Gáncs Péter igehirdetésében arról beszélt, hogy az új templom egy magtárra emlékeztet majd, úgynevezett csűrtemplom lesz. Az ilyen templomoknak nagy hagyományuk van a protestáns templomépítészetben.
Mi nem (…) égbetörő katedrálisokat akarunk emelni, hanem olyan hajlékot, ahol a mag, Isten éltető igéje mindenki számára elérhető
– fogalmazott a püspök.
Az istentisztelet után Gáncs Péter az MTI-nek elmondta: 13 éve végzett püspöki szolgálata alatt egyetlen temetői kápolnát szentelhetett fel Békéscsabán.
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás után volt egy templomépítési hullám, amikor több templom is épült, ez azonban elkerülte a fővárost. Budapest közelében Budaörsön és Szentendrén is épült új templom, Budán viszont csak a budahegyvidéki templom készült el, ami azonban nem teljesen új épület, hiszen ott korábban is volt istentiszteleti hely. A pesti oldalon ugyanakkor a II. világháború előtt épült utoljára templom – hívta fel a figyelmet. Ezért is nagy a jelentősége ennek a méreteiben szerény kápolnának – emelte ki -, mert “életjel”, amely bizonyítja, hogy a fővárosban is van igény új templomra.
Ennek ellenére szeretné hinni, hogy egy százezres kerületben lesznek segítőkész vállalkozók, és sikerül a híveket is mozgósítaniuk, hogy vállaljanak áldozatot az új templomért – mondta.
Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a XVIII. kerület polgármestere köszöntőjében kiemelte: ahol templom épül, ott közösség épül, ott az emberek külön-külön és együtt is gazdagodnak.
Hozzátette: pünkösdkor az első keresztény gyülekezet születését, az összetartozást ünneplik a keresztények, ezért “méltó ajándék”, hogy évezredek elteltével épp ezen az ünnepen fog templomépítésbe a pestszentimrei evangélikus közösség.
Krizsán András, a templomot tervező Ybl-díjas építész hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben sokat változott a templomépítészet, és a klasszikus formák helyett az egyszerűbb, letisztult formavilág került előtérbe. Így született a Luther-kápolna alapkoncepciója, a magtár, amelyet a protestáns lelkivilághoz közelálló puritán formák jellemeznek. Az egyszerű forma azonban igyekszik majd maximálisan megfelelni a funkciónak, és nemcsak liturgikus, hanem közösségi térrel is szolgálni a közösséget – fűzte hozzá az építész.