Belföld

Mitől fél a kormány, hogy ilyen sürgős volt beszántani a lakástakarékokat?

Korábban a témában:

Minden bizonnyal magukat a lakástakarék-pénztárakat (ltp) is váratlanul érte, hogy a kormány mattot adott nekik, de hiába kértük őket, nem kommentálták az eseményeket. Pedig szeptemberben, amikor az Aegon bejelentette, hogy október elsejétől nem lehet náluk új ltp-s szerződést kötni, a pénztárak nem tudtak semmit, legalábbis még lelkesen válaszoltak a 24.hu-nak, és egybehangzóan arról számoltak be, hogy egyre több az ügyfelük, eszük ágában sincs elhagyni a prosperáló piacot.

Az Aegont most újra megkérdeztük, ők vajon sejtettek-e valamit, hogy megelőzték a kormányt a bejelentésükkel, de csak megismételték: a cég nem kíván hitelezéssel foglalkozni Magyarországon, enélkül viszont a lakástakarék-pénztári tevékenység nem művelhető hatékonyan.

Már a múlt héten is terjengtek olyan pletykák amúgy, hogy 30 százalék helyett csak 20 százalék lehet a lakástakarékokra az állami támogatás. Ehhez képest is bombaként robbant a hír hétfőn, hogy a kormány nem ad hozzá semennyit a takarékoskodók pénzéhez. A hétfőn Bánki Erik fideszes képviselő által beterjesztett törvénymódosító javaslatot az ő kérésére és számos fideszes támogatása mellett kivételes eljárásban tárgyalták, és már kedden meg is szavazták, Áder János pedig sebtiben aláírta a törvényt, a rendelkezésére álló öt nap helyett néhány óra alatt.

Megkérdeztük Bánki Eriktől, mire volt ez a nagy sietség, milyen veszélyt szimatol a kormány, ami miatt azonnali hatállyal leállítják a támogatást az új szerződésekre. De nem válaszolt a kérdésünkre.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka az Országgyűlésben
(Fotó: Kovács Attila / MTI)

Elszállt a hiány, de ezen nem segít a mostani döntés

Felvetődhetne, hogy esetleg az elszabadult hiány és az elmaradó uniós pénzek miatt áldozták be hirtelen az ltp-ket. Tény, hogy az államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett az első nyolc hónapban, ami az 1311,4 milliárd forintos éves előirányzat 121 százaléka, és a tátongó lyuk befoltozására tett már a kormány különös lépéseket, például a választás előtt megelőlegezett uniós támogatásokat visszautaltatják az önkormányzatokkal. A Bánki-javaslat indoklásában az állt, hogy az idén 70 milliárd forintra rúghat az állami ltp-támogatás összesen. Ez jelentős összeg, de attól, hogy megszavazták a módosító javaslatot, még nem javul rögtön a mérleg, az idevágó állami kiadás, csak majd évek alatt csökken, ahogy lejárnak a szerződések.

Mindenesetre Gulyás Gergely miniszter nyíltan arról beszélt: azért kellett 24 óra alatt lezavarni az állami támogatások kivezetését, mert különben még többen kötöttek volna szerződést a döntés bejelentése után annak hatálybalépéséig.

Segítség volt a CSOK-osoknak is

A törvényjavaslat indoklása több dolgot is megemlít az állami támogatás megszüntetésének okaként, például hogy a lakástakarék-pénztári rendszer nem szolgálja eléggé a Fidesz-KDNP által nemzeti ügynek tekintett otthonteremtést. Ehhez képest a lakosság elég jelentős része takarított meg a lakáskasszáknál: a Fundamenta 2 millió ügyfélről, és 900 ezer már megvalósult lakásálomról ír oldalán, az Erste lakástakarékánál 130 ezer ügyfél van, az Aegonnál több mint 51 ezer, és feltehetőleg az OTP-nél sem kevés.

Összességében a lakáskasszáknál ma másfél millió élő szerződés lehet.

Jóval több embert ért el tehát, húsz év alatt az ltp, mint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), amelynek révén 2015 óta mindössze 90 ezer család kapott állami segítséget, összesen 250 milliárd forintnyit. Ezek szerint évi átlagban hasonló összegű kiadást jelent a kincstár számára a CSOK támogatása, mint a lakáskasszáké.

Felhasználását tekintve viszont sokrétűbb eszköz az ltp, hiszen nemcsak lakásépítést, vásárlást, felújítást, bővítést, korszerűsítést lehetett belőle finanszírozni, hanem akár az idősotthoni elhelyezés beugróját is állhatták belőle. Továbbá nem csak magánszemélyek, de társasházak is élhettek a támogatott megtakarítási formával, ami jó volt például felújításra, szigetelésre. Innentől ez is ugrott.

A Fundamenta Lakáskassza Zrt. ügyfélszolgálati irodája a II. kerületben
(Fotó: Kollányi Péter / MTI)

Nem beszélve arról, hogy az ltp a CSOK-osok számára is segítséget jelentett: kombinálni lehet a két konstrukciót, így mindkét oldalról begyűjthető az állami támogatás. Másképp fogalmazva az ltp kiváló eszköz volt arra, hogy a családok összegyűjtsék a lakásvásárláshoz az önrészt, egy kis állami segítséggel. Ha valaki eztán lakásra kezdene gyűjteni, akkor nem marad neki más, csak a bankok zsenge kamata, esetleg az állampapír, de az is jóval kevesebbet hoz, mint az ltp. Aki állami támogatást akar, annak marad a lakáslottó, amely a változás nagy nyertese lehet.

Vagy gyereket kell vállalnia, a CSOK-hoz, amivel teljesül a kormány elképzelése, hiszen régóta szeretné, ha növekedne a születések száma.

Csekély az összeg, új lakásra nem elég

A támogatás megszüntetése melletti egyik érv, hogy az ltp-megtakarításokból alig épültek új lakások a jellemzően kis összegű konstrukció miatt. Ez nehezen értelmezhető, mert a CSOK nagyobb részét is használt lakásokra vették igénybe, és a családi otthonteremtési kedvezmény szintén felhasználható bővítésre is, nem csak új lakás építésére, vásárlására. Felújításra viszont eddig nem.

A „kis összegű” megjegyzés pedig relatív, mert ha a család összefogott, akkor egy lakáshoz több ltp-t is köthettek, és így megtöbbszörözhették a megtakarított összeget. Ha négyen összeállnak a családból, akkor havi 20-20 ezer forintos megtakarítás mellett az állami támogatással együtt egy év alatt cirka 1,3 millió forint megtakarításra tehettek szert. Miután maximum 10 évig lehetett fialtatni a pénzt, és kapni az ltp-re az állami támogatást, már bőven 10 millió forint felett tartunk. Összehasonlításul: a CSOK új lakásnál egy gyermekre 600 ezer forint, két gyerekre 2,6 millió forint, három vagy több gyermekre 10 millió forint.

Az OTP lakástakaréknál egyébként éppen arról számoltak be idén szeptemberben, hogy amíg 2016-ban még csak a lejárt megtakarítások negyedét fordították lakásvásárlásra az ügyfeleik, addig az idei év eltelt hónapjaiban már a megtakarítások több mint harmadát forgatták be a lakásvásárlásba. Ugyanezen időszakban pedig megduplázódott a házépítésre fordított megtakarítások aránya.

Modern társas lakóépületek sokasodnak a fõváros XI. kerületében, a Madárhegy városrészben
(Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)

Előjött az extraprofit, mint a magánnyugdíjpénztárak beszántásakor

Számos esetben nem is közvetlen lakáscél valósult meg, a megtakarítást a futamidő végén akár medence vagy szauna építésére is fel lehet használni – érvelt Bánki Erik. Ilyen alapon a rezsicsökkentéssel az áramot sem kellene olcsón adni azoknak, akik az úszómedencéjüket fűtik. Fónagy János államtitkár 2013-ban még azt mondta, ez nem jellemző, ezért nem kell vele foglalkozni.

Felrótták, hogy az ltp mára költségessé vált az adófizetők számára, illetve hogy a pénztárak extraprofitot vágtak zsebre. Hogy mit értettek extraprofiton, azt nem magyarázta meg Bánki az ellenzéknek a parlamenti vitában. A Fundamenta vezére szerint viszont szó nincs extraprofitról, a befektetett tőke a kasszáknak nem térült meg, viszont a magyar gazdaságnak hozott a konyhára a konstrukció, egy forint állami támogatás hét forintot generált:

A Fundamenta-vezér szerint szó sincs extraprofitról
Pedig a fideszes Bánki Erik ezt a kártyát is előhúzta a lakástakarékok támogatásának eltörlésekor.

Ha még emlékszünk, a túl nagy költség és az extraprofit volt a fő érv a magánnyugdíjpénztárak beszántásakor is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.