Belföld

Mit veszít a magyar, ha homo brüsszelicuszt gyúrnak belőle?

Bordás Gábor
Bordás Gábor

újságíró. 2017. 10. 24. 18:13

„Imádom, ha kulturális sztereotípiává redukálnak”
– Allison Portchnik; Annie Hall

*

„Orbán Viktor szerint a globalizmus erői »homo brüsszelicusokká« akarják gyúrni a magyarokat” – tudósított az MTI a miniszterelnök ünnepi beszédéről.

Ha ezek után netán valami homályos nyugtalanság ütött tanyát a lelkében, ne hibáztassa magát, itt valami tényleg nem stimmelt.

Szerencsére a távirati iroda, ha nem is túl gyorsan, de orvosolta a bajt, és kedd délelőtt hibaigazítást adott ki, mely szerint a vonatkozó október 23-ai anyagokban a kifejezés helyesen:

homo  b r ü s s z e l i c u s s z á.

Polgári körök, centrális erőtér, nemzeti együttműködés illiberális állam – a magyar kormányfő nem először alkot történelmi jelentőségű szókapcsolatokat, ezeket pedig illik pontosan idézni, még ha ezúttal a latin minta miatt nehezebb dolga is van az állami krónikásoknak, ráadásul az egyes vagy többes szám megnyugtató tisztázása után a kifejezés helyes írásmódja továbbra is feladja a leckét a magyar sajtónak (hol van ilyenkor Havasi Bertalan?).

De mi az a homo brüsszelicusz?

Ezt egyelőre nem definiálta a miniszterelnök, noha a lelki szemeink előtt azonnal felrémlett egy görnyedt hátú, aktatáskás alak, akinek az arcvonásai már teljesen felolvadtak a multikulturális társadalom olvasztótégelyben. Annyi azonban világosan kiderült, hogy amennyiben a globalizmus erőinek sikerülne homo brüsszelicusszá gyúrni bennünket, akkor nem lennénk többé olyanok, amilyenek vagyunk.

Kínzó és megválaszolatlan kérdés egyelőre, hogy a sötét oldal csak minket, magyarokat, vagy a teljes „migránsmentes” közép-európai „övezetet”, netán az összes tagállam polgárait homo brüsszelicusszá akarja-e változtatni. Esetleg vannak népek, akiket már át is változtatott, megfosztva őket lényük legbelső magjától, és már a franciák sem beképzeltek és romantikusak, németek nem precízek, az olaszok pedig nem szenvedélyesek többé? De ne rójuk fel a miniszterelnöknek, hogy a nemzeti ünnepünkön hazánkra fókuszál.

Régi vita persze, hogy léteznek-e egyáltalán nemzeti sajátosságok, egy egész ország lakosságát meghatározó specifikus karakterjegyek, Orbán Viktor beszédeinek fáklyatüzében azonban gyorsan hamuvá porladnak az efféle haszontalan kötözködések. A miniszterelnök munkásságának ugyanis az ország felvirágoztatásán és Európa megvédésén kívül a harmadik fő attribútuma annak kinyilatkozása, hogy milyenek vagyunk mi, magyarok. A beszédről beszédre zajló, kormányzati ciklusokon átívelő önismereti kurzus természetesen október 23-án is folytatódott, megtudtuk például, hogy

  • mi, magyarok a szabadság népe, egy különleges szabadságnemzet vagyunk
  • bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, hogy akit nem tisztelnek, azt megvetik
  • mi, magyarok tudjuk, miért futott vakvágányra Európa.

Természetesen lehetne a kákán is csomót keresni, hogy a tisztelet és a megvetés között talán léteznek még fokozatok, de fogadjuk el inkább, hogy Orbán Viktor nem egy árnyalatokat kedvelő ember, és még az olyan egyszerű distinkciókat sem szívesen veszi a szájára, hogy a magyarok többsége, ezzel szemben szeret minél egyszerűbben fogalmazni, hiszen

Így aztán ő rendszerint a magyar emberekről, vagy pedig egyes számban, a nemzeti közgondolkodást megtestesítő MAGYAR EMBER-ről beszél, és mond ki ellentmondást nem tűrő általános igazságokat.

Az alábbiakban a miniszterelnök elmúlt évekbeli nyilvános megszólalásai alapján megpróbáljuk összegyűjteni ezeket, hogy pontosan lássa, mely tulajdonságaitól kell búcsút vennie, ha a globalizmus erői győzedelmeskednek, és ön homo brüsszelicusszá változik.

Orbán szerint a magyar ember

  • szereti a gyerekeket
  • vendégszerető
  • nem akar migránsokat látni Magyarországon
  • csak akkor érzi magát biztonságban, ha összekapcsolódik a többi magyarral
  • számára a karácsony, a szeretet, a család együttléte valahogy összekötődik
  • a mezőgazdasághoz ért igazán
  • mindig tisztelettel és megbecsüléssel tekint egyetemeire, mert jól tudja, itt dől el, hogy a népek közötti megmérettetésben milyen polcot foglal majd el a magyar nemzet.
  • természeténél fogva politikailag inkorrekt, vagyis még nem vesztette el a józan eszét
  • még a nehéz időkben is képes alkotni; meglepő, nagy dolgokat véghezvinni és létrehozni
  • akkor érzi jól magát a bőrében, ha az az élelmiszerről, amit kiválaszt, pontosan tudhatja, hogy az magyar földből származik, és magyar ember munkájának eredményeképp került az asztalra
  • azt csinál a pénzével, amit akar, kivéve, hogyha közmegbízatást vállal
  • azt gondolja: szeretné azt a kormányt látni, amivel meg van elégedve, legyen bármilyen vastag vaj a kenyéren
  • több komolyságot, több tiszteletet és több felelősséget vár az ellenzéki pártoktól
  • egyre inkább érdeklődik a közügyek iránt, hangot ad véleményének
  • jól tudja, személyes hatalmi vágyakból és ambíciókból nem lehet országot építeni
  • emlékezőtehetsége, képessége érdekes módon működik. Van, amit nagyon gyorsan elfelejt, és van, amit soha az életben
  • csak annak hisz, amit közvetlenül neki mondtak
  • átlát a szitán, világos számára, hogy a külföldről pénzelt szervezetek jelentős része titokban az illegális bevándorlást szervezi, támogatja és finanszírozza
  • tájékozott a világban, érdekli, hogy mi történik, és ha lehetőséget adnak neki, akkor el is mondja a véleményét, és rendelkezik elég észbéli képességgel és ítélőképességgel, hogy ezekben a kérdésekben állást foglaljon, és ezt bátran meg is teszi
  • nem szeret kegyelemkenyéren, segélyen élni, hanem a saját munkájából akarja fönntartani magát meg a családját
  • olyan a karaktere, hogy nagyon könnyen hozzászokik ahhoz, hogy munka nélkül is pénzhez lehet jutni
  • állandóan jár az agya, amikor nyugodtan ül, akkor is valamit forgat a fejében
  • fontos számára közmunka (amennyiben törvénytisztelő).

És mit tudunk még a magyar emberekről?

Mint láthatjuk, a MAGYAR EMBER portréja immár majdnem teljes, és bár a magunk részéről korántsem érezzük annyira a néplélek rezdüléseit, hogy általános érvényű tényállításokat tegyünk, pár statisztikai részlettel azért kiegészítjük a képet, persze csak a magyarok szűkebb csoportjaira vonatkozóan.

Tehát a magyar emberek

Grafika: Besenyei Violetta

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.