Az Állami Számvevőszék tudatta, hogy feladatait alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően, az adófizetők érdekében, a jogállam keretei között végzi, mindenben betartja az Alaptörvény rendelkezéseit, a működését, ellenőrzési tevékenységét meghatározó törvényi előírásokat.
Az ÁSZ felszóltja Róna Pétert, valamint a témában megszólaló nyilatkozókat, hogy tartsák tiszteletben Magyarország alkotmányos kereteit, nyilvánvaló jogi valótlanságokkal ne vezessék félre a közvéleményt. Az ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző, politikai indíttatású minősítése a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek tolerálására, esetleg támogatására enged következtetni.
Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült arról, hogy Róna Péter – aki korábban egyébként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának LMP által delegált tagja volt, így felesküdött a törvények betartására – nyílt támadást intézett az alkotmányos keretek között működő jogállam és annak közpénzügyi ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék ellen.
Ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, sérül a demokratikus politikai verseny, olyan anyagi előnyhöz jut, amely más pártoknak nem áll rendelkezésre. A tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli – írták.
Az ÁSZ emlékeztetett arra is, hogy a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye a számvevőszéki törvény új alapokra helyezte a közpénzügyi ellenőrzést, és végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát Magyarországon.
1990 óta számos kritika érte a magyarországi párt- és kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. E felvetésekből – illetve az ÁSZ korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is – kiindulva az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, továbbá több ponton szigorította a párttörvény előírásait, amelyek a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmaztak meg az Állami Számvevőszék számára is.
A törvénymódosításokkal, a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) elismerő véleményt fogalmazott meg, mikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította:
az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.
2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgártól származó vagyoni hozzájárulást elfogadni.
Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat (Pl: plakátkihelyezés, ingatlanbérlet, könyvelési szolgáltatás stb.). A törvény arról is rendelkezik, ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét – a törvényi előírás szerint – az Állami Számvevőszéknek kell megállapítania.
A párttörvény módosítása alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Erről az ÁSZ 2016-ban a parlamenti pártok gazdálkodásáért felelős szakembereit személyesen is részletesen tájékoztatta.
Az Állami Számvevőszék ezúton is felhívja Róna Péter, valamint az ÁSZ alkotmányos helyzetét támadó nyilatkozók figyelmet, hogy a Számvevőszék ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul, a jogállam keretei között végzi.
Az ÁSZ független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenységekor nem mérlegel politikai szempontokat.
Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így az alaptalan, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok, valótlanságokat tartalmazó közlések a demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.
