„Megbízhatónak tűnő forrásból úgy értesültem, a HVG Zrt.-t 75%-ban tulajdonló német WAZ médiakonszern ma kivonul az évek óta olvasottsági zuhanórepülésben lévő, de még mindig legnagyobb példányszámú hazai politikai-gazdasági hetilapot és a hvg.hu-t kiadó cégből. Forrásom szerint mind a nyomtatott lapnál, mind az online terméknél megszűnik az összes munkatárs szerződése, s egy zöldmezős cég veszi át azokat, akikre Szauer Péter, a HVG cégcsoport elnök-vezérigazgatója igényt tart.”
Fönti bekezdés a Heti Válasz netes felületén jelent meg szerda reggel. A cikket jegyző Stumpf András úgy tudja, „ma kora délután, 13.30-kor jelenti majd be mindezt Vass Péter lemondott főszerkesztő, 15.30-kor pedig összdolgozói értekezleten hivatalosan is elmondja ugyanezt Szauer”.
Szauer Péter
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Mai manréza
Nem meglepő, hogy a hír felzaklatta a HVG és a hvg.hu munkatársait (az Opten adatai alapján 2013 végén 139-en dolgoztak a kiadónál), többükkel is beszéltünk.
Ami tény: a lapot és a portált működtető, szebb napokat látott vállalkozás 2008 óta veszteséges, és bár a netes verzió dinamikusan nő, a nyomtatott HVG példányszáma folyamatosan esik.
A kiútkeresésbe Szauer Péterék tavaly ősszel a munkatársakat is bevonták. Azóta nagyjából havonta egyszer manréza néven összeül ötletelni a stáb. (A manréza eredeti jelentése: jezsuita lelkigyakorlatos ház.) Idén nyáron, vélhetően a menetrendszerinti szabadságolás miatt, még nem volt hávégés „lelki gyakorlat”, ám mára ismét manrézát hirdetett az elnök-vezérigazgató. Igaz, az erre felhívó levél nélkülözte az extra drámázást, kollektív kirúgásról nem esett benne szó.
Heti Jereván
A reggeli válaszos cikket követően Szauer Péter ismét kör-e-malit küldött munkatársainak, melyben úgy fogalmaz: a hír belső információkon alapuló kombináció, „ami a Jereváni Rádiót juttatja eszembe”.
Azok kedvéért, akik életkoruk miatt kimaradtak a működő szocializmusból, álljon itt, a Wikipédia hogyan értelmezi a jereváni rádió kifejezést:
„A jereváni rádió külön viccfajtát képviselt a szocialista időkben. A legismertebb talán a következő:
– Igaz-e, hogy Moszkvában a Lenin téren Volvókat osztogatnak?
– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem a Lenin téren, hanem a Moszkva téren, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A jereváni rádiót azóta is annak kapcsán szokás emlegetni, ha egy lényegi különbséget apró módosításként tüntetnek föl.”
Vagyis, ha jól értjük azt, ahogy Szauer érti a jerevánirádiózást, nem lesz elbocsátás, legalábbis nem most.
Nem tirpák
Forrásaink egytől egyig törvénytisztelőnek, talpig úriembernek ismerik Szauert. Ahogy egyikük fogalmazott: „Ő nem az a tirpák vállalkozó típus, aki gátlástalanul adót csal, és ha úgy diktálja a személyes érdeke, a beosztottaival nem törődve, egyik napról a másikra bedönt egy céget.” Segítőink „legalábbis meglepőnek” tartanák, ha a válaszos cikkben jelzett zöldmezős beruházás azt takarná, hogy a jelenlegi kiadó az adósságait hátrahagyva bedől, s a tulajdonos egy szűz, újonnan alapított kft.-be menti a lapot és a portált.
Ezzel együtt az újságírók „lelkileg jó ideje számítanak a változásra, akár arra is, hogy szép lassan végeszakad a történetnek”.
A manréza után többet tudunk. (Addig is szorítunk a kollégákért, meg persze a lapért, a portálért.)
