Enyhítette az új Büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos tervezetét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A javaslat több pontban is módosult az eredeti verzióhoz képest, ami jogvédők szerint Európa legszigorúbb drogjogi és büntetőjogi szabályozását jelentette volna, ha bevezetik. Egy felnőtt korú gimnazistát például egyetlen marihuánás cigaretta birtoklása miatt akár nyolc évig tartó szabadságvesztésre is ítélhettek volna. A javaslat emellett megszüntette volna a kábítószer-függőséggel kapcsolatos enyhébb szabályokat, továbbá az elterelésből is kizárta volna azokat a fiatalokat, akik rendszeres fogyasztók, és két éven belül többször is előállította őket a rendőr. (Korábban megírtuk, hogy a középiskolások csaknem egyharmada vett már magához valamilyen tiltott vagy még legális drogot. Visszaszorult a heroin, míg egyre népszerűbbek a „dizájner”-drogok, továbbá a marihuána és az amfetamin.)
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már akkor arra figyelmeztette a szaktárcát, hogy a délkelet-ázsiai szigort idéző tervezet sehol sem vezetett eddig eredményre. Ráadásul nemcsak értelmetlen, de káros is, hiszen fiatalok százezreinek az életét, karrierjét törheti derékba, akiket ezáltal letaszít egy olyan csúszós lejtőn, ahol nehéz a megállás – fogalmazott korábban Sárosi Péter programvezető. A TASZ ezért előzetesen elküldte álláspontját a minisztériumnak az eredeti tervezettel kapcsolatban, a törvényjavaslat egyes részeit pedig nemrég az észrevételeiknek megegyezően módosították. A jogvédő szervezet szerint azonban a kormány drogpolitikája még így is hibás.
Indokolatlan és értelmetlen
Az új tervezet szerint már nem bűntettnek, hanem vétségnek számít a kábítószer csekély mennyiségben történő átadása, így a korábbi kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés helyett legfeljebb kétéves börtönbüntetés vár az elkövetőre. De csak abban az esetben, ha nem oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatot ellátó épületnél, vagy annak közelében kapják rajta. Az új javaslat szerint ugyanis az 18. életévét betöltött gimnazista, aki társának átad akár fél gramm marihuánát vagy egy ecstasy tablettát egy művelődési házi buliban vagy éppen egy moziban – a korábbi öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés helyett – egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Részben enyhültek az elterelés feltételei is. Az eredeti tervezet csak azon fogyasztók számára engedélyezte volna az elterelést, akik az elkövetés körülményeit feltárják a nyomozó hatóságnak – azaz bevallják, hogy kitől szerezték be a drogot. Ez a feltétel a parlament elé benyújtott törvényjavaslatból kimaradt. Még mindig szerepel azonban az a rendelkezés, miszerint „a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető lehetővé teszi a kábítószert átadó személy kilétének megállapítását”. A TASZ szerint ez önkényes jogalkalmazói gyakorlathoz vezet, ami „lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság bizonyítékok gyűjtése helyett pusztán a kényszer hatása alatt tett vallomások alapján emeljenek vádat”. Emellett azt is kifogásolják, hogy a javaslat továbbra is eltörölné a függőkkel kapcsolatos speciális jogszabályokat, ami – véleményük szerint – az eltereléshez jutás szigorításával „a legrászorultabb fogyasztók kiszorulásához vezet az ellátórendszerből, illetve hosszú távon azok bebörtönzésével fog járni.”
„Bár a TASZ üdvözli azt, hogy a kormány enyhített az eredeti tervezeten, a Btk-ról szóló, az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatot a kormány álláspontjával szemben még mindig nem tartja sem igazságosnak, sem tettarányosnak, sem pedig következetesnek” – írja a jogvédő szervezet közleményében.
Káros illúzió: többet árt, mint használ
A TASZ szerint a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga, amelyet egyébként sem képes megszüntetni vagy megelőzni. „A büntetőjogi szabályokon enyhítő országokban nem következett be jelentős növekedés, a szigorító országokban pedig jelentős csökkenés az illegális szereket kipróbáló fiatalok arányában” – hívta fel a figyelmet a TASZ. Hangsúlyozták: a kábítószer-kereskedelem büntetőjogi fenyegetettsége már a jelenleg hatályos szabályozás alapján is a legszigorúbbak közé tartozik, hiszen akár tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.
A jogvédők olyan drogpolitikát tartanának eredményesnek, amely a tiltás helyett a szabályozást, a drogmentes társadalom helyett a drogfogyasztás ártalmainak csökkentését, a moralizálással szemben pedig a gyakorlati szakmaiságot tekinti irányelvének.
„Magyarország ma már nem csak az EU régi tagállamaival, hanem az új tagállamok kábítószerügyi szabályozásával is szembemegy. Szlovénia és Csehország után a legutóbb Lengyelország jobboldali kormánya enyhített a 10 évig hatályos, célját el nem érő, szigorú büntetőjogi szabályozáson, Szlovákia kormánya pedig jelenleg a dekriminalizációt mérlegeli” – teszik hozzá.
Fotó: Shutterstock
Mondjunk nemet a költséges drogtörvényekre!
Lengyelország 2000-ben szigorította a drogjogi szabályozást, és 10 éven keresztül lelkesen hajtotta végre Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét. Tavaly azonban enyhítettek a szabályozáson, rájöttek ugyanis arra, hogy a fiatalok kriminalizálása nem fogja megoldani a drogproblémákat, a fogyasztókon keresztül pedig nem lehet elkapni a dílereket. A volt lengyel elnök, Aleksandr Kwasniewski, aki korábban a szigorítás híve volt, múlt héten a New York Timesban közölt publicisztikában szólította fel politikustársait a szembenézésre, mert mint írja: az illegális drogok birtoklásáért kiszabott börtönbüntetések nem vezettek a drogkereskedők bebörtönzéséhez, és nem volt elrettentő hatással a visszaélések alakulására sem.
„A törvény mindenesetre arra jó volt, hogy a csekély mennyiségű marihuánával rajtakapott fiatalokat egyre nagyobb számban csukta le a rendőrség. A törvény végrehajtása során előállítottak több mint fele 24 évnél fiatalabb volt. A drogfogyasztók kriminalizációja a birtoklással kapcsolatos büntetőeljárások számának drámai emelkedéséhez vezetett: 2000 és 2008 között 2815-ről 30 548-ra. A legtöbben nem drogdílerek voltak, viszont voltak köztük serdülők, akiknek a jogászként, közhivatalnokként vagy tanárként való karrierkilátásai derékba törtek” – számol be a tapasztalatokról a volt elnök.
Kwasniewski szerint a törvény ráadásul nagyon drágának bizonyult: a jogszabály végrehajtása 20 millió euróba került évente, anélkül, hogy pozitív hatásai mérhetőek lettek volna – teszi hozzá.
„Remélem, hogy más országok, különösen Kelet-Európa politikai és közösségi vezetői tanulnak majd a drogfogyasztás célt tévesztett kriminalizálásával kapcsolatos lengyel tapasztalatokból. Hasonló politikai hibát nem szabad elkövetni sehol a világon. A kelet-európai vezetőknek meg kell akadályozniuk a csekély mennyiségű kábítószert személyes használat céljából tartó emberek bebörtönzését és közegészségügyi kérdésként kell kezelniük a drogfüggőség jelenségét” – figyelmeztet Kwasniewski, aki nemrég az első kelet-európai elnökként csatlakozott a Globális Drogpolitikai Bizottsághoz, hogy a sikertelen drogtörvények ellen kampányoljon.
