Belföld

Utcára tehetik a hétéves kislánnyal egyedül maradt özvegyet

Légzési és keringési elégtelenség okozta annak a férfinak a halálát, akinek a holttestét a Szécsény külterületén lévő Sóderbánya-tó fenekén találták meg – tudta meg a 24. hu. A boncolási jegyzőkönyv szerint a családapa már nem élt, amikor a vízbe esett. Szita József annak a hétéves kislánynak, Jázminnak az apukája volt, akinek a történetéről sokat cikkezett a sajtó. Ő az a kislány, aki tolószékbe kényszerült egy nagyon ritka gerincvelőből eredő izomsorvadás miatt.

Józsinak már azelőtt leállt a légzése, mielőtt beleesett a vízbe

– mondta lapunknak Jázmin keresztanyja, aki azt reméli, hogy valamelyest megnyugszik az özvegy lelke a szakértői vizsgálatok után.

Jázmin édesanyja, Heni magát hibáztatja a történtekért. Mindig azt mondja, hogy ha ő is elkísérte volna horgászni a férjét, akkor nem következik be ez a szörnyű tragédia. A boncolási jegyzőkönyv talán meggyőzi arról, hogy ez nincs így. Hiába lett volna ott, a férjén akkor sem lehetett volna segíteni.

A kislány keresztanyja szerint borzalmas lelkiállapotban van a család. Az özvegy folyamatosan sír, és a történtek óta a kislány is zavartan viselkedik. Amikor megkérdezte tőlük, hogy jött ki a tóból az apukája, azt mondták neki, hogy a Jézuska leereszetett egy létrát, azon kijött, majd felment a mennybe.

Amikor sír, azt szoktuk mondani neki, hogy nézz az égre, látod, ott van apa. Ilyenkor felnéz, és azt mondja: látom, Szita Jóska, hogy ott mosolyogsz. Így szólította mindig az édesapját, ha bolondoztak. Az első pár nap belement ebben a mesevilágba, de ahogy közeledik a temetés időpontja, úgy lesz egyre nyugtalanabb. Nagyon zavarodottan beszél. Az édesanyja bekereteztetett egy képet az apukájáról a búcsúztatóra, amikor meglátta, azt kérdezte, hogy ki van a fotón. Amikor mondtuk neki, hogy hát az apa, úgy elkezdett sírni, hogy alig lehetett lelket önteni belé. Képtelen megnyugodni. Az egyik éjszaka felriadt, és felordított, hogy én ezt nem akarom. Kérdeztük, hogy mit álmodott, de nem emlékezett rá. Azt mondta, hogy nem akar eljönni a temetésre. Mondtuk, hogy ez apa utolsó útja, ezért jöjjön el velünk. Végül úgy beszéltük meg, hogy eljön, ám ha úgy érzi, hogy nem szeretne az első sorban menni, akkor hátrébb megyünk.

Az özvegy felkeresett egy pszichológust, hogy segítsen feldolgozni Jázminnak a tragédiát. A helyzet azonban az, hogy az édesanya is annyira rossz lelkiállapotban van, hogy pszichológus segítségére szorul.

Heni próbál erősnek tűnni a kislánya előtt, de nem igazán tud. A tragédia óta nem mer egyedül maradni otthon, ezért folyamatosan tartjuk a kapcsolatot telefonon. Felváltva sírnak Jázminnal. A gyerek is próbál erős lenni. Mindig mondja az édesanyjának, hogy vegye le a fekete ruhát és vegyen fel helyette valami színeset. Olyan a házuk most mintha megállt volna benne az idő. Minden ugyanúgy van a lakásban, ahogy Józsi hagyta. A cipője, nadrágja, és a ruhái ugyanúgy vannak a fogason és a széken, mint amikor horgászni ment.

A keresztanya elmondása szerint nagyon sokat jelent a gyászoló családnak az emberek szeretete. Volt olyan, aki miután értesült arról, hogy az özvegynek egyedül kellene mindennap betennie a kislánya közel százkilós tolókocsiját az autóba, felajánlotta, hogy elmegy Németországba és vesz neki ezer euróért egy használt rámpás kocsit. Nehezíti az özvegy helyzetét, hogy a családfő elvesztésével gyakorlatilag minden bevételüket elvesztették. Ráadásul, ők is azok közé a sok tízezer család közé tartoznak, akiknek a devizahitel teljesen megnyomorította az életét.

Jelenleg az eszközkezelőnél van a ház. Szeptemberig kaptak haladékot, hogy kifizessék a másfél milliós tartozásukat. Ha nem tudják, akkor elárverezi a bank az otthonukat. Fogalmam sincs, hogy mi lesz velük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik