Július 5-e előtt átlagosan napi 130 ember jutott át a kerítésen, de az új törvény lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy nyolc kilométerrel a kerítés után is visszatoloncolják a menekülteket. A gyakorlatban akár Budapestről is megtehetik azt – olvasható a cikkben.
A menekültek visszaküldését többnyire éjszaka végzik el, általában a kerítés kapuin, vagy rosszabb esetben azok felett.
A helyzet egyre rosszabb szerb oldalon, ahol a 37 fokos hőségben több mint ezer – többségében afgán, szír vagy iraki – bevándorló várakozik arra, hogy legálisan Magyarországra léphessen a horgosi vagy a kelebiai tranzitzónán keresztül.
Múlt héten megfulladt egy tízéves kisfiú, miközben a közeli tóban mosta ruháit. Anyja többi gyermekével szomorúan jár-kel azóta a táborban, senkihez sem szól. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) jelenleg a szerb és a magyar hatóságokkal egyeztet, hol hamvaszthatják el a holttestet.
Simon Ernő, az UNHCR szóvivője a BBC-nek azt mondta, a tranzitzónákat száz férőhelyesre tervezték a magyar hatóságok, ami mostanra kicsinek bizonyul.
Próbáljuk sürgetni őket, hogy növeljék a befogadási kapacitást, mert jelenleg embertelen körülmények közt élnek a menekültek.
A BBC munkatársa beszélt olyan menekültekkel, akiket bántalmaztak a magyar rendőrök.
Az afganisztáni Samir szerint a rendőrök ütötték-verték őt, amikor feladta magát, miután négy napja kóborolt víz nélkül Magyarországon. Mint mondta, paprikaspay-vel fújták le, majd visszadobták Szerbiába, hogy “megtanulja a leckét”.
Számos esetben diagnosztizálunk traumát, ami az erőszakos bántalmazás következménye lehet
– fogalmazott Momcilo Djurdjevic, az Orvosok Határok Nélkül egyik munkatársa.
Faisal Sarwary két hete táborozik Horgoson apjával, anyjával és négy lánytestvérével. A BBC-nek elmondta, Belgrádban embercsempészek felajánlották nekik, hogy Magyarországon keresztül Ausztriába szállítják őket, de nem fogadták el az ajánlatot, mondván:
Türelmeseknek kell lennünk, hogy legálisan léphessük át a határokat.
