Belföld

Nagy dolgot kér Orbántól a „feljelentőkirály”

Tényi István közérdekű bejelentéssel fordult a miniszterelnökhöz.

Azt kérte, Orbán Viktor indítványozza, az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény összhangban van-e az Alaptörvénnyel, amely szerint

mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

Az Alaptörvény írja elő azt is, hogy mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A törvény szerint ugyanakkor az Állami Számvevőszék nem minősül központi államigazgatási szervnek, az új közigazgatási perrendtartási törvény alapján, határozatai ellen, a vizsgálat alá vont érintettnek nincs jogorvoslati lehetősége.

Tényi István beadványában emlékeztet rá, hogy ezt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény sem biztosítja, noha az Alkotmánybíróság (AB) szerint a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog vagy alkotmányos cél.

A feljelentéseiről ismert férfi ezt követően hosszan idézi azokat a határozatokat, amelyek azt igazolják, hogy az AB vélhetően nem tekintené méltányosnak, „tisztességesnek” az Állami Számvevőszék eljárását. Tényi István közérdekű bejelentése soron kívüli vizsgálatát kérte a kormányfőtől.

Hasonló aggályokat vetett fel a Magyar Nemzetnek Morvai Krisztina is, aki jogászként azt mondta, nem tartja a jogállamiság alapelveivel összeegyeztethetőnek, hogy nincs helye bírósági felülvizsgálatnak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) határozata ellen.

A független bírósági eljárásnak éppen a végrehajtó hatalom esetleges visszaéléseit kellene megakadályoznia, vagy ennek lehetőségét minimalizálnia. Ha hézagok vannak a jogrendszerben, akkor a mindenkori hatalom hajlamos arra, hogy ezzel visszaéljen. Elképzelhető, hogy ebben az esetben is ilyen szituációról van szó, de ezt máshogy interpretálja egy politikai párt és máshogy egy jogász.

Morvai Krisztina szerint az ÁSZ-nak el kellene árulnia nemcsak azt, hogy mi alapján számolta ki a Jobbik büntetését, hanem azt is, hogy a Fidesz plakátköltségeit miért nem vizsgálja, mert

minden igazgatási jellegű határozatot meg kell indokolni, mert ez az átláthatóság, az ellenőrizhetőség alapkövetelménye. A rendszert olyan jogszabályokkal kell körülbástyázni, ami kizárja az elfogultság gyanúját.

Morvai Krisztina azt mondta, éppen azért lett jogász, mert nem tartja helyesnek,

ha a hatalommal szemben egy polgár vagy egy politikai erő kiszolgáltatott lehet.

Döntött a Számvevőszék: a Jobbiknak 15 napja van fizetni
Ezzel lényegében csődbe kerülhet a legnagyobb ellenzéki párt három hónappal a választás előtt.

Véleményét nem befolyásolja, hogy kedveli-e a Jobbikot, vagy ők szeretik-e, Gyurcsány Ferencet nem szereti, de a Demokratikus Koalíció esetében sem tartja helyesnek, hogy az ő ÁSZ-bírságukkal szemben sincs helye bírói felülvizsgálatnak.

Átlépték a Rubicont - Róna Péter az ÁSZ-bírságról
A közgazdász szerint a vége egy diktatúra lehet.

Kiemelt kép: MTI / Bruzák Noémi

Ajánlott videó

Olvasói sztorik