Belföld
népszabadság (Array)

Vadai Ágnes mondott valamit, az MTI megírta, a Népszabadság lehozta, a miniszter perelte a lapot és nyert

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2015. 07. 06. 11:44

Egy MTI által leközölt összefoglalót hozott le a Népszabadság, de Varga Mihály nem az MTI-t perelte be, hanem a lapot. Kérdéses, mennyire felelős egy újság azért, ha mond valamit egy politikus.

Korábban a témában:

Első fokon elbukott egy Varga Mihállyal szembeni pert a Főváros Törvényszéken a Népszabadság, ráadásul egy összefoglaló MTI-hír közlése miatt – írja a Nol.hu, a lap online változata. A hír alapja a DK-s Vadai Ágnes egy sajtótájékoztatója volt áprilisban, amiben Vargát felszólította, mondja el, ajánlotta-e valakinek a bebukott Kun-Mediátor szolgáltatásait.

Az MTI közölte Vadai egyes kifejezéseit, fordulatait, amit a Népszabadság is átvett. Varga azonban nem az MTI-t perelte be, hanem a lapot, amire minden jogi lehetősége meg is van. A Népszabadság ugyan megjelentette pár nappal később Varga cáfolatát, de a bíróság szerint hibázott, amikor Varga azonnali reagáltatása nélkül leközölte az anyagot, bár Varga ekkor épp Amerikában volt.

A Nol cikke azt taglalja, hogy nem elhallgatták Varga válaszát, csupán a miniszter nem ért haza további négy napig a tengerentúlról. Ahogy hazaért, beperelte Vadait is rágalmazásért. A kérdés ez esetben az, hogy politikusi nyilatkozatok – amik sokszor lehetnek sértőek az ellenfélre nézve – megjelentethetők-e a másik fél válasza nélkül. A bírói gyakorlat eddig az volt, hogy ilyen esetekben nem ítélték el a sajtó képviselőit, a mostani ítélet azonban az ellenkező irányba mutat.

Pedig a 2009-es polgári törvénykönyv is beleállt a dologba: eszerint nem kötelezhető egy médium helyreigazításra, sérelemdíj vagy kártérítés fizetésére, ha nyilvános eseményen hangzik el valami, vagy a nyilatkozó kilétének megjelölésével, szöveghűen tudósít, vagy egy sajtónak adott nyilatkozatot tesz közzé. Viszont az Alkotmánybíróság 2010 áprilisában megsemmisítette a ptk hatálybalépéséről szóló törvényt a túl rövid felkészülési idő miatt.

Ezután a frissen hatalomra került Fidesz-kormány átdolgozta a ptk-t, amiből kikerült a Bajnai-korszak alatt beleírt fenti rész a sajtó mentesítéséről. Így hiába vannak a magasabb szintű bírósági szerveknek olyan döntéseik, miszerint nem várható el egy médiumtól, hogy feleljen a híreszteléssel terjesztett hamis tényállítások egy részéért. Magyarországon ugyanis nincs precedensjog, így a bíróságok nem fogják ezt figyelembe venni. Lábady Tamás volt alkotmánybíró is közölte, a sajtótól nem várható el, hogy egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát bizonyítsa, az ott elhangzottakért nem is vonható felelősségre.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.