A roma holokausztnak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-nek.
A miniszter felidézte: az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen.
Balog Zoltán szerint a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy “elismerjük a felelősséget és a bűnt”, hanem azért is, hogy a “jövő felé tudjunk fordulni”.
Szerinte a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is.
Hősök
Hozzátette, hogy Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.
Balog szerint Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövőben is inkább erősödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként.
Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Kiemelte Bársony János és Daróczi Ágnes Kali Trash – A romák sorsa a Holokauszt idején Magyarországon címmel megjelent munkáját, a Nemzeti Színházban bemutatott 371 Csillag előadást és a Roma Holokauszt Áldozatainak Emlékművét.
Azt mondta, fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.
Tehertételek
Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket – mondta a miniszter.
Hozzátette: a probléma összetett. Egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.
A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és
akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az
– mondta a miniszter.
Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát.
Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család föl tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az ő támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot – tette hozzá.
A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erőforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat.
Ma az Európai Unió megpróbálja átcsoportosítani a migránsok integrációjára azokat a forrásokat, amelyeket a “romáknak harcoltunk ki”, de ez nem jó folyamat, “ezért szót emelünk ellene”, és “bízom benne, hogy Európában lesz elég erő ahhoz, hogy valóban segítse azokat, akik közénk tartoznak, akik évszázadok óta európai állampolgárok” – mondta Balog Zoltán.
