Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat (hivatalos nevén céljuttatást) osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Ezt a közigazgatásban példátlan pénzosztás lezárásának tekinthetjük, a napokban ugyanis megérkezett az utolsó válasz is közadatigényléseinkre. Eszerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak átkeresztelt
A minisztérium azt is megírta, hogy a majdnem 4,8 milliárd forintból a levonások után nettóban 3,16 milliárd forint maradt. Bruttóban mindenesetre Seszták Miklós egykori tárcájának szerencsés dolgozói fejenként átlagban csaknem 4,18 millió forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy a rendes illetményük mellett egy évnyi, 348 ezer forint havi bruttó jövedelemnek megfelelő pluszpénzt számfejtettek nekik.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Eszerint nem fizetett olyan jól a most már kormánybiztos Seszták, mint a csúcstartó Varga Mihály vagy Lázár János, jóllehet a fejlesztési tárcához tartoztak a legnagyobb falatok, azaz az infrastruktúrafejlesztés, valamint a környezet- és energiahatékonysági operatív program, ennek megfelelően Sesztákéknak írták elő a legnagyobb összegű kifizetési tervet, 2017 végére 1081 milliárd forintot.
Ezzel együtt, mint korábbi cikkeinkből kiderült, a legtöbb pénzt, összesen 7,8 milliárd forintot Varga Mihály lapátolhatott szét a nemzetgazdasági tárca (ma Pénzügyminisztérium) dolgozói között, a legjobban viszont az akkoriban Lázár vezette kancellária dolgozói jártak, ott fejenként 4,6 millió forint volt a jutalom. Viszont az egykor Balog Zoltán-féle emberminisztériumban jutalmaztak meg a legtöbb embert, ott kétezer embernek jutott az apanázsból.
Az egyes tárcák által kifizetett összes/egy főre eső pluszpénz (forint)
- Miniszterelnökség: 3,3 milliárd/4,6 millió
- Nemzetgazdasági Minisztérium: 7,8 milliárd/4,5 millió
- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 4,8 milliárd/4,2 millió
- Emberi Erőforrások Minisztériuma: 4,3 milliárd/2 millió
Három tárcánál is az történt, hogy az igyekezetet az egyéves (nemzetgazdasági) átlagfizetésnél nagyobb juttatással honorálták. A fejlesztési minisztérium apparátusán belül azonban mégsem volt elégedett mindenki, leginkább azért, mert fejnehézre sikerült az elosztás a 24.hu forrása szerint.
Az egyes dolgozók pluszpénze Seszták sorvezetőjétől függött, ő írta elő a juttatás feltételeit, a célfeladatokat. A legnagyobb, a közlekedési és az energiahatékonysági operatív programokban közreműködők kaphatták elméletileg a legnagyobb juttatást, 20 havi illetménynek megfelelő bónuszt. De a Seszták-szabályzat szerint ugyancsak 20 havi juttatás állapítható meg a minisztérium hierarchiájának a tetején lévőknek, a célszámok teljesítésében közvetlenül résztvevő 50 kormánytisztviselőnek. A felsorolás szerint a miniszteri titkárságról és a miniszteri kabinet tagjairól, valamint az államtitkárságokon dolgozókról van szó. Ha az előírt kifizetési maximum megvolt, akkor egy helyettes államtitkár a 20 havi illetménnyel és a 748 ezer forint havi illetményével számolva 14,96 millió bruttót is kaphatott a rendes illetményén felül. A célszámok teljesítéséhez közvetve és jelentősen hozzájáruló egyéb kormánytisztviselőknek 6-12 havi, a közvetve hozzájárulóknak 1-6 havi differenciált illetmény állapítható meg a sorvezető szerint.
Áprilisban érkezett a pénzeső
A 24.hu több olvasója is időzített kifizetésről számolt be, olyasmit érzékeltetve, hogy a minisztériumokban 5-6 ezren az április 8-i választást megelőzően jutottak a bónuszhoz, ami befolyásolhatta a választási kedvüket. Annyi biztos, hogy a juttatásról mindenki tudott a minisztériumokban az áprilisi kormányhatározattól fogva, a részletezett menetrendnek megfelelően a június 30-áig elért teljesítményekért még 2017-ben utalták a plusz pénzt, a fejlesztési tárca válasza szerint például október 31-én. A december végéig elért teljesítményért pedig áprilisban fizettek, a Miniszterelnökség úgy fogalmazott, hogy április 12-ig, a fejlesztési tárca pedig április 18-át jelölte meg a pluszpénz fizetésének napjaként.
Nem jönnek az uniós pénzek, de kifizetésükért járt a bónusz
Különös megvilágításba helyezi a 20,2 milliárd forintnyi jutalomosztást az, ha megvizsgáljuk, mit jelent a munkatervben megjelölt kifizetési célszám. Valójában
A perverz helyzetet mutatja a Pénzügyminisztérium jelentése, amely szerint a költségvetés elszállt, az első öt hónapban megközelítette az 1200 milliárd forintot, az éves hiányterv 90 százalékát. Az elsődleges ok pedig az, hogy Brüsszelből csak csordogálnak az eurók, a magyar költségvetésből előlegezik meg az uniós támogatásokat. A költségből megelőlegezett uniós kifizetések május végéig elérték a 993 milliárdot, miközben alig 64 milliárd forint érkezett Brüsszelből. Júniusban sem javult látványosan a helyzet: az uniós projektek kifizetései 1118,4 milliárd forintnál tartottak, miközben fél év alatt 162 milliárd forint uniós bevétel érkezett.
A 24.hu úgy tudja Brüsszelben várják a bónuszfizetésről szóló számlákat, és az uniós auditorok kezdettől árgus szemekkel figyelték az uniós támogatáskifizetések felpörgetésére szolgáló konstrukciót, de a kormánytisztviselők célfeladatában extrateljesítményt eddig nem fedeztek fel.
