Belföld
Bod Péter Ákos (Bod Péter Ákos)

Bod Péter Ákos: Százmilliárdért már egy kormány is lehajol

„Kesgödörben vagyunk, segíts már ki a minisztériumi tartalékkal, nyugi, nem lesz belőle gond, és te sem jársz rosszul.” Vajon elhangzott ez a mondat? Börtönbe az első három fehérköpenyessel? Interjú a volt jegybankelnökkel, exminiszterrel, egyetemi tanárral.

Korábban a témában:

Ön érti, mi történik brókerügyekben?

Van, amit igen, s van, amiről nincs elég információm.

Azt például érti, hogy egy kicentizett büdzsével működő országban hogy a csudában lehet nélkülözhető 3,4 milliárd forintja egy minisztériumi cégnek?

Az államháztartás szokásos üzemmódjában nem keletkeznek hosszabb ideig nélkülözhető jelentős összegek, ami többlet létrejön, azt a Lupis-botrány óta kincstárjegyben tartják az államkincstárnál. Amúgy a Quaestor-ügynek csupán egyetlen szelete a külügyes 3,4 milliárd útja, ez az összeg szinte eltörpül a százmilliárdos nagyságrendű fiktív kötvénykibocsátás mellett. Nem világos, hogyan tudta ezt végigvinni a Quaestor. Nem világos, a hatóságok milyen információk alapján adtak engedélyt a kibocsátásra. Érthetetlen, miért nem tűnt fel senkinek, hogy az engedélyezett keret sokszorosa van a piacon. Hogyhogy nem futott híre a csalárdságnak? Több a kérdőjel, mint a fix információ, de legyünk türelemmel. Pár napja robbant ki a botrány, gondolom, zajlik a vizsgálat, és hamarosan minden kérdésre megnyugtató válasz születik.

Komolyan kiderülhet az igazság?

Ön szerint nem?

A balhét biztos elviszi majd valaki.

Én az alkatomnál fogva optimista vagyok.

Optimizmusát az sem kezdte ki, hogy kiderült, a kormány több nappal a Quaestor március kilencedikei bedőlése előtt tudta, mi következik?

Egyelőre csupán hipotézis, hogy tudta a kormány.

Annál azért több. A külügyminisztérium egyik cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház pont a csőd napján szippantotta ki pénzét a Quaestortól. Ekkora véletlen nincs.

Bod Péter Ákos (Bod Péter Ákos)Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Erre lehet azt mondani, hogy a kormány a korábbi zavarok hatására döntött a pénzkivétel mellett.

Igen, nyilatkozta is Orbán Viktor március 25-én: „Én rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél.” Csakhogy Szijjártó külügyminiszter két nappal korábban a főnökének ellentmondó nyilatkozatot tett: „A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői figyelték a piaci folyamatokat, ők döntöttek.” Hogy van ez?

Ez bizony ellentmondás.

És?

És meg kéne nézni, hogy minden minisztérium szót fogadott-e Orbán Viktornak, vagyis kivették-e pénzüket az összes brókercégtől. Ha igen, akkor örülünk, mert valaki igazat mondott, ha meg nem, akkor az a valaki vagy nem mondott igazat, vagy a beosztottak nem hajtották végre az utasítását.

Fordítom. Ha az összes brókercégtől visszahívták a minisztériumi betéteket, akkor igazmondó kormányfőnek tapsolhatunk, ha csak a Quaestorból, akkor hadovál Orbán.

Karcos, de alapvetően valós ez a megfogalmazás. De én akadémiai ember vagyok, nem oknyomozó újságíró.

Az akadémiai embertől kérdem: ha egy állami vezetőnek tudomására jut, hogy egy befektetéseket kezelő cég hamarosan bedől, mi a teendő?

Ha én kerülnék ilyen helyzetbe, megkeresném a megfelelő állami felügyeleti szervet, melynek azonnali beavatkozási lehetősége van. Ez ugye sokáig a PSZÁF volt, ma pedig a Magyar Nemzeti Banké a feladat, irdatlan nagy hatáskörrel: felfüggeszthet, biztost küldhet ki, azonnali jelentést kérhet. Kissé bonyolítja az ügyet, hogy az MNB-hez került a felügyelet, hiszen a jegybank nem része a kormányzatnak, de azért része az államnak.

Kért beszámolót, küldött biztost, kezdeményezett felfüggesztést az MNB még a Buda-Cash, aztán a Quaestor bedőlésekor?

A Buda-Cash csődje napján azt gondoltam, nyilvánvaló, hogy az MNB haladéktalanul körbefut a hasonló kitettségű cégeknél. De ma már nem vagyok biztos benne, hogy megtörténtek a szükséges intézkedések. Ha igaz, amit az újság ír, miszerint a Quaestor vezetője bejelentette, hogy csődöt jelent önmaga ellen, de valójában csak tíz nappal később tette meg a hivatalos lépéseket, vagy akkor sem, s ezt senki sem ellenőrizte, nos, az döbbenetes.

Mit lehet csinálni tíz nap alatt?

Tíz nap alatt nagyon sok mindent lehet csinálni.

Ön, ha miniszter lenne, s bennfentes infót kapna a közelgő brókercsődről, kimentené szép csöndben a tárcája pénzét?

Bod Péter Ákos (Bod Péter Ákos) Fotó: MTI/Kovács Attila

Már az is kérdés, betenném-e egy brókercégbe, hiszen az államháztartási törvény nagyon szigorú korlátokat ír elő. De ha már ott van, meglehet, érvényesíteném tárcám pénzügyi érdekeit – szigorúan a felügyeleti szerv értesítésével egyidejűleg.

Válaszoljuk meg azt is: rendben van, hogy egy minisztériumi cég nem direktben állampapírt vesz, hanem brókerhez viszi a napi működésében átmenetileg nélkülözhető pénzét?

Az államháztartási törvény szabályozza, hogy az állami vezetők mekkora kockázatot vállalhatnak. Az egészen biztos, hogy nem nyerészkedhetnek, vagyis nagy hozamot ígérő, de fedezetlen ügyletbe nem mehetnek bele, és alapesetben csak állampapírban tarthatják az éppen likvid pénzeiket.

Egy minisztériumi vállalat vezetője mi a csudáért választja a biztonságos állampapír helyett a kétségtelenül nagyobb haszonnal kecsegtető, de kockázatos brókercéget? Miért kockáztatná valaki a presztízsét meg az állását, csak azért, hogy a munkaadója, szerencsés esetben, pár millióval beljebb legyen? Miért jó az neki?

Provokál?

Igyekszem.

Egyetemi ember vagyok, próbálom távol tartani magam az aktuálpolitikától.

Lehet mögötte direkt politikai utasítás, hogy „Bélám, nem állampapír kell nekünk, inkább toldd a Quaestorba a pénzt, három hónapos lekötésre, ne gondolkozz, árt a karrierednek”. Meg az is lehet, hogy maga Béla ismeri Csabát a Quaestornál, s utóbbi szól át: „Kesgödörben vagyunk, segíts már ki a minisztériumi tartalékkal, nyugi, nem lesz belőle gond, és te sem jársz rosszul.”

Bizony könnyen előfordulhat, hogy a kockázatot az intézmény vállalja, a jutalék pedig magánzsebbe vándorol.

Igen, ez a professzoros megfogalmazás.

Én is igyekszem.

Hol a vége ennek az egésznek?

A Quaestor csődje százmilliárdos nagyságrend, az ilyenre rendes országban nagy erővel mozdul rá az ügyészség.

Rendes országban.

Aha.

Ahol a kormánytól független ügyészséget kizárólag szakmai szempontok vezetik.

Bod Péter Ákos (Bod Péter Ákos)Fotó: MTI/Kovács Attila

Ott. Amúgy az ügyészség kormányzati alávetettségben is működhet megfelelően, az is létező modell, de a törvényt be kell tartsa, a közérdek sérelmét hivatalból köteles üldözni. Ami pedig a politikai összefüggéseket illeti, azok átlátásához tudnom kéne, ki kivel van, milyen pártos, személyes és egyéb összefüggések befolyásolták, befolyásolják a történéseket. Amit látok, nem megnyugtató, nevezetesen az, hogy az első kormányzati reakció bosszújellegű, arról szól, hogy na, most csapunk oda az egész szakmának.

A „brókerbűnözőknek”.

Azoknak. Eső után köpönyeg. Mintha egy orvosi műhiba után a komplett orvostársadalmat kiáltanák ki bűnözőnek, és az első három szembejövő fehérköpenyest tömlöcbe vetnék. Nonszensz. Azzal nem hozzák vissza az elhunyt beteget.

Mi lehet a célja ennek a „bosszújellegű” reakciónak?

Egyetemi emberként nem tudom.

És nem egyetemi emberként?

Egyetemi ember vagyok.

Kinek lehet haszna abból, ha a keményen dolgozó, ezzel együtt megtakarításokkal bíró kisemberek elveszítik a befektetési cégekbe vetett bizalmukat?

Annak, akihez átvándorolnak ezek a megtakarítások.

Azt a pénzt elnyaralják, vagy kiviszik az országból, esetleg állampapírt vásárolnak belőle. Utóbbi végül is jó bolt a költségvetésnek.

Ez is egy megoldás. Akárhogy is, én nem tartanám helyesnek kivégezni egy komplett szakmát. Mert azt ugye senki nem vonja kétségbe, hogy brókernek lenni is szakma. Inkább azt kéne kivizsgálni, működtek-e azon intézmények, melyeknek dolguk, hogy megelőzzék az ilyen visszaéléseket. Ha nem, működőképessé kell tenni őket. Tisztességes vizsgálat kell.

Ki tud itt olyat csinálni?

Az Egyesült Államokban léteznek korrekt, kétpárti parlamenti vizsgálóbizottságok, de a mi parlamenti bizottságaink sajnos alkalmatlanok az érdemi munkára, ugyanis teljesen pártosan állnak föl. Maradna a független szakértőkből verbuválódó bizottság.

Vállalna tagságot?

Semmiképpen. De tán össze lehet szedni egy csapatra való hozzáértő, nem részrehajló gazdasági szakembert. Nagyon sok pénz tűnt el, utána kéne járni, hová. Százmilliárdért már egy kormány is lehajol.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.