Belföld

Horthy tetemre hívta Budapestet

Horthy Miklós, Ferenc József egykori szárnysegédje, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka a Szegeden szervezett ellenforradalmi kormányban kezdte politikai pályafutását 1919-ben. Az év augusztusában az önállóság útjára lépett, létrehozta a Fővezérséget, amellyel a parancsnoksága alatt álló katonaságot kivonta a kormány hatásköre alól.

Székhelyét ezután Siófokra helyezte át, őszre pedig Magyarország legjelentősebb fegyveres erejévé szervezte a Nemzeti Hadsereget. A zűrzavaros időkben ezzel Horthy Miklós gyakorlatilag utat nyitott magának a hatalom felé.

Katonából politikussá vált

Budapest román megszállás alatt állt, és sem a fővárosban székelő Fridrich-kormány, sem a szegedi ellenforradalmi kormány nem rendelkezett jelentős katonai erővel. Márpedig 1919 végén mind az antant, mind a lakosság egyet akart: végre rend legyen az országban.

Horthy tehát komoly tényezővé vált, és egyre inkább politikusként viselkedett. Felvette a kapcsolatot az antanttal, és bár nem sikerült elérnie, hogy hadseregét 80 ezer főre duzzaszthassa, ám azt igen, hogy végre megálljt parancsoltak a nyugat felé előrenyomuló román csapatoknak.

Hadereje és diplomáciai tevékenysége okán hamarosan a kormányok fölé emelkedett mind a hazai antant misszió, mind a budapesti kabinet szemében. Ennek köszönhetően a miniszterelnök a fővárosba hívta, és az antant hazai feje, George Russel Clerk brit diplomata is hozzájárult: a román hadsereg távozásával egy időben a nemzeti Hadsereg vonuljon be Budapestre a rend fenntartására, és az esetleges újabb kommunista hatalomátvételi kísérlet letörésére.

Ekkorra azonban már országszerte terjedtek a hírek tiszti különítmények erőszakos akcióiról, a fehérterror rémtetteiről. Horthy viszont november 5-én ígéretet tett a rend fenntartására, és megnyugtatta a fővárosi zsidóság képviselőit is, akik még Siófokon keresték fel a bevonulás előtti napon. Tény az is, hogy máig nem került elő olyan parancs vagy bármilyen közvetlen bizonyíték, amely szerint a későbbi kormányzó akármilyen utasítást is adott volna a különítményeseknek a bűncselekmények elkövetésére.

Bevonulás fehér lovon

Miután az antant erős nyomására a románok visszahúzódtak a Tiszáig, a Nemzeti Hadsereg 1919. november 16-án birtokba vette Budapestet. A fővezér vonattal érkezett kora reggel a Kelenföldi pályaudvarra, majd fehér lovon, hatalmas pompával vonult végig a Bartók Béla úton

Bódy Tivadar polgármester a Duna partján, a Szent Gellért téren köszöntötte Horthyt, aki itt mondta el híres beszédét:

A bevonulás után Horthy a Gellért Szállót lefoglalta a Fővezérség számára, ahonnan a katonai vezetés a későbbiekben komoly hatást gyakorolt a politikai folyamatokra – de soha nem törekedett arra, hogy diktátori hatalmat biztosítson az admirálisnak. Horthy tényleg arra törekedett, hogy az antant által elismert kormány álljon, Magyarország kijusson a békekonferenciára, lezárhassa végre a háborús konfliktust.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik