A választási kampányban ismertté vált csengeri asszonyt két hete hozták haza Svájcból, még aznap őrizetbe vették és másnap délután a kórházban megtörtént a gyanúsítotti kihallgatása is. Három és fél órás vallomásában továbbra is kitartott amellett, hogy nem csapott be senkit, és létezik az általa emlegetett hagyaték. Kósa Lajossal kapcsolatban azt mondta, ő is tudja majd igazolni, hogy a hagyaték valós, hiszen látta a dokumentumokat és intézkedett is a hagyatékkal kapcsolatban.
Az ügyben eljáró Mátészalkai Járásbíróság nyomozási bíróját azonban nem hatotta meg az asszony vallomása. Ahogy az várható volt, elrendelte a nő harminc napos letartóztatását. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy az eddig ismert sértetteken túl több károsult is lehet, és tartani lehet attól, hogy a gyanúsított megszökne vagy megpróbálná befolyásolni az eljárásban részt vevő tanúkat.
Megtudtuk, hogy a csengeri örökösnő letartóztatása óta bővült a gyanúsítás és a kölcsönkérők száma is.
Ügyfelem továbbra is kitart amellett, hogy a hagyaték létezik és senkit sem akart becsapni. Azt állítja, hogy azért kérte a kölcsönöket, hogy hozzájusson a hagyaték második feléhez. Ezeket az összegeket 2013 és 2018 között kapta kölcsön. A gyanúsítás szerint 368 millió forint ez az összeg. De van olyan kölcsönadó is, aki jelentős összeget adott kölcsön, de nem kérte vissza a pénzt. A kölcsönkért összegek elég változóak: az ötszázezertől a százmilliós tételig terjednek. Ügyfelem annyit ismert el, hogy a hagyaték felvételéhez kérte a kölcsönök egy részét. Több külföldi és magyar ügyvéd is eljárt az ügyben, és azért kellett neki a pénz, hogy fedezni tudja a kiadásait. De jelentős összegbe kerültek a kint tartózkodás költségei is.
– mondta a nő jogi képviselője, Helmeczy László.
Az ügyvéd elmondása szerint a sértettek közül többen is hisznek ügyfelének. Azaz annak ellenére sem jelentették fel, hogy már le is tartóztatták különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt.
Van olyan család, amely 100 millió forintot adott neki kölcsön, de még nem követelte vissza tőle a pénzt. Ők ugyanis olyan dokumentumokat láttak, hogy tudják, hogy ez a pénz valós és létezik. Persze vannak olyanok, akik Kósa Lajos nyilatkozata óta nem hisznek neki. Állítja, hogy ha megkapja a hagyatékot, akkor hiánytalanul vissza fogja fizetni azokat a kölcsönöket, amiket kapott.
Helmeczy szerint könnyen lehet, hogy ügyfelét is megvezették. Ezt azzal magyarázza, hogy az esetek 90 százalékában a saját számlájára utaltatta a pénzt. Szerinte, ha Sz. Gáborné csaló lenne, akkor nem ilyen jól bizonyítható módon jut a pénzhez.
Olyan is előfordult, hogy nem utalásban kapta meg a kölcsönt és semmilyen átvételi papírt nem írt alá. A kölcsönt azonban ennek ellenére is elismerte. Azt állította, hogy amikor a hitelezőjének szüksége volt pénzre, akkor a kölcsön egy részét visszaadta, ám ő sem kért róla papírt. Ezt elismerte a hitelezője is.
A csengeri asszony már régóta hangoztatja, hogy gyomorpanaszok gyötrik. Emiatt csúszott a kihallgatása is, mert rosszul lett a fogdán és kórházba kellett szállítani.
Mentálisan, fizikálisan is nagyon legyengült, több mint 25 kilót fogyott. Álláspontom szerint jelen körülmények között a betegsége nehezen kezelhető. A hazahozatala óta kétszer vagy háromszor vitték be a kórháza, mert rosszul lett. De egyik alkalommal sem volt olyan súlyos a betegsége, hogy hosszabb ideig is benntartsák, ezért minden alkalommal visszavitték a fogdába.
– tette hozzá az ügyvéd.
A csengeri asszony évek óta azt állítja magáról, hogy 1300 milliárd forintnyi vagyont örökölt. Az asszony befektetési tanácsokat kért Kósa Lajostól, a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt. Kósa elismerte a dokumentum valódiságát, de csalónak nevezte Sz.-nét, aki április elején elhagyta az országot, még az előtt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda beidézte volna kihallgatásra. A nőt nemzetközi elfogatóparancs alapján Svájcban fogták el. Miután megtörtént a kiadatása, hazahozták, őrizetbe vették és letartóztatták.
