Leállások fenyegetik a magyar áramellátást

Akár már néhány év múlva zavarok lehetnek a hazai áramellátásban, mivel a kedvezőtlen befektetési környezet miatt nem várható új erőművek építése a közeljövőben – erre jutottak energiapiaci szakértők a minap egy sajtóbeszélgetésen.

A CEZ cseh villamosművek öt évet töltött azzal, hogy előkészítsen két projektet, köztük a százhalombattai kombinált ciklusú gázturbinás erőművet, amelyek most nem épülnek meg – mondta Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a befektetni szándékozók közül mások is arra a következtetésre jutottak, hogy túlságosan kockázatos most erőműépítésbe kezdeni.

Kódolt hiány

Az ügyvezető igazgató szerint a villamos energia ára a válság óta csökken, részben a gazdasági recesszió, részben a szén-dioxid-kvótaárak, valamint a szénár csökkenése, illetve a megújuló energiaforrások belépése miatt. Ezért a nagyerőművi beruházások megtérülése olyan hosszú idő lenne, amit magánbefektetők jelenleg nem vállalhatnak. Stratégiai beruházásokat csak államok finanszírozhatnak – fogalmazott Hornai Gábor.

Bár a megújuló energiaforrások kapacitásainak növekedése új trendet indít el az energetikában, a megújuló energiaforrások, különösen a nap és a szél időjárásfüggőek. „Az igazi probléma akkor fog fellépni, ha nem fog sütni a nap, vagy nem fog fújni a szél. Ilyenkor kell belépnie a tartalék energiaforrásoknak, és az lesz majd igazán a drága történet. Áramhiány fog fellépni, és ez bele van kódolva a rendszerbe, csak azt nem lehet megmondani, hogy mikor” – fejtette ki Hornai.

Sötét jövő

Akár már néhány év múlva – válaszolta Turai József, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke arra a kérdésre, megítélése szerint körülbelül mikorra várhatók ellátási problémák Magyarországon. Mivel az elöregedő hazai erőműpark nincs a legjobb állapotban – mondja -, 2-3 éven belül gyakrabban kerülhet sor egy-egy erőművi blokk nem tervezett kiesésére. Ráadásul idén több áramtermelő is kiesik a rendszerből. Turai úgy látja, a jelenlegi helyzetben a kereskedők – mivel nem látható előre, hogy hogyan alakul a következő években az áram jelenlegi, nagyon alacsony ára – rövid távra rendezkedtek be. Rövid távú értékesítésre azonban nem lehet erőművet építeni.

A szakember jelezte: Magyarország most fogja elérni a legnagyobb áramimport-mennyiséget, az idei bruttó import elérheti a 17 terawattórát, míg az áramexport a 10 terawattórát. Ez hosszú távon rendkívül kiszolgáltatottá teszi az országot, arról nem beszélve, hogy közben nő a balkáni áramigény is.

“Ma Magyarországon egyelőre a legtöbb energetikai szereplő egy kínálathiányos piacban érdekelt, ami felhajtja az áramárakat. Most azonban a recesszió miatti kereslethiány még kiegyenlíti a kínálathiányt az elkövetkező hónapokban, években, de hogy 2014-ben mi lesz, arra jobb nem is gondolni. Mivel rajtunk keresztül zajlik a balkáni országok jelentős áramimportja is, így hamarosan nem tudunk majd annyi áramot importálni, amennyi a balkáni és magyar fogyasztás növekedésének kielégítéséhez szükséges lesz” – nyilatkozta az elnök.

Nincs világvége

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nincs és nem is lesz katasztrófa”, a háztartásokban – a legnegatívabb prognózis bekövetkezte esetén – sem marad senki áram nélkül. A kiút – szerinte – egy olyan villamosenergia-piaci szabályozási rendszer életbe léptetése lenne, amely vonzóvá tenne több, akár kisebb magyarországi erőmű-beruházást.

Kiemelte, hogy jelenleg befektetői szempontból csak olyan országban érdemes erőművet építeni, ahol nincs szén-dioxid-kibocsátási korlátozás, és van jelentős szén vagy lignitvagyon. “Ilyen ország csak egy-kettő van Európában, az egyik Bosznia. Magyarország geológiai adottságai megfelelőek lennének minimum egy ezer megawattos szén- vagy ligniterőmű építésére, de akkor mi lenne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével” – mondta Turai József.