A berni egyetemen mondott német nyelvű beszédében Sólyom László emlékeztetett rá, hogy a magyar alkotmányos demokrácia felépítésében oroszlánrésze volt az Alkotmánybíróságnak, amely az új politikai berendezkedés fő bizalomerősítő tényezője lett. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország – ellentétben Svájccal – nem lassú történelmi fejlődés révén, hanem a rendszerváltozás nyomán hozta létre alkotmánybíróságát.
Az Alkotmánybíróság első elnöke utalt arra, hogy Kelet-Európában megalapozott bizalmatlanság élt a népképviseleti szervekkel szemben, amelyek korábban lejáratták magukat. Az alkotmánybíróságokat viszont a fordulat után hozták létre, azokat előítéletek nélkül fogadták, és az új testületek különös felelősséget viseltek az új, alkotmányos rend megszilárdításáért olyan társadalmakban, amelyek már régen elfeledték, hogy bármely politikai célkitűzés csak az alkotmány keretein belül valósítható meg.
Sólyom László a magyarországi helyzetről azt mondta, hogy most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé. Ezt „fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek” minősítette. Úgy vélte: természetesen nem áll küszöbön diktatúra bevezetése, de az Orbán-kormány gyakran napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt. Abba azért emel be egyes rendelkezéseket, hogy azokat kivonja az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól – tette hozzá.
A volt köztársasági elnök azt mondta, hogy a Roosevelt amerikai elnök idején még puszta fenyegetésnek számító court packing – vagyis a legfőbb bírói testület kibővítése saját emberekkel – Magyarországon megvalósult, méghozzá megelőző jelleggel. Emlékeztetett: nyomban a választások után az új parlamenti többség növelte az Alkotmánybíróság létszámát, és hat saját jelöltjét választotta bírónak.
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbálta: az államháztartást érintő törvényeket a testület nem vizsgálhatja felül. Sólyom László összehasonlította Magyarország és Svájc jogrendjének egyes elemeit. Megemlítette, hogy a jogi alkotmányozás megmaradt és ellenállóképes elemei – az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman intézménye – mellett a nemzetközi jog nyújtotta garanciák és az európai uniós jog garanciái ugyanazt a szerepet töltik be mindkét országban.
A strasbourgi és a luxembourgi bíróságok ítéletei fontos esetekben járultak hozzá alapvető jogok érvényesítéséhez – közölte. A volt államfő szerint Svájcban az alkotmányos valóság több elemét mutatja a jogi alkotmányozásnak, mint az a svájci alkotmány szövegéből következne, Magyarországon viszont fordított a helyzet. Az alkotmányos valóság azt mutatja, hogy az ország letért a jogi alkotmányozás eddigi útjáról.
Ez a változás az Alkotmánynak napi politikai célok érdekében történő alkalmazásában nyilvánul meg, valamint abban, hogy a hatalom a parlamenti többség, gyakorlatilag a miniszterelnök kezében összpontosul – állapította meg Sólyom László. Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik.
„Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában” – hangoztatta svájci előadása végén Sólyom László. A szöveget az Alkotmánybíróság első elnökének titkársága juttatta el az MTI-hez.
Néhány hete az Országgyűlés elnöke bírálta Sólyom Lászlót. Kövér László akkor azt mondta, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, amiben felelőssége van Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését.
A Fidesz politikusa szerint alkotmánybírósági elnökként Sólyom László volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással.
Kövér úgy látja, sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az Alkotmánybíróság fölállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának. Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak – jelentette ki Kövér, aki maga is résztvevője volt annak idején a tárgyalásoknak.
