A hideg állra kapott ütés utcára viszi a magyart

Holnaptól 64 Ft lesz a benzin

A demokratikus Magyarország első igazi tömegtüntetése az 1990-es őszi taxisblokád volt. Antall József kormánya október 25-én durván 65 százalékos benzináremelést jelentett be, minek következtében 64 forintra emelkedett a normálbenzin literenkénti ára. Antallék az öbölháború miatti olajár-emelkedéssel indokolták a lépést, valamint azzal, hogy az akadozó szovjet szállítások miatt csak 3-4 napra elegendő tartalékkal rendelkezett az ország.

A hír hallatára másnap több ezer magántaxis és teherfuvarozó vonult a Hősök terére majd a Kossuth térre, az éjszaka folyamán pedig lezárták a budapesti hidakat. A blokádhoz vidéken is rengetegen csatlakoztak, másnapra megbénult az ország. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány a hadsereg bevetésén is gondolkodott, ám erre Göncz Árpád akkori köztársasági elnök nem adott engedélyt. Három nappal a tüntetés kezdete után az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodás született: a kormány 12 forintot engedett a benzinárakból, a taxisok pedig megszüntették a blokádot.

Fotó: MTI

Tömegek a náci beszéd ellen

1992. szeptember 24-én százezres tüntetést tartott a „veszélyben lévő demokrácia” védelmében a Demokratikus Charta a Kossuth téren. A mozgalom egy évvel korábban alakult neves művészek, tudósok, politikusok részvételével. A szeptemberi tüntetés közvetlen kiváltó oka Csurka Istvánnak, az MDF akkori alelnökének cikke volt, amelyben a náci ideológia fogalmait (pl. élettér) használta, és a magyarság „genetikai romlásáról” írt, amelyet az etnikai keveredésre vezetett vissza.

A Chartában léptek fel először közösen az MSZP és az SZDSZ politikusai, sokak szerint megalapozva ezzel az 1994-es koalíciót. A mozgalom emblematikus arca, Tamás Gáspár Miklós ugyanakkor azt hangsúlyozta, ez nem egy ellenzéki szerveződés. Mint mondta: „Nekünk nem egy pártot, nem egy gondolkodásmódot, nem egy ízlést kell védenünk, hanem minden ízlést, minden pártot, minden gondolatot, még azt is, amit elviselhetetlennek érzünk.” A Fidesz kezdetben részt vett a Chartában, de 1992-ben kiszálltak belőle.

Havonta 2000 Ft a tandíj

1995. március 22-én több mint tízezer diák tiltakozott a felsőoktatási tandíj bevezetése ellen a Pénzügyminisztérium épülete előtt. A tervezett tandíj mértéke havi kétezer forint volt. Bokros Lajos pénzügyminiszter kiállt a demonstráló diákok elé, akiknek azt mondta: nagyon szeretné, ha mindenki, így ők is hozzájárulnának az államcsőd elkerüléséhez. A tüntetők füttyszóval, bekiabálásokkal zavarták meg Bokrost, aki nem tudta végigmondani az érveit. A diáktüntetésekkel párhuzamosan egyeztetések kezdődtek, végül abban maradtak: a kétezer forintos alaptandíj megmarad, de a kormány lemond a magasabb kiegészítő tandíjról és hajlandó egyéb engedményeket tenni a hallgatóknak.

Fotó: MTI/Rózsahegyi Tibor

Gerenda, szög, kötél

2002 tavaszán tízezres nagyságrendű tüntetést szervezett a Fiatal Baloldal és az SZDSZ Új Generációja tiltakozásul Kövér László pár nappal korábban kiszivárgott „köteles” beszéde ellen. A hangfelvételen a Fidesz akkori alelnöke azt üzente a budapesti olimpia fideszes ötletéért lelkesedni nem képes állampolgároknak:

“Tehát, hogyha így gondoljuk, akkor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonylag erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat! Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják sulykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával.”

A gyűlöletbeszéd ellen demonstrálók között többen lazára csomózott kötéllel a nyakukban jelentek meg. Elemzők szerint a kövéri mondatok olyan negatív hatásúak voltak, hogy szerepet játszottak a Fidesz későbbi választási vereségében. Kövér László egyébként személyiségi jogi pert kezdeményezett a beszédet nyilvánosságra hozó Tóth Károly ellen, ám a pert Kövér másodfokon elvesztette.

Drogos cukorka, zászlóégetés

2004. január 11-én zajlott a Tilos Rádió épülete előtt az emlékezetes szakállas bácsizós, zászlóégetős tüntetés. A demonstráció előzménye, hogy a Tilos Rádió 2003. december 24-i műsorában Bajtai „Barangó” Zoltán élő adásban, ittas állapotban azt mondta: „Legszívesebben kiirtanám az összes keresztényt.” A rádió vezetése bocsánatot kért, a műsorvezetőt elbocsátották. Ennek ellenére a polgári körök tüntetést szerveztek a Tilos stúdiója elé, ahol a felszólaló Döbrentei Kornél költő többek közt azzal köszöntötte az egybegyűlteket:

„Végre van akaratunk és késztetésünk tiltakozni a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk a valódi – vezényelnek.”

Tiltakozásul az alig burkoltan antiszemita kijelentések miatt, több tucat neves író (többek közt Parti Nagy Lajos és Nádas Péter) lépett ki a Magyar Írószövetségből, amelynek Döbrentei Kornél is tagja volt. A tüntetésen egy izraeli zászlót elégető M. Giorgio Richárd a bíróságon azzal védekezett: valaki tudatmódosító hatású cukorkát adott neki a rendezvény előtt.

John Deere traktorok Budapesten

2005 februárjában gazdatüntetések kezdődtek a fővárosban, több száz traktor és mezőgazdasági munkagép foglalta el három héten keresztül a Felvonulási teret. Jakab István akkori Magosz-vezető szervezésében a tüntető gazdák a nekik járó agrártámogatások kifizetését követelték. A hivatalos indoklás szerint a kifizetések azért késtek, mert a jogosultak 27 százaléka, 55 ezer pályázó hibás kérelmet adott be. A gazdák által szolgáltatott művelési adatokat ugyanis műholdfelvételekkel vettették össze, és akinél eltérést tapasztaltak, azt javításra kérték fel. Három hét után végül egy 39 pontos egyezséget írt alá Németh Imre agrárminiszter a demonstrációban részt vevő gazdaszervezetekkel. A megállapodást mindkét fél győzelemként értékelte, a március 15-i ünnepet már otthon töltötték a gazdák.

Fotó: MTI/H. Szabó Sándor

A legforróbb ősz

2006. szeptember 17-én kezdődött az a tüntetéssorozat, amely Gyurcsány Ferenc kiszivárgott balatonőszödi beszédének néhány mondata miatt tört ki. A beszéd kiragadott részleteit ismeretlen személyek egyidejűleg több szerkesztőségnek eljuttatták, majd előkerült egy hosszabb, 25 perces hangfelvétel is, amelyben a miniszterelnök előbb drámai túlzásokkal ostorozta az eddigi MSZP-SZDSZ kormányzást („Nem csináltunk semmit négy évig” „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon”, „Hazudtunk reggel, éjjel meg este”), majd gyakorlatilag megfenyegette a párttársait: vagy hajlandóak szakítani az eddigi gyakorlattal, vagy lemond. „Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell megcsinálni. (…) Ahhoz másik madám kell.”

A demonstrációk központja a Kossuth tér volt, ahol eleinte több tízezres tömeg gyűlt össze. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án megrohamozta a Magyar Televízió Szabadság téri székházát, jelentős károkat okozva az épületben és a tévé dolgozóinak autóiban. A HírTV riportere, Császár Attila „forradalmárokként” jellemezte a romboló-gyújtogató zavargókat. Az ORTT egymillió forintra büntette a HírTV-t, amiért “forradalmi, háborús helyzetként számolt be a történésekről, miközben teljes mértékben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről”.

Az ezt követő hetekben folyamatossá váltak a békés kormányellenes tüntetések a Kossuth téren, valamint az éjszakai törvénytelen zavargások a belvárosban, leginkább a Rákóczi úton, az Astoria és a Ferenciek tere környékén. Az arcukat sállal vagy símaszkkal eltakaró randalírozók Molotov-koktéllal gyújtották fel az útjukba eső autókat, kukákat, a rendőröket pedig az élet kioltására alkalmas utcakövekkel, vaskerítésdarabokkal dobálták.

Október 23-án a Fidesz a rendőrség ajánlása ellenére a zavargások gócpontjába, az Astoriához szervezte a maga ’56-os megemlékezését, amelynek közönsége a rendezvény után összekeveredett a törvénytelen randalírozókkal. A Papp-bizottság jelentése szerint a fideszes megemlékezés közönségének körülbelül háromnegyed órája volt, hogy biztonságban elhagyja a helyszínt, ezek után a rendőrség elkezdte a Deák téri randalírozók feloszlatását. Az oszlatás során a rendőrség nem járt el mindig szabályszerűen és túlzott erőszakot alkalmazott. Sokan megsérültek, két demonstráló fél szemére megvakult a fejmagasságban kilőtt gumilövedékektől.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Orbán, takarodj!

2012. január 2-án több tízezren tüntettek Orbán Viktor rendszere ellen az Andrássy úton, miközben a kormány az Operaházban ünnepelte az alaptörvény január elsejei hatályba lépését. A civil felszólalók zsarnoknak nevezték a regnáló kormányt, amely felszámolja a szabadságot és a demokráciát az országban. A közmédia híradójának nézői nem szembesülhettek az Orbán-rezsim ellen demonstráló több tízezres tömeg látványával, mivel az élő bejelentkezés során a riporter Vígh Andrást egy rendőrség által elzárt üres terület elé állították.