Belföld

20 milliárd jutalmat szórtak ki a választások környékén a minisztériumokban

5-6 ezer minisztériumi dolgozót jutalmaztak meg az uniós pénzek kifizetésének felpörgetéséért. Az se baj, hogy nem érkeztek meg Brüsszelből a pénzek.
Korábban a témában:

Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat (hivatalos nevén céljuttatást) osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Ezt a közigazgatásban példátlan pénzosztás lezárásának tekinthetjük, a napokban ugyanis megérkezett az utolsó válasz is közadatigényléseinkre. Eszerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt

egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban 4 781 708 570 forintot fizettek ki összesen a tárca 1148 dolgozójának. 

A minisztérium azt is megírta, hogy a majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban mindenesetre Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik.

Lázár János és Seszták Miklós az új Országgyűlés alakuló ülésén
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Eszerint nem fizetett olyan jól a most már kormánybiztos Seszták, mint a csúcstartó Varga Mihály vagy Lázár János, jóllehet a fejlesztési tárcához tartoztak a legnagyobb falatok, azaz az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program, ennek megfelelően Sesztákéknak írták elő a legnagyobb összegű kifizetési tervet, 2017 végére 1081 milliárd forintot.

Ezzel együtt, mint korábbi cikkeinkből kiderült, a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból.

Balog Zoltán. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az egyes tárcák által kifizetett összes/egy főre eső pluszpénz (forint)

  • Miniszterelnökség: 3,3 milliárd/4,6 millió
  • Nemzetgazdasági Minisztérium: 7,8 milliárd/4,5 millió
  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 4,8 milliárd/4,2 millió
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma: 4,3 milliárd/2 millió

Három tárcánál is az történt, hogy az igyekezetet az egyéves (nemzetgazdasági) átlagfizetésnél nagyobb juttatással honorálták. A fejlesztési minisztérium apparátusán belül azonban mégsem volt elégedett mindenki, leginkább azért, mert fejnehézre sikerült az elosztás a 24.hu forrása szerint.

Kétévi illetmény lehetett a maximum

A kormány egy percig sem rejtette véka alá, hogy a gazdasági növekedés felpörgetésére a lehető leggyorsabban, de 2019-ig mindenképpen le akarja hívni a 2014 és 2020 közötti finanszírozási ciklus uniós támogatásait. Az ügymenet olajozására 2017 áprilisában kormányhatározat is született, amelyben sosem látott jutalmat lebegtettek meg a Miniszterelnökség, az emberi erőforrás, a gazdasági és a fejlesztési tárcánál dolgozók szeme előtt. A határozatban tárcánként megadták, hogy mekkora összegű támogatás kifizetését várják el, s ennek 100 százalékos teljesítése esetére maximum 24 havi illetménynek, bérnek megfelelő maximális juttatást helyeztek kilátásba. A juttatás konkrét feltételeit, a tárcán belüli elosztását az érintett minisztereknek kellett megadniuk, ők szabták meg a munkatársak számára a teljesítendő célfeladatokat.

Az egyes dolgozók pluszpénze Seszták sorvezetőjétől függött, ő írta elő a juttatás feltételeit, a célfeladatokat. A legnagyobb, a közlekedési és az energiahatékonysági  operatív programokban közreműködők kaphatták elméletileg a legnagyobb juttatást, 20 havi illetménynek megfelelő bónuszt. De a Seszták-szabályzat szerint ugyancsak  20 havi juttatás állapítható meg a minisztérium hierarchiájának a tetején lévőknek, a célszámok teljesítésében közvetlenül résztvevő 50 kormánytisztviselőnek. A felsorolás szerint a miniszteri titkárságról és a miniszteri kabinet tagjairól, valamint az államtitkárságokon dolgozókról van szó. Ha az előírt kifizetési maximum megvolt, akkor egy helyettes államtitkár a 20 havi illetménnyel és a 748 ezer forint havi illetményével számolva 14,96 millió bruttót is kaphatott a rendes illetményén felül. A célszámok teljesítéséhez közvetve és jelentősen hozzájáruló egyéb kormánytisztviselőknek 6-12 havi, a közvetve hozzájárulóknak 1-6 havi differenciált illetmény állapítható meg a sorvezető szerint.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre

Áprilisban érkezett a pénzeső

A 24.hu több olvasója is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. Annyi biztos, hogy a juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-áig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt, a fejlesztési tárca válasza szerint például október 31-én. A december végéig elért teljesítményért pedig áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként.

Nem jönnek az uniós pénzek, de kifizetésükért járt a bónusz

Különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám. Valójában

a magyar költségvetésből minél gyorsabban és több előleg lehívását honorálták, ráadásul a jutalom forrásaként részben uniós pénzt jelölt meg a kormányhatározat.

A perverz helyzetet mutatja a Pénzügyminisztérium jelentése, amely szerint a költségvetés elszállt, az első öt hónapban megközelítette az 1200 milliárd forintot, az éves hiányterv 90 százalékát. Az elsődleges ok pedig az, hogy Brüsszelből csak csordogálnak az eurók, a magyar költségvetésből előlegezik meg az uniós támogatásokat. A költségből megelőlegezett uniós kifizetések május végéig elérték a 993 milliárdot, miközben alig 64 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Júniusban sem javult látványosan a helyzet: az uniós projektek kifizetései 1118,4 milliárd forintnál tartottak, miközben fél év alatt 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett.

A 24.hu úgy tudja Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extrateljesítményt eddig nem fedeztek fel.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.