A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020-ig, a mostani uniós költségvetési időszak végéig 5 kilogrammal szeretné növelni Magyarországon a sertéshúsfogyasztást; ez évente átlagosan 1 kilogramm emelést jelentene.
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, Menczel Lászlóné hozzátette: ez a törekvés egybeesik a nagy sertéstartó európai országok szándékával, ahol ugyancsak a sertéshús-fogyasztás növelése a célkitűzése az ágazati szakmai szervezeteknek. Ezt fogalmazták meg ugyanis az IMPA (az EU vezető sertéstartó országainak piacelemzéssel foglalkozó szervezete) tagországainak a magyar fővárosban tartott hétfői konferenciáján, egyeztető fórumán.
Alacsony árak
A tanácskozást évente kétszer tartják meg, és minden évben más tagország kapja a rendezés jogát. A szervezetnek 10 ország a tagja, többek között Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, vagyis Európából a legnagyobb sertéstartó országok. Mindez azt jelenti, hogy az IMPA tagországai adják az unió sertésállományának mintegy 80 százalékát. Az IMPA lényegében egy információcserére szakosodott szervezet, amelynek tagjai időről-időre elemzik a sertéságazat helyzetét.
A sertéspiacon az árak jelenleg mindenhol alacsonyak, visszaestek. Ennek oka főként az orosz embargó, amely 15-20 százalékos piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak. A csökkenő jövedelem pedig azt eredményezi, hogy a legtöbb országban a sertésállomány is csökken.
Az IMPA tagországai a jelenlegi helyzet megoldását leginkább az orosz embargó feloldásában látnák. Ennek módozatait azonban a szervezet tagjai “még nem igazán látják, hogy miként volna lehetséges az Európai Unió összefogásában”… – jegyezte meg a VHT titkára. Hozzátette: ezért fontolgatják, hogy minden érintett tagállam önállóan tárgyaljon Oroszországgal az embargó feloldásának lehetőségeiről. Jelenleg ugyanis a legjobb “E.-minőségű” hasított félsertés kilogrammonkénti ára 1,5 euró (mintegy 450 forint) alatt van. Ez az ár az egy évvel korábbihoz képest 5-10 százalékos csökkenést jelent.
Így az IMPA tagországai szerint felértékelődött és nagyon fontos a marketing szerepe az egyes országokban és a közös fellépés esetében is. Az IMPA el kívánja érni ugyanis, hogy növekedjen a sertéshúsfogyasztás az unió tagországaiban.
Tudománytalan
Menczel Lászlóné kitért arra az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) rákkutató ügynöksége által hétfőn közzétett tanulmányra is, amely szerint a vörös húsok – így például a sertés vagy a marha, illetve a juh – fogyasztása is rákkeltő lehet.
Mint mondta, például a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott a jelenlegi elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint pedig jóformán nem is tartalmaz. A most közzétett WHO-információt ezért felháborítónak tartja. A sertésből előállított termékeknél figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit.
Felháborodott
A WHO által közzétett hétfői jelentésen minden IMPA-tagország képviselője felháborodott, és jelezte, hogy saját eszközeivel fellép ellene, de közösen is fellépnek a piacromboló híresztelés ellen. Magánvéleményként a VHT titkára mindehhez hozzátette:
a sertést az időszámításunkat figyelembe véve az emberiség 2000 éve fogyasztja, és még nem halt ki.
Menczel Lászlóné beszélt arról is, hogy Németh Antal, a VHT elnöke a jelenlévőknek bemutatta a magyar “Kiváló Minőségű Sertéshús” (KMS) védjegyet, amely nagyon sikeres a piacon, és ami ösztönzi a sertéshúsfogyasztás növekedését Magyarországon. Ez iránt nagy volt a külföldi szakemberek érdeklődése. A VHT tervezi azt is, hogy meghirdeti a “Sertéshús és egészség” elnevezésű programot, ami arra kívánja felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a sertéshús fogyasztása ugyanúgy hozzátartozik a modern ember húsfogyasztási szokásaihoz, mint minden más húsfajta – tájékoztatta az MTI-t Menczel Lászlóné.
