A magyar kormány olyan önpusztító és eltévelyedett dolgokat csinál az elmúlt néhány hétben a CEU-üggyel kapcsolatos diplomáciai kérdésekben, amire csak három lehetséges magyarázat van.
- A magyar kormány vezetői végtelenül túlértékelik a saját súlyukat a nemzetközi politikában.
- A magyar komány vezetői teljesen félreértik a Trump-féle Fehér Ház és Külügyminisztréium működését.
- A magyar kormány vezetői teljesen dilettánsak, ha diplomáciáról van szó.
Igazából van egy negyedik lehetőség, amit feltételezni is rettenetes lenne: a magyar kormány vezetői szándékosan szeretnék Magyarországot a Nyugattól elszigetelni.
A CEU-ügy alapvető félreértése viszonylag egyszerűen összefoglalható. A magyar kormány arra számított, hogy Soros György egyetemét a Trump-győzelem utáni megváltozott világrend nem fogja megvédeni. Soros György Hillary Clinton egyik legnagyobb pénzügyi támogatója volt a kampány alatt. A magyar kormány pedig azt feltételezte, hogy azok a kicsinyes bosszúk, amelyek a magyar kormányt fűtik, az Egyesült Államok kormányzásában is ott lesznek.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Három dologban tévedtek:
- A világrend Donald Trump megválasztásával nem változott meg. Ezt a szíriai légicsapásoknál jobban semmi nem mutatja meg.
- Nem vették figyelembe, hogy milyen embereket vett maga mellé Trump. Az elnök nemzetbiztonsági stábja messze a legerősebb, ráadásul klasszikus konzervatív héjákról van szó, akik nem félnek érvényesíteni az Egyesült Államok érdekeit a világ más részein. Nemcsak a Bush-kormányokba illettek volna tökéletesen, de egy Clinton-kormányba is.
- Nem értették meg, hogy az oktatás nem szövetségi hatáskör, másrészt pedig a CEU ügyét oktatáspolitikai kérdésként kezelték. Nem az. A CEU-ügye az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági kérdés.
Körülbelül hatvan olyan amerikai egyetem működik a világban, mint a CEU. Ezeknek egy része államilag, másik része privát egyetemként alakult. Ezeknek az egyetemeknek az a célja, hogy az amerikai soft power táplálói legyenek azokban a térségekben, ahol működnek. Az amerikai egyetemen végzett elit nyugatbarátabb, atlantistább, mint a nemzeti egyetemeken végzettek. És az Egyesült Államok nem fogja hagyni, hogy ezeket az egyetemeket csak úgy be lehessen záratni. Mert ha Magyarországon be lehet, akkor Kairóban is.
Ugyanígy nemzetbiztonsági kérdés a civil szervezetek ügye is. Ez az egyetlen olyan vonal, amelyenk keresztül a nyugati érdekszféra képes ellensúlyozni azt az orosz propagandát, ami ennél sokkal sunyibb és átláthatatlanabb módon ömlik be Európába. Pontosan ezért írtuk korábban azt, hogy a civiltörvényből még a CEU-nál is sokkal komolyabb botrány lehet.
És kifejezetten furcsa, hogy Orbán Viktor és a magyar kormány nem értette meg ennek a két pontnak a súlyát, miközben magukat a pontokat tökéletesen megértették. Pontosan azért beszélnek folyamatosan nemzetbiztonsági veszélyről a CEU és a civiltörvény kapcsán, mert ezeknek a szervezeteknek a működése az egyetlen olyan erő jelenleg Magyarországon, amelyik féken tudja tartani azt az eszeveszett tempót, amivel Iránhoz és Oroszországhoz dörgölőzünk.
A napokban Magyarországon járt Hoyt Yee, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának helyettes államtitkára. Ennek a látogatásnak két fontos üzenete volt:
- Lee sürgette a magyar kormányt, hogy vonják vissza a lex CEU-t.
- És hogy Donald Trump tisztában van a CEU-ügyével.
És mit mondott erre Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke?
Ez egy vélemény, és egyébként egy helyettes-államtitkárról beszélünk, és tudtommal ő az elmúlt években is ugyanezt a pozíciót töltötte be, várjuk a jelenlegi amerikai adminisztrációnak a válaszát arra, hogy meg tudjuk-e kötni azt a megállapodást, ami lehetővé teszi, hogy a CEU folytassa a munkáját.
Németh elég régóta foglalkozik diplomáciával, egy darabig még a külügyminiszteri posztra is esélyesnek tartották. Épp ezért teljesen érthetetlen az a világtalan dilettantizmus és arrogancia, amivel ezekre a kijelentésekre reagált.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A sürgetés egy amerikai diplomata szájából nem azt jelenti, mint amikor egy anyuka kérleli a gyerekét, hogy induljanak már el, mert el fognak késni. Ez az egyik legkeményebb hang, amit az ilyesmire érzékeny diplomácia világában meg lehet ütni egy szövetséges kormánnyal szemben.
És az, hogy Magyarországon egy helyettes államtitkár szólalt meg, pont nem azt mutatja, hogy nincs hatalma megszólalni.
És röhejes azt gondolni, hogy a külügyminisztérium közleményeit a CEU-val kapcsolatban nem látta az adminisztráció. Németh Zsolt azt feltételezi, hogy az amerikai külügy teljesen le van választva a Fehér Házról. Az amerikai sajtó híreit olvasva ez így is tűnhet, a külügy veszített valamennyit az erejéből, mióta a Fehér Ház sokkal komolyabban avatkozik bele a diplomáciába, mint az Obama-kormányzat alatt. De szinte biztos, hogy ezeket a közleményeket a Fehér Ház is látta, és ezt még Yee is megerősítette.
Lehet, hogy nem kellett volna lecserélnünk az egyik utolsó tényleg atlantista fideszest a washingtoni nagyövetség élén, és akkor nem lennénk ennyire eltévedve a kétoldalú kapcsolatokban. A magyar kormány azt gondolja, Amerikának megerősítés az, hogy a külügyminiszter helyettesét, Szabó Lászlót küldjük ki nagykövetnek. Nem az. Az amerikai diplomáciát nem érdeklik a magyar kormányzaton belüli erőviszonyok.
Az arroganciát pedig az mutatja meg a legjobban, amit Semjén Zsolt rendezett az atv.hu-n. Amikor megkérdezték, tényleg elvárja-e a magyar kormány, hogy Donald Trump személyesen szerződjön velük a CEU-val kapcsolatban (amit egyébként Hoyt Yee egyenesen visszautasított), azt mondta:
Ez egy nagyon kifacsart gondolkodás, mert ez azt tételezi fel, hogy nekünk a világ összes országának a bonyolult államszervezetét kellene figyelembe vennünk, amikor mi egy magyarországi törvényt hozunk. Mi a józan ész alapján hozunk törvényt. Hogy az amerikaiak hogy oldják meg az Egyesült Államokban ennek az államigazgatási lebonyolítását, az az ő dolguk. Ez nem befolyásolja, és nem is befolyásolhatja a magyar törvényalkotást. A magyar törvény ésszerű, sőt evidentikus
Fotó: MTI/Molnár Edvárd
Tehát: ha mi hozunk egy törvényt, amivel ellehetlenítünk egy amerikai egyetemet Magyarországon, akkor a világ egyetlen szuperhatalmának kell valahogy megoldania, hogy a magyar törvényhozás ne akadályozza a szuperhatalomságban. Tökéletes félreértése annak, hogy Magyarország helye éppen hol van a világban.
Az pedig, hogy hetvenezer embert kompletten Soros-ügynöknek bélyegez a kormány, a számukra még kifejezetten veszélyes lehet. Mert ez a hetvenezer ember Magyarországon él, és a továbbiakban is Magyarországon fog élni. Nem külföldiekről, nem ügynökökről, nem ideutaztatott tüntetőkről, nem fizetett provokátorokról, hanem állampolgárokról beszélünk. Ha a magyar kormány annyira elhiszi a saját propagandáját, hogy ezt a hetvenezer embert, és a sok tízezret, aki otthon maradt, de egyetért velük, kompletten semmibe vesz, akkor nem érdemes a későbbi eseményeken csodálkozni.
