Fogva tartott államnak hívják azt az államot, amikor a törvényeket egy nagyon szűk kör érdekei diktálják. Valami ilyesmi történt tavaly egy egészségügyi salátarendelet megírásakor, a vérplazmadonorokról rendelkező paragrafusok esetén. Azért, hogy sok kispénzű ember számára kevesebbet kelljen fizetni a Tiborcz Istvánhoz közeli vállalkozásnak, a minisztérium csendeben kiadott egy masszívan versenyt korlátozó rendeletet.
– mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a csütörtöki korrupcióinfón.
Az Orbán Viktor veje körüli üzleti kör tavaly a LED-es lámpák cseréje és az ingatlanügyletek mellett az egészségbizniszbe is beszállt. 2016-ban jelent meg az eddig főként külföldi szakmai tulajdonosok által irányított vérplazmagyűjtő cégek között a Plasma Expert Kft.
A Plasma Expert Kft. alapítója viszont nem egy egészségügyi nagyágyú, hanem a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. A FÉSZ számos projektben működött már együtt a WHB-csoporttal, sőt az együttműködés révén a biatorbágyi fióktelepük címe éppen a WHB-csoport főcégének, a West Hungária Bau Kft.-nek a székhelyével egyezik meg. A WHB csoport vásárolta ki Tiborcz Istvánt a LED-es közvilágítással foglalkozó Elios Innovatív Energetikai Zrt.-ből.
A Plasma Expert alapításához éppen az Eliosból küldték az ügyvezetőt. Hauberl Gergely a közvilágítási tendereken verhetetlen Elios igazgatósági tagja volt. Hauberl akkor jelent meg az Eliosnál, amikor Paár Attila milliárdos beszállt a WHB Befektetési Kft.-n keresztül, és úgy tartják számon, hogy ő az operatív kapcsolat a milliárdoshoz.
Míg a véradásnál a teljes vérre, annak minden komponensére szükség van, a plazmaferezisnél csak a plazmát (vérsejtek nélküli folyadékot) veszik le, a sejtek maradnak a donorban. Az eljárás a donor szempontjából hasonló, a plazmagyűjtésnél ugyanúgy vénát szúrnak. A vért azonban egy zárt rendszerben egy gépen engedik keresztül, amely centrifuga segítségével elválasztja a plazmát a vér többi alkotóelemétől. A sárgás folyadék egy műanyag zacskóba kerül, a többi komponenst, így a vörös vértesteket visszajuttatják a donor szervezetébe. Plazmát adni emiatt gyakrabban lehet, mint vért, a levett mennyiség általában 48 óra alatt pótlódik.
A vérplazma fontos és pótolhatatlan gyógyszeripari alapanyag, többek között a véralvadási problémákkal küzdő betegek gyógyszereit állítják elő belőle. A vérplazma gyűjtése üzleti alapon megy, a plazmát gyűjtő cégek nagy gyógyszergyáraknak adják el az alapanyagot.
A donorok – kalóriapénz és “rendelkezésre állási díj” gyanánt – a mintegy másfél órás elfoglaltságért alkalmanként egy meghatározott összeget is kapnak. Ez eddig 7-8000 forint volt, de alkalmanként akár magasabb is lehetett, hiszen a cégek versenyeztek a donorokért.
De csak az év elejéig, mert akkor az Emmi belenyúlt az eddig sok szegény embernek bevétel-kiegészítést jelentő üzletbe.
A minisztérium egy rendeletben 3500 forintra maximalizálta az adható költségtérítés összegét, amit később azzal indokolt, hogy szeretnék, ha a donáció önkéntes lenne, és mentes a külső kényszertől, anyagi ösztönzőktől.
Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az önkéntes véradásokért olyan juttatás kerüljön megállapításra, mely nem kizárólag anyagi ösztönző erővel bír, hanem a belső motivációkra is hat, a donorok megbecsülését hangsúlyozza, fontosságérzetét erősíti.
Érdekes módon a minisztérium arra nem gondolt, hogy a donorok mellett a cégek üzleti motivációját is visszafogja.
Egy egység plazma 10-20 ezer forintért adható el, a donoroknak fizetendő összeg csökkentésével a haszon rögtön sokkal nagyobb lesz.
