Az oktatási intézmények állami fenntartásba vételének elsősorban helyi szinten lesz monitoringja, mivel a felmerült problémákat ott lehet a leghatékonyabban megoldani, ahol születtek – mondta az oktatási államtitkár szerdán Budapesten.
Változatlanul úgy látják, a folyamat rendben zajlik – erősítette meg Hoffmann Rózsa, miután szerdán a fővárosban egyeztetett a pedagógusok sztrájkbizottságában részt vevő és a megállapodást előző héten aláíró szakszervezetekkel, valamint két másik tömörüléssel. A politikus ismét sikeresnek nevezte az átalakítást, közölte azt is, minden egyes tankerületben, ahol jártak, arról győződött meg, hogy a felmerülő kérdésekre legkésőbb egy napon belül megtalálták a megoldást.
Jelezte, ha helyi, járási szinten nem sikerül megoldani a problémákat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gazdasági elnökhelyettese, illetve a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is bekapcsolódik a folyamatba.
A köznevelési megyei fejlesztési tervekkel kapcsolatos előkészítő munka már hétfőn folytatódik – tette hozzá egy másik tárgyalási témát érintve.
A nyugdíjazás kérdésében próbálnak közös javaslatokat megfogalmazni a kormány számára – mondta Hoffmann Rózsa. Háromezer körül van a kötelező nyugdíjazásban érintett pedagógusok száma, pontos adatok a közeljövőben várhatók. A jogi lehetőséget megteremtik, hogy a szaktantárgyak oktatását – akár nyugdíjasokkal – biztosítsák a jövőben is. Egy, a nyár után aktuálissá váló kérdésről van szó, addig pedig megnyugtatóan rendezik ezt a területet – ígérte. Az állami fenntartásba vétel egyik fontos célja, hogy garantálják minden gyermek számára az azonos színvonalú képzést – fűzte hozzá.
A találkozón a PSZ, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok pedagógus szekciója vett részt. Szabó Zsuzsa, a PSZ alelnöke elmondta: kardinális kérdésnek tekintik a nyugdíjas pedagógusok helyzetét. A kötelező feladatellátás sok esetben nem valósítható meg nélkülük – állapította meg.
Kitért arra, hogy miután a szakszervezeti tagok jelen vannak az egyes oktatási intézményekben, nem kérdéses, hogy a monitoringbizottság tevékenysége hatékony lesz-e. Így a végrehajtás, az átadás-átvétel teljes folyamatában jelen vannak – fűzte hozzá.
Mint írtuk, az iskolák állami átvétele egy Tárki-kutatás szerint nem sikertörténet. Az érintettek szerint ugyanis az államosítás nem jelent megoldást az oktatási problémákra, nem csökkenti az iskolák közötti egyenlőtlenséget, nem növeli az iskolák finanszírozásának biztonságát, nem növeli az oktatás színvonalát, és nem vezet a pedagógusbérek emelkedéséhez sem.
A pedagógusok kétharmada úgy véli, az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül kell rendezni, azaz alig van támogatója a központosításnak (31 százalék). Érdekes, hogy e kérdésben tér el a legjobban a lakosság és a szakma álláspontja – az előbbi, ha nem is túl határozottan, de inkább a központosításban hisz.
Az átadás-átvételről pedig sorra érkeznek a bírálatok, a Szilágyi Gimnázium tiltakozó petíciót fogalmazott meg, amelyhez már közel 4000-en csatlakoztak, köztük teljes tantestületek, szakmai szervezetek. Az FN24-nek az egyik fővárosi iskola igazgatója mesélte el részletesen, milyen fennakadásokkal jár egy iskola mindennapjaiban az államosítás.
