Belföld

Guruló adóforintok: Matolcsy és az ügyészség is kapott egy pofont

A bíróság nem jogerősen elutasította, hogy kötelezzék az újságírót, fedje fel informátorát.

Mint korábban megírtuk, rendőrségi ügy lett, hogy egy újságíró az adóforintok elköltését firtatta. A Figyelő szerint annyi történt, hogy megírták az igazságot az MKB megvételéről, a jegybank mégis büntetőfeljelentést tett. Ismeretlen tettes ellen, üzleti titok megsértése miatt. A rendőrség kihallgatta a cikkek szerzőjét, próbálta megtudni, milyen forrásokra támaszkodott.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nem jogerős végzésével elutasította az ügyész indítványát, hogy kötelezzék az újságírót, fedje fel informátorát. A rendőrség őt kihallgatta, de megtagadta a vallomástételt megtagadta. Bár a büntetőeljárási törvény lehetővé tenné, hogy ilyenkor  kötelezzék az újságírót informátora kiadására, de a bíróságnak

ebben az ügyben egy alapjog, a sajtószabadság korlátozhatósága körében kellett állást foglalnia.

A döntésnél vizsgálták a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, a magyar jogszabályokat, az Alkotmánybíróság gyakorlatát, amely az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogával összhangban, csak kivételes esetben tartja kötelezhetőnek az újságírót forrása felfedésére.

A bíróság szerint a nyomozati iratokból pontosan megállapítható, hogy az üzleti titkot tartalmazó levélhez ki fért hozzá, de közülük a nyomozó hatóság még senkit nem hallgatott meg, kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére.

A bűncselekmény elkövetőjének felderítése során az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen. ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság.

A nyomozati iratok között nem állt rendelkezésére szakértői vélemény arról, hogy az üzleti titok megsértése valóban veszélyeztette a bankrendszer biztonságát és akár bankpánikot is okozhatott volna, így a bíróság a döntésekor csak köztudomású tényekre támaszkodott.

A bíróságnak nincsen tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenése után az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom megrendült volna, a bank ügyfelei tömegesen próbálták volna betétjeiket, befektetéseiket kivenni a bankból. Az ügyészség nem támasztotta alá kellő megalapozottsággal, miért kellene egy alapjogot korlátozni, és a bíróság nem talált olyan jelentős közérdeket sem, amely felülírná a sajtószabadságot, a cselekmény súlyát pedig nem ítélte olyan jelentősnek, amely igazolná a forrás felfedésére való kötelezést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik