Belföld

Az ÁSZ visszautasít minden vádat

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 01. 10. 15:40

Azt írták, hogy az ÁSZ független a politikától, nem vesz részt politikai küzdelmekben, ellenőrzéseinél nem mérlegel politikai szempontokat.

Az Állami Számvevőszék tudatta, hogy feladatait alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően, az adófizetők érdekében, a jogállam keretei között végzi, mindenben betartja az Alaptörvény rendelkezéseit, a működését, ellenőrzési tevékenységét meghatározó törvényi előírásokat.

Az ÁSZ felszóltja Róna Pétert, valamint a témában megszólaló nyilatkozókat, hogy tartsák tiszteletben Magyarország alkotmányos kereteit, nyilvánvaló jogi valótlanságokkal ne vezessék félre a közvéleményt. Az ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző, politikai indíttatású minősítése a számvevőszéki ellenőrzések során feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek tolerálására, esetleg támogatására enged következtetni.

Az Állami Számvevőszék megdöbbenve értesült arról, hogy Róna Péter – aki korábban egyébként a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának LMP által delegált tagja volt, így felesküdött a törvények betartására – nyílt támadást intézett az alkotmányos keretek között működő jogállam és annak közpénzügyi ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék ellen.

Budapest, 2014. március 11.
Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke a párt Megújuló Magyarország címû programját bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2014. március 11-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Átlépték a Rubicont - Róna Péter az ÁSZ-bírságról
A közgazdász szerint a vége egy diktatúra lehet.

Róna Péter nyilvánvalóan nincs tisztában a hatályos magyar jogszabályokkal, ezért nyilatkozatait az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja, és felhívja a figyelmet, hogy ÁSZ független és szakmailag megalapozott ellenőrzési tevékenységének valós tényeket nélkülöző minősítése a feltárt törvénysértések, illetve a korrupciós helyzetek tolerálására, esetleg támogatására enged következtetni.

Ha egy párt tiltott támogatást fogad el, akkor nem biztosított az átlátható gazdálkodása, sérül a demokratikus politikai verseny, olyan anyagi előnyhöz jut, amely más pártoknak nem áll rendelkezésre. A tiltott támogatás felvethet korrupciós veszélyeket is, ami azt jelenti, hogy sérülhet az Alaptörvényben meghatározott, a pártokon keresztül megvalósuló népakarat kinyilvánításának elve, előfordulhat, hogy a tiltott támogatásért cserébe az érintett párt nem a választói, hanem a tiltott támogatást biztosítók érdekeit képviseli – írták.

Az ÁSZ kiemelt szerepet tölt be a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, a tiltott támogatás jogkövetkezményének megállapításával hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, a politikai élet tisztaságához.

Az ÁSZ emlékeztetett arra is, hogy a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény, valamint annak első sarkalatos törvénye a számvevőszéki törvény új alapokra helyezte a közpénzügyi ellenőrzést, és végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát Magyarországon.

1990 óta számos kritika érte a magyarországi párt- és kampányfinanszírozást, valamint az ehhez kapcsolódó számvevőszéki ellenőrzéseket. E felvetésekből – illetve az ÁSZ korábbi ellenőrzési tapasztalataiból is – kiindulva az Országgyűlés 2013-ban új törvényt alkotott a választási eljárásról, valamint a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, továbbá több ponton szigorította a párttörvény előírásait, amelyek a korábbi lehetőségekhez képest jól körülhatárolható ellenőrzési feladatokat fogalmaztak meg az Állami Számvevőszék számára is.

A törvénymódosításokkal, a megújult magyarországi ellenőrzési gyakorlattal kapcsolatban az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) elismerő véleményt fogalmazott meg, mikor a Magyarországról szóló jelentésében megállapította:

az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.

2014. január 1-től tilos a jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgártól származó vagyoni hozzájárulást elfogadni.

Tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, ha egy párt a mindenki számára elérhető árnál lényegesen olcsóbban vesz igénybe, vagy rendel meg szolgáltatásokat (Pl: plakátkihelyezés, ingatlanbérlet, könyvelési szolgáltatás stb.). A törvény arról is rendelkezik, ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a vonatkozó rendelkezéseket megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét – a törvényi előírás szerint – az Állami Számvevőszéknek kell megállapítania.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ÁSZ nem hatóság, törvényi felhatalmazása a tiltott támogatás tényszerű megállapítására terjed ki. Minden további kérdésben a Magyar Államkincstár – mint hatósági szerv – az illetékes.

A párttörvény módosítása alapján az ÁSZ megújította a pártok ellenőrzésének módszertanát. Erről az ÁSZ 2016-ban a parlamenti pártok gazdálkodásáért felelős szakembereit személyesen is részletesen tájékoztatta.

Az Állami Számvevőszék ezúton is felhívja Róna Péter, valamint az ÁSZ alkotmányos helyzetét támadó nyilatkozók figyelmet, hogy a Számvevőszék ellenőrzéseit szigorú szakmai standardok alapján, transzparens módon, minden egyéb szervezettől függetlenül, pártatlanul, a jogállam keretei között végzi.

Iraki keresztények házainak helyreállításáról írt alá megállapodást Orbán Viktor a babiloni káld pátriárkával
Nagy dolgot kér Orbántól a „feljelentőkirály”
Tényi István közérdekű bejelentéssel fordult a miniszterelnökhöz.

Az ÁSZ független a politikától, nem vesz részt a politikai küzdelmekben, ellenőrzési tevékenységekor nem mérlegel politikai szempontokat.

Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így az alaptalan, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok, valótlanságokat tartalmazó közlések a demokratikus jogállam alapjait, a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás szabályosságát veszélyeztetik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.