz jutni
Timi 20 éves, hajadon, nincs gyereke. Egy kis faluban lakik, nagypapájánál, tesójával. Korábban közmunkásként dolgozott, most sikerült elhelyezkednie egy összeszerelő üzemben, végre rendes fizetésért. Nemrégiben édesanyjával beszélgettek arról, hogy mint idősebb testvérének, neki is kellene lakástakarékot kötnie, hogy képes legyen majd az önálló otthon megteremtésére. Timi még ezután is megkötné a lakástakarékot, hogy biztosan gyűljön a pénz a sajátra. Persze azért az állami támogatás jól jött volna neki. Hallott a CSOK-ról is, de gyerekvállalásra egyelőre nem gondolt, előbb az önrészt szeretné összegyűjteni. Most valószínűleg
Misi 25 éves, nőtlen, albérletben él, nincs gyereke, éppen első kis lakása megvásárlására készül. Összegyűjtött már az utóbbi években egy kis pénzt, ezt szerette volna megtoldani lakástakarékkal. Éppen a kormány bejelentése előtt egy héttel adta be négy kérelmét (nagyszüleit is bevonva, de úgy, hogy ő fizeti, amit kell). Még nem tudja, hogy sikerrel járt-e, mert eddig nem kapta meg a pénztártól a szerződéseit. Ha nem, akkor egy
Gyerekkel is nehezebb lesz
Lajosék egy másfélszobás albérletben laknak Pesten, három gyerekkel. Most kezdtek annyit keresni, hogy gondolhatnak megtakarításra is. Úgy tervezték, hogy amit a családi adókedvezmény miatt visszakapnak adóban, járulékban (havi 90 ezer forint), abból indítják el a lakástakarékokat, mind az ötük nevére. Így majdnem 7 millió forintjuk gyűlt volna össze 4 év alatt, felvehették volna a háromgyerekes CSOK-ot, hozzá a kedvezményes kölcsönt, és még esetleg kölcsönt, ltp-vel, hogy ha nem is új, de mindenesetre egy tágasabb otthonba költözzenek.
Erzsi 40 pluszos, kiskamasz fiával él a szülei házában, a tetőtérben. A szüleinek mindig volt eddig lakástakarékjuk, időről időre abból csináltatták meg a felújításokat. Neki eddig nem volt lehetősége félretenni, de már foglalkoztatta a gondolat, mert egyszer szeretne ő is önálló ingatlant, vagy legalább a gyerekének segíteni ebben. Ingerülten veti oda: Gyereket már nem vállal, elég egyet is felnevelnie egyedül. Rá meg maximum 600 ezer forintot kapna, abból hol tudna lakást venni?
Nyugdíjas álmok
Gézáék családi házban laknak, van lakástakarékjuk, amit nyugdíjas álmuk (egy ház a Balatonnál) megvalósítására szántak. 12 évük van még a nyugdíjig, úgy terveztek, hogy három széria négyéves lakástakarékot nyomnak le, aztán eladják a házukat, elosztják a gyerekeik, meg maguk között a vételárat, így őket is segítve. A gyerekeiknek is van amúgy lakástakarékjuk, ők önálló lakásra gyűjtenek. Gézáék úgy számoltak, kölcsönnel talán elég lesz a pénz.
Marikáéknak nincs gyerekük, nemrégen lettek nyugdíjasok, kis lakásuk van, és lakástakarékjuk. Még mindketten jó erőben vannak, de már gondoltak arra, hogy nem lesz ez mindig így, és gyűjtik az idősotthonra a beugrót. Úgy tervezték, hogy amíg bírják, fizetik az ltp-t, akár több körben is, mert közben a lakásban is kellhet felújítás.
Kazáncsere
Juliéknak gázkazánjuk van, már tízéves, és tisztában vannak vele, hogy előbb-utóbb ki kell majd cserélni. Múlt héten olvastak arról, hogy ahhoz is fel lehet használni a lakástakarékot, de már Ettől függetlenül elkezdenek félretenni a kazáncserére, de keserű lett a szájuk íze attól, hogy az állami támogatást már leshetik. Ötszázezer családot érinthet ez a kérdés.
Nem feltétlenül volt könnyű menet
Írtuk, hogy a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke, Kaplonyi György értetlenül állt a lakástakarékok állami támogatásának megvonása előtt, ami a társasházak egyetlen lehetősége volt arra, hogy érezhető hozammal gyarapítsák felújítási alapjukat. Elmondása szerint közgyűlési határozat kellett hozzá, sok adminisztrációval járt, be kellett gyűjteni a számlákat, és pontos elszámolást kellett készíteni. De mindezzel együtt is jó lehetőségnek tartották, a társasházak 80-90 százaléka használta atz ltp-t, és szinte minden felújítást ebből fedeztek.
Ica ötven pluszos, gyermektelen, egyedül él, lakása felújítására használta fel nemrégiben az ltp-t, ő a ritka kivétel, aki nem rohant a ltp-szerződést kötni. Majdnem 1,3 millió volt a négyéves megtakarítás összege, és 2 millióba került neki a felújítás. A lakástakaréknál ugye
Ami jó gazdaságfehérítési szempontból. Ica viszont alaposan meglepte a mesterembereket azzal, hogy számlát kért, mindnyájan áfa nélküli árat ajánlottak első körben, mert szokás szerint feketén dolgoznak, így olcsóbbak is. Aki hajlandó volt számlát adni, az szépen átkalkulálta áfásra az árakat, ami tulajdonképpen elvitte a lakástakarékos állami támogatás összegét. De még így is kellett számlát vennie, hogy a teljes kasszaösszeget lehívhassa, ami szintén veszteség volt neki.
Kiderült ugyanis, hogy például a sittes zsákokat, a szögeket, a csiszolóvásznat, a takarófóliákat, a fémvágótárcsát (el kellett vágni a gázvezetékeket) vagy a csempe házhozszállítását sem. Emlékei szerint nem mondták el neki, amikor a szerződést kötötte, hogy lesznek kivételek, az apró betűt meg nem olvasta el. Összességében mintegy ami eléggé bosszantotta. Gondolkodott rajta, hogy kössön-e újabb lakástakarékot, megtakarításnak, de végül nem tette, az első tapasztalatai alapján.
Piroskáék nyugdíjasok, pár éve költöztek közelebb gyerekeikhez az ország másik feléből. Már hosszú évek óta ltp-sek voltak, ebből fedezték a felújításokat, és amint felhasználták az összeget, kötötték is az új szerződést. A nemrégiben vásárolt háznál is az ltp-s pénzből, és az energetikai felújítási pályázatot felhasználva cseréltették le a tetőt, csináltatták meg a szigetelést, vakolást, az ablakok, ajtók cseréjét, a burkolatfelújítást. Nekik nagyon bejött a lehetőség, bár Sajnálják, hogy ha lejár a következő megtakarításuk, többé már nem lesz állami támogatás.
