Belföld választás 2018
Budapest, 2016. október 2.
Urnák a VII. kerületi Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskolában kialakított 15. szavazókörben a szavazás megkezdése előtt a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Hajsza az esélyes jelöltek után: már nem is pártot, hanem weboldalt választunk

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 04. 01. 12:02

A közvélemény-kutatókat is új helyzet elé állította, hogy minden a visszalépésekről szól az ellenzék térfelén.
Korábban a témában:

Egy héttel a választás előtt az egyéni választókerületekre irányul minden figyelem az ellenzéki térfélen. Orbán Viktor március 15-i beszédében előre elkönyvelte, hogy lesz ellenzéki összefogás:

Arra kell készülnünk, hogy a mi jelöltünkkel végül mindenütt egy Soros-jelölt áll majd szemben. Meglehet, színleg többen is indulnak, némelyek behúzott kézifékkel, mások visszalépnek az utolsó pillanatban, megint mások úgy tesznek, mintha ők ott se lennének.

Azonban továbbra is csak az MSZP-Párbeszéd szövetség és a Demokratikus Koalíció között valósult meg a koordinált jelöltállítás, a Jobbik teljesen kivonja magát az egyezkedésből, más pártok részéről esetlegesek a visszalépések, bár Karácsony Gergely még bejelentéseket ígér húsvét utánra.

Eközben megjelent a „csináld magad koordináció”, a taktikai szavazás is, ami arról szól, hogy a választókat arra buzdítják, hogy pártállástól függetlenül válasszák azt a jelöltet, akinek a legnagyobb esélye van legyőzni a Fideszt. Az ötlettel már tavaly novemberben előállt a Közös Ország Mozgalom, amely gyűjtést is indított, hogy közvélemény-kutatásokkal mérjék fel az erőviszonyokat az egyéni választókerületekben, de csak azután pörögtek fel az események, hogy februárban Hódmezővásárhelyen, az időközi polgármester-választáson meglepetésszerű győzelmet aratott Márki-Zay Péter, aki mögött egységesen felsorakoztak az ellenzéki pártok.

Most ott tartunk, hogy az Index csütörtöki cikkében már hét olyan weboldalról írt, amelyek azt ígérik, hogy megmutatják, a saját választókörzetünkben kire érdemes szavazni, de nem egy esetben más eredményt mutatnak. Némelyiknél – így a Márki-Zay-féle Rendszerváltás 2018 nevű oldalnál – az sem világos, hogy mi alapján ajánlanak esélyes jelöltet, azokat pedig végképp nehéz komolyan venni, amelyek csak azt mutatják meg, hogy saját látogatóik kire szavaznának a legnagyobb arányban.

Fotó: Marjai János/24.hu
Márki-Zay Péter. Fotó: Marjai János/24.hu

Ceglédi Zoltán politikai elemző a 24.hu kérdésére teljesen abszurdnak nevezte azt a helyzetet, amikor az emberek már nem is a pártok, hanem az átszavazást javasló oldalak közül választanak, amit ő „kókler oldalakként” emleget. Szerinte ha Márki-Zay Péter weboldala létezett volna a hódmezővásárhelyi időközi választás előtt, az azt mutatta volna, hogy nincs esélye, vagyis a saját példája cáfolja azt, hogy helyi kutatásokra alapozva meg lehetne mondani, hogy ki a legesélyesebb jelölt.

Fotó: Marjai János/24.hu

Rámutatott: ezeknek az oldalaknak a javaslatai nagyon sokféle módszertannal, illetve álmódszertannal készülnek, az viszont nyilvánvaló, hogy mindegyik nem lehet igaz. Az igazság jó eséllyel csak április 8-án fog kiderülni, és legfeljebb egy ilyen weboldal tudja eltalálni, a többi vagy téved, vagy hazudik – mondta Ceglédi, aki attól tart, hogy ezeknek az oldalaknak a létrehozói nem fognak ezzel a felelősséggel elszámolni a választás után.

Olyan szereplők befolyásolják a politikát ilyen módon, akik egyébként nem indulnak a választáson, akikről nem dönthetünk, akik megpróbálnak lefölözni valamit abból, amit a politikával való ilyetén foglalatoskodás hozhat, de a választók bőrére és a különböző pártok szereplésére játszanak úgy, hogy ők ennek nem részesei, vagy nem mondják meg, melyik párt érdekét képviselik

– jelentette ki, azt javasolva, hogy „az egymásnak is ellentmondó éceszgéberek” helyett mindenki a saját meggyőződésére, elveire és szívére hallgasson.

Ennél megengedőbben nyilatkozott a 24.hu-nak Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója, aki szerint semmiképpen nem segíti a választókat, hogy sok ilyen oldal sokfélét mond, de orientáló funkciójuk lehet, több információ alapján dönthetnek a választók. A választók döntését más szempontok is befolyásolják, és azt sem gondolja Závecz, hogy sokmilliós nagyságrendben követnék ezeket az oldalakat. Arról sincs szó, hogy óriásplakátokon hirdetnék, ki az esélyes jelölt, bár már megfigyelhető, hogy szinte minden nagyobb párt igyekszik esélyesként beállítani a saját jelöltjét, valamilyen szót tesznek a plakátra, ami az esélyességre utal.

Azt is elárulta: a közvélemény-kutatók sokat gondolkodnak azon, hogy mekkora lehet az a közeg, amely intenzíven fogyasztja a politikát, beleértve ezeket az információkat is. Úgy véli, az ilyen szintű hírfogyasztás nem hatja át a társadalmat, de a választáson való részvételre buzdítás felfokozott hangulatot teremthet, aminek egy eleme az is, hogy az emberek több információt próbálnak találni arról, hogy hogyan szavazzanak.

Ceglédi Zoltán az átszavazásról szóló diskurzust úgy értékeli, hogy a folytatásról való döntés helyett csak a Fidesz leváltásáról való döntés lett a szempont. Szerinte lehet vitatni, hogy a mostani választási rendszerben relatív többséggel is lehet nyerni, de akkor arról kell beszélni, hogy legyen újra kétfordulós választás.

Sokan érvelnek azzal, hogy 2014-ben sem a Fideszre szavaztak a legtöbben és nem nekik kellett volna kormányt alakítani, de adódik akkor a kérdés, hogy kinek? Az ellenzék a saját sírját ássa, amikor nem ismeri fel, hogy a relatív többség elvével ő maga is élhetne

– mondta, rámutatva arra, hogy a Jobbik él is ezzel, amikor egymaga készül a győzelemre.

Ceglédi nem ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy szétszóródnak az ellenzéki szavazatok, szerinte ez olyan, mintha bemenne valaki az étterembe, és megállapítaná, hogy szétszóródtak az ételek, mert az egyik tányéron pörkölt van, a másikon somlói galuska. Ha összeöntjük, abból nem több étel lesz, hanem moslék – mondta. Nincs, ami szétszóródjon, mert soha nem voltak egyben – jelentette ki, megjegyezve, hogy mókásnak tartja például, amikor Karácsony Gergely arról beszél, hogy az LMP-nek össze kellene fognia az MSZP-Párbeszéddel, miközben ő kilépett az LMP-ből, mert azt gondolta, másik pártot kell csinálnia.

Závecz Tibor szerint az egyéni jelöltek koordinációja és az esélyes jelöltekről szóló közbeszéd új helyzet elé állította a közvélemény-kutatókat. Olyan körülmények és tényezők merültek fel, amelyeket nagyon nehéz mérni, mert nincsenek választói viselkedésminták.

Egy évvel ezelőtt még az „esélyes jelölt” kifejezés sem volt ismert, és nem volt jellemző, hogy naponta léptek vissza jelöltek.

Szerinte elsősorban a részvételtől függ, hogy elveszítheti-e a Fidesz a parlamenti többségét, mert az ellenzéknek jóval nagyobb tartaléka van. Ha azok az ellenzéki tömegek, amelyek nem rendelkeztek pártpreferenciával, végül mégis elmennek szavazni, az magas részvételhez vezethet – mondta. Akár még az is elképzelhetőnek tartja, hogy kisebb részvétel mellett is elveszítheti többségét a Fidesz, ha folytatódik a koordinálás, a visszalépések és az üzenetek, hogy kire kell szavazni. Felidézte, hogy a Csongrád megye 4-es számú választókerületben az LMP-s jelölt a jobbikos jelölt támogatására buzdít Lázár János ellenében, ami azért furcsa helyzet, mert ő maga nem lépett vissza. A mostani kutatási adatok alapján viszont nagyon messze vagyunk attól, hogy a Fidesz mandátumtöbbségének elveszítéséről beszéljünk – jelentette ki.

Javultak az ellenzék esélyei, kétharmad alatt a Fidesz
Biztos, de nem alkotmányozó Fidesz-többséget jósol a Republikon Intézet mandátumbecslése arra az esetre, ha az ellenzéki választók egy része kedvelt pártja helyett az esélyes ellenzéki jelöltre szavaz.

A parlamenti mandátumok kiosztásánál nagy jelentősége van még a töredékszavazatoknak is, amitől a visszalépések és átszavazások miatt elesnek a pártok. Závecz Tibor elmondta: a közvélemény-kutatók ezt nem hagyják figyelmen kívül, számolnak vele a mandátumbecsléseknél, de a választók nem így gondolkodnak. A koordinált jelöltállítás miatt a DK-nak és az MSZP-nek is kevesebb töredékszavazat jut, bár ezt kompenzálhatják azok a szavazatok, amit a másik párt visszalépéseinek köszönhetően kapnak jelöltjeik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Szkopje, 2018. október 5.
Nikola Gruevszki volt  macedón miniszterelnök a macedón fellebbviteli bíróságra érkezik Szkopjéban 2018. október 5-én. A bíróság megerõsítette a Gruevszki ellen hivatali visszaélés miatt kiszabott kétéves börtönbüntetést. A politikust májusban ítélte el egy szkopjei bíróság amiatt, hogy miniszterelnökként befolyást gyakorolt egy páncélozott Mercedes beszerzésére kiírt pályázat kimenetelére, és a gyõztesnek kihirdetett autókereskedõ utólag jutalékot fizetett neki, illetve õ maga személyes használatra is igénybe vette a luxusautót. (MTI/EPA/Georgi Licovszki)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.