Mennyit változtunk 70 év alatt? Ki a legkártékonyabb magyar?

A második világháborút követő években a Magyar Távirati Iroda több kérdésben is közvélemény-kutatást végzett „Nagy-Budapesten”, szerencsére az adatok megmaradtak. A Ténygyár és a Závecz Research arra kereste a választ, hogy mi változott 70 év alatt két kérdésben: kivel barátkoznak szívesen a magyarok, illetve milyen történelmi személyiségeket kedvelnek legjobban? A hetven évvel ezelőtti kérdéseket a mai közbeszédnek megfelelően tettük fel, a felmérés december végén az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel.

Mindig kell egy barát

Hetven év egy nemzet történetében sok idő. Nem véletlen tehát, hogy jelentősen megváltozott, hogyan állnak a magyarok a társaikhoz és barátaikhoz, mit keresnek a másikban. 1947-ben a magyarok többsége (50-55%)* fontosnak tartotta, hogy vele egykorúakkal barátkozzon, és csak 5-8 százalék válaszolta azt, hogy ismerkedésnél számára lényegtelen az életkor. 13-15 százalék a fiatalabbak, 18-26 százalék az idősebbek társaságát kereste. 2017-re ez az arány rendesen megfordult: 50 százalék számára teljesen mindegy, hogy fiatalabbakkal vagy idősebbekkel ismerkedik, 34 százalék preferálja az egykorúakat, és csupán 6-6 százalék az idősebbeket.

Azaz a kor kevésbé számít, mint 70 éve, de mi a helyzet az iskolázottsággal? 1947-ben az emberek fele a hasonló műveltséget preferálta, 30-45 százalék „vonzódott” az iskolázottabbakhoz, 5-13 százalék számára ez nem volt fontos szempont. Ma az iskolázottság már nem kulcskérdés: 50 százaléknak teljesen mindegy, hogy barátja több vagy kevesebb iskolát végzett, és csak 29 százalék preferálja a hasonló végzettségű embereket. Az iskolázottság legkevésbé a fiatalokat érdekli. Hasonló a helyzet a nemekkel is:

hetven éve a többség (50-60%) azonos neműekkel barátkozott legszívesebben, ma viszont jóval kevésbé számít, hogy férfi-e vagy nő, akivel barátságot köt.

Amiben nincs érdemi változás, hogy a magyarok továbbra is vonzódnak a hasonló stílushoz és megjelenéshez: hetven éve az emberek nagyjából fele válaszolta, hogy a „hasonló megjelenésű” emberekkel barátkozik szívesen, ma ez az arány 46 százalék, 44 százaléknak pedig ez sem fontos kérdés – számukra nyilvánvalóan hangsúlyosabbak a belső tulajdonságok és értékek.

Széchenyi népszerűsége örök, ma Orbán a legnépszerűtlenebbek között szerepel

A hetven évvel ezelőtti kutatás vizsgálta azt is, milyen történelmi személyekre néznek fel a magyarok. Hét évtizede kevésbé voltunk megosztottak, mint ma: 27 százalék számára Kossuth Lajos volt az igazi példakép, az egykori kormányzó-elnököt Mátyás király (12%), Széchenyi István (12%), Szent István (10%), majd jócskán lemaradva Nagy Lajos (4%), Petőfi Sándor (4%), Rákóczi Ferenc (4%) és Deák Ferenc (1,5%) követte.

Úgy tűnik, a példaképeink nehezen avulnak el, legalábbis

Széchenyi István (14,3%) és Mátyás király (13,3%) népszerűsége örök, a 2017-es listát ugyanis ők vezetik. Szent István a harmadik (9,5%), majd jelentősen lemaradva Kossuth Lajos (5,4%), Deák Ferenc (4,6%) és Rákóczi Ferenc (1,7%) következik. Evidensen nem szerepelhetett az 1947-es listán Kádár János (Kádárt a magyarok 1,2 százaléka tartja a legfontosabb példaképnek), Göncz Árpád (0,7%) és Orbán Viktor (0,7%) sem. Petőfi Sándor a 2017 végén készített kutatásban 0,2 százalékponttal marad el Orbántól.

És hogy kit tartunk a legkártékonyabb alaknak? Hetven éve ez nem volt kérdés: a magyarok 54 százaléka a náci Szálasi Ferencet nevezte a legkárosabb történelmi személynek – ehhez persze érdemes figyelembe venni, hogy a háború utáni időszakban készült a felmérés, amikor a vészkorszak, a német megszállás és Budapest ostroma sokak számára még igen közeli élmény volt. Szálasi Ferencet a „kártékonysági listán” Horthy Miklós (12%), majd a Habsburg család (3,3%), Haynau (2,3%), Gömbös Gyula (1,4%), Bethlen István (1,1%), Metternich (0,7%) és Ferenc József (0,7%) követte.

Hetven évvel később egészen mást gondolunk Magyarország történetéről. Ma a magyarok sokkal megosztottabbak abban a kérdésben, ki ártott legtöbbet a történelem során az országnak. Szálasi Ferencet például csupán 2,9 százalék nevezte meg, de ennek ellenére nem jelenthető ki, hogy nőtt volna Szálasi elfogadottsága – valószínűleg csak jóval kevesebben vannak, akik személyesen átélték a második világháborút és a magyar történelem egyik legsötétebb korszakát.

A legkártékonyabb történelmi személy Rákosi Mátyás lett, a kommunista diktátort 9,5 százalék említette. Orbán Viktort 8,8 százaléknyi magyar tartja a legkárosabbnak, nyilvánvalóan nem függetlenül az aktuálpolitikai preferenciáktól sem.

Rákosit és Orbánt Kádár János (4,8%), majd Horthy Miklós (4,7%) követi. Orbán Viktor „eredményének” tekintetében talán meglepő, hogy Gyurcsány Ferencet csak 4,4 százalék nevezte a legkárosabbnak. Szálasi Ferenc a hatodik lett. A kormányzati Soros-kampányra 2,1 százalék volt annyira fogékony, hogy egyenesen a magyar történelem legkártékonyabb figurájának tartsa a filantróp üzletember Soros Györgyöt. Adolf Hitler pozícióját a legkártékonyabbak listáján aligha vitatják sokan: a náci vezért 1,5 százalék tartja a magyar nemzet legnagyobb sírásójának a történelem során.

* Az 1947-es kutatások eredményei azért mutatnak szórást, mert különböző végzettség szerint bontották le őket az MTI munkatársai, összesített adatokat pedig nem közöltek.