Pénzügy

A lakástakarék miatt ki fognak nyírni pár közös képviselőt

A társasházak számára a lakástakarék (ltp) volt az egyetlen lehetőség, ami segített az időről-időre felmerülő felújítási munkák finanszírozásában. Nem az a baj, hogy a sok lehetőség közül egy eltűnik, hanem az, hogy az egyetlen lehetőséget vették el. 

Így érzékeltette az állami támogatás megszüntetésével a társasházakat ért csapást Kaplonyi György, Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke lapunknak. Értelmezése szerint megszűnt a lakástakarék (ltp) lehetősége azzal, hogy kivonták belőle az állami támogatást. Az ltp az állami támogatásra épült, az volt az alapja, azzal a céllal jött létre, hogy az állami támogatást ellenőrzött körülmények között használják fel. Ha kirántják az alapot, mármint az állami támogatást, az egész értelmét veszíti – részletezte elnök.

Egy társasház általában 5-10 évig felhalmoz, és többnyire nem hitellel fog neki a felújításnak, hanem zömében a felhalmozásból fedezik azt. (Persze ha szükséges, kölcsönt is felvesznek mellé.) Az ltp-ben gyűjtött pénz kötött felhasználású, a törvény szerint csak felújításra, korszerűsítésre lehetett felhasználni, ami a lakók számára is egyfajta biztonságot jelentett. Tudhatták, hogy a befizetéseikből nem elmaradt közüzemi számlákat rendeznek, hanem csakis a társasház közös részeinek karbantartására költik, kifestetnek, szigeteltetnek, stb. És szigorúan el is kellett számolni a felhasználással, magyarázta az elnök.

A társasházak 80-90 százaléka élt az ltp lehetőségével. 

Fotó: Balázs Attila / MTI

Többféleképpen is kiaknázhatták a társasházak az ltp-t

A társasház egy darab 30 százalékos ltp-támogatást kaphatott a befizetések után, de nem csak legfeljebb évi 72 ezer forintot, mint a magánszemélyek, hanem sávos volt a rendszer. Így minél nagyobb volt a ház, minél több volt a lakástakarékra a befizetés, annál nagyobb lehetett a befektetett összeg és az állami támogatás is.

Társasházi ltp – ennyi lehetett a támogatás

A lakásszövetkezet, illetve a társasház közös tulajdonú részeinek felújítására kötött szerződéseknél az éves állami támogatás épületenként az adott megtakarítási évben a lakás-takarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka lehetett, de legfeljebb:

a) 108 ezer forint 2-4 lakásos épületre (ehhez évi 360 ezer forintos befizetés kellett),

b) 144 ezer forint 5-30 lakásos épületre (ehhez évi 480 ezer forintos befizetés kellett),

c) 180 ezer forint 31-60 lakásos épületre (ehhez évi 600 ezer forintos befizetés kellett),

d) 216 ezer forint 61-120 lakásos épületre (ehhez évi 720 ezer forintos befizetés kellett),

e) 252 ezer forint 121-180 lakásos épületre (ehhez évi 840 ezer forintos befizetés kellett),

f) 288 ezer forint 181-240 lakásos épületre (ehhez évi 960 ezer forintos befizetés kellett),

g) 324 ezer forint 241-nél több lakásos épületeknél (ehhez évi 1,08 millió forintos befizetés kellett).

Egy átlagos társasház 60 lakásos, így tehát ahhoz, hogy kimaxolják a lehetőséget, elég volt havi 833 forintot szedni az ltp-re a lakóktól (feltételezve, hogy mindenki fizet), hogy az összegyűjtött évi 600 ezer forint mellé megkapják a 180 ezer forintos állami támogatást. Ha ötéves volt a szerződés, akkor az 900 ezer forint állami támogatást jelentett a háznak.

Kedvelt konstrukció volt az is, hogy hitelt vett fel a társasház egy nagyobb munka elvégzésére, és a hitel fedezetéhez kötött ltp-t, ugyanúgy, mint ahogy arra a magánszemélyeknél is volt lehetőség. Aktívan használták ezt a lehetőséget az összes panelprogramnál, az energetikai felújításoknál.

Aztán ott volt még a csoportos ltp-lehetősége is, amikor a lakók döntő része egyesével kötött lakástakarékot, és a házra engedményezték a felhasználást – a befizetett összegtől függően ezzel még jelentősebb állami támogatást lehetett elérni, amit szintén főleg a panelprogramoknál használtak fel. Ilyen úton akár 50-60 milliós felújításokat is tudtak finanszírozni.

Ahogy kifutott egy-egy lakástakarék, amint kiutalták a pénzt, azonnal kötötték az újat, hogy biztosítsák a folyamatosságot, és a következő munkák fedezetét. Normális hozamot kaptak rá, és ötévente mindig volt mit felújítani, korszerűsíteni a házakon, amihez az ltp-vel lehetett előre tervezni. Korrekt átlátható rendszer volt, és a lakók is belátták, hogy a ház érték, áldozni kell rá.

 

Szinte minden felújítást az ltpk-ből fizettek

Kaplonyi György maga is aktív, közreműködésével cégeik 280 társasházat kezelnek Budapesten és Szegeden. Náluk még az átlagnál is több volt az ltp – csak annak a háznak nem kötöttek, amit erősen leromlott állapotban vettek át, és/vagy anyagi problémák voltak, és azonnal fel kellett újítani, nem lehetett várni. Az ltp-kből fizették a liftek felújítását, a festéseket, a vakolat javítását, szinte minden olyan munkát, amit a közös területeken kellett elvégezni. Ha nem lett volna ltp, akkor ezek a munkák eltolódtak volna 3-4-5 évvel későbbre, és mivel közben is romlott volna a felújítandó terület állapota, összességében többe kerültek volna a munkák is, jegyezte meg.

Úgy véli, amint kifutnak a még élő szerződések, vissza fognak esni, el fognak tolódni a nagyobb felújítások.

4-5 év múlva lesz majd igazán gond

– tette hozzá.

Öt-tíz év múlva pedig már nem lesz pénz a felújításokra, főleg a kisebb és közepes méretű házaknál, ahol nincs külön bevétel.

Le fognak rongyolódni a társasházak.

Rengeteg társasházi közös képviselővel tartja a kapcsolatot, tőlük tudja, hogy az ltp-t a házak zöme használta, mert értelmes, jó megoldás volt, segítette a munkájukat.

Tavaly még egész másképp állt a kérdéshez a kormány

A szövetséget teljesen váratlanul érte az ltp-támogatás megszüntetése. Tavaly még, amikor a kormánnyal egyeztettek egy másik kérdésről, minden hozzászóló kifejezte, hogy az ltp mennyire jó lehetőség a társasházaknak, és azt is kezdeményezték a miniszterelnökségnél, hogy fejlesszék tovább. Akkor még úgy tűnt, hogy lenne erre fogadókészség.

Az elnök egyébként már hétfőn e-levelet írt a törvénymódosítást beterjesztő Bánki Eriknek, hogy maga az indoklás nem állja meg a helyét, és a tervezett intézkedés igen nehéz helyzetbe hozza a társasházakat. Kérte a javaslat visszavonását. Választ nem kapott.

Magánvéleménye szerint azért fogadták el rohamtempóban a törvényt, mert egyébként olyan komoly társadalmi ellenállásba ütközött volna a kormány, hogy nem ment volna át. Mint annak idején a tervezett internetadó. Úgy véli, nemigen van esély arra, hogy visszavonják a módosítást.

Gondoljon bele annak a közös képviselőnek a helyzetébe, akit friss közgyűlési határozat alapján megbízott a háza, hogy kössön ltp-t, és már nem tudta ezt meglépni. Azt az illetőt most „ki fogják végezni”,

mondta búcsúzóul.

Kiemelt kép:  Mónus Márton /  MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.