Trump két héten belül dönt, az USA megtámadja-e Iránt

Donald Trump cáfolta a The Wall Street Journal azon értesülését, miszerint jóváhagyta volna az Irán elleni amerikai támadás tervét. A lap szerint az amerikai elnök azt közölte a tanácsadóival, hogy jóváhagyta a terveket, de halogatja a végső parancs kiadását, hogy lássa, Teherán felhagy-e nukleáris programjával. Trump közösségi oldalán úgy reagált, a WSJ-nek fogalma sincs arról, mik a gondolatai Iránnal kapcsolatban.

A Fehér Ház később azt közölte, Trump két héten belül hoz döntést arról, hogy az USA megtámadja-e Iránt, függően attól, hogyan alakulnak a tárgyalások.

„Trump elnök azt fogja tenni, ami a legjobb Amerikának. Bízom az ítélőképességében. Ő egy nagyszerű barát, Izrael és a zsidó nép nagy barátja” – mondta Benjamin Netanjahu, miután ellátogatott ahhoz a kórházhoz, amelyet egy iráni rakéta talált el csütörtökön. Az izraeli kormányfő elmondta, az Egyesült Államok szerepvállalásával kapcsolatban azt mondta, az USA már most is sokat segít, hiszen részt vesz az izraeli légvédelemben. Hozzátette: Trump világosan kijelentette, hogy Iránnak nem lehet atomfegyvere, ezt megelőzendő nem dúsíthat uránt, és az amerikai elnök elkötelezett is ennek megakadályozásában.

Netanjahu arról is beszélt, hogy az izraeli támadások eredményeként megbukhat az iráni rezsim, de az iráni népen múlik, hogy fellépjen, felkeljen a szabadságáért, ők legfeljebb olyan feltételeket teremthetnek, amik segítik ebben.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy Ali Hamenei, Irán legfőbb politikai és vallás vezetője (képünkön) korunk Hitlere, és egy ilyen „diktátor” nem maradhat meg.

A védelmi miniszter ellátogatott az egyik iráni rakéta becsapódásának helyszínére, Holonba, és ott arról beszélt, hogy „egy olyan diktátor, mint Hamenei, aki egy olyan országot irányít, mint Irán és kinyilvánított célja Izrael Állam elpusztítása. ez a szörnyű cél, Izrael megsemmisítése, ilyen nem maradhat fenn és nem jöhet létre”. Kac hangsúlyozta, hogy Irán legfőbb vezetője nemcsak Izrael ellen cselekszik, hanem saját népének is károkat okoz. „Izrael elpusztítását támogatja, és minden erőforrását ennek rendeli alá, a saját népe rovására” – vélekedett.

Korábban Kac a Szoroka kórházat ért iráni rakétatámadás kapcsán kijelentette, hogy Izrael fokozni fogja a teheráni rezsim szimbólumai elleni támadásait a rendszer megingatása érdekében. „Hamenei megerősített bunkerben ül, miközben izraeli kórházakat és lakóépületeket lövet – ezek háborús bűnök, és felelnie kell érte” – mondta Kac. „A háború célja a nukleáris fenyegetés megszüntetése, a pusztítás forrásainak kiiktatása, és a rakétafenyegetés semlegesítése. Ennek megfelelően kapott utasításokat a hadsereg, és tudja, hogy az összes cél eléréséhez nem kérdés, hogy

ez az ember nem létezhet tovább

– magyarázta Kac.

Jichák Hercog izraeli államfő a találatot kapott beér-sevai Szoroka kórháznál arról beszélt, hogy Izraelnek „kemény csapást” kell mérnie Iránra. Egyúttal ígéretet tett, hogy Izrael mindent újjá fog építeni, s kiemelte, hogy a kórházban zsidók, muszlimok és keresztények is dolgoznak és a betegek között is minden felekezet megtalálható, megmutatva, hogy milyen lehet a jövő. „Ezért a jövőért harcolni kell és át kell formálnunk a valóságot, ami azt jelenti, hogy a legsúlyosabb csapást kell mérnünk a Teheránban található kígyó fejére” – hangsúlyozta az izraeli elnök.

Megvitatta a közel-keleti helyzetet és a két ország közötti közelgő kétoldalú csúcstalálkozót telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök – közölte Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója csütörtökön Moszkvában.

Putyin és Hszi egyetértett abban, hogy a közel-keleti helyzet megítélésében Oroszország és Kína azonos álláspontot képvisel, és határozottan elítéli Izraelnek az ENSZ-alapokmányt sértő lépéseit. A felek abból indulnak ki, hogy a helyzet rendezésére nincs erőszakos megoldás. A moszkvai tájékoztatás szerint Hszi úgy vélekedett, hogy Oroszország közvetítése elősegíthetné az Irán és Izrael között kialakult konfliktus enyhítését.

A két államfő megállapodott, hogy augusztus 31. és szeptember 3. között tárgyalásokat folytat majd Kínában. Usakov szerint szeptember 2-án teljeskörű kétoldalú konzultációt tartanak. A vezetők közötti csütörtöki megbeszélés mintegy egy órán át tartott.

Hatvanötre emelkedett a csütörtök reggeli iráni rakétatámadás sebesültjeinek száma Izraelben, hat ember sérülése súlyos – jelentette az izraeli mentőszolgálat alapján az MTI.

„A gyáva iráni diktátor védett bunkere mélyén ül, és Izrael kórházait és lakóépületeit lövi. Ezek a legsúlyosabb háborús bűncselekmények. Khameneit felelősségre fogják vonni bűneiért” – közölte Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter a támadás után.

„A miniszterelnökkel utasítottuk az izraeli hadsereget, hogy fokozza az iráni stratégiai és a teheráni kormányzati célpontok elleni támadások intenzitását annak érdekében, hogy megszüntessék az Iránból érkező fenyegetéseket és aláássák az ajatollahok rezsimjét” – tette hozzá.

Az iráni ballisztikus rakéták négy helyszínen okoztak károkat. Közvetlen találat érte a Szoroka kórházat Beer Sévában, az ország déli részén, a Negev sivatagban. Súlyos anyagi károk keletkeztek a Tel-Aviv melletti Ramat Ganban, egy jaffai idősotthonban és egy holoni lakónegyedben.

Teherán egyszerre legalább harminc rakétát indított Izrael ellen a reggeli támadásban. A súlyos sebesülések főként Holonban, egy régen épült lakónegyedben történtek, ahol a polgári védelem mentőegységei ajtóról ajtóra haladva vizsgálják át a sérült, romossá vált épületeket.

A Szoroka kórházban a sebészeti szárnyat érte a találat, melynek nyomán tűz ütött ki. A súlyos, mozgásképtelen betegek a földalatti vészkórtermekben fekszenek, az intézmény előre felkészült az esetleges támadásra.

Uriel Bosso egészségügyi miniszter a Szoroka kórház elleni rakétatalálatot terrorcselekménynek, „a határvonal átlépésének” minősítette.

„A támadás az iráni rezsim háborús bűncselekménye, amelyet szándékosan követtek el ártatlan civilek és az életmentésre elkötelezett orvosi csapatok ellen. Az Egészségügyi Minisztérium előre felkészült, és az azonnali intézkedéseknek köszönhetően elkerültünk egy nagyon súlyos katasztrófát” – tette hozzá.

Az irániak nagyrészt el vannak vágva a globális kommunikációtól, miután leállt az internet – közölte az internetforgalmat figyelő, londoni székhelyű NetBlocks szervezet csütörtökön.

A számok azt mutatják, hogy Irán már több mint 12 órája nincs kapcsolatban az internettel, mert a hatóságok országos szintű internetleállítást rendeltek el, arra hivatkozva, hogy Izrael szerintük katonai célok érdekében visszaél a hálózattal

– tudatta a szervezet csütörtök reggel az X-en. Az intézkedés továbbra is kritikus időszakban akadályozza az emberek információhoz jutását – tette hozzá a NetBlocks.

Szerdán a NetBlocks arról számolt be, hogy valós idejű hálózati adatok szerint Iránban szinte teljes országos internetkimaradás van. A hírközlési minisztérium közleményét, amely szerint a korlátozásokat azért vezették be, mert „az agresszor katonai célokra visszaél a kommunikációs hálózatokkal”. Az izraeli hadsereg csütörtökön arról számolt be, hogy légiereje iráni katonai célpontokat támad.

A közel-keleti konfliktus eszkalálódása, valamint az ennek nyomán elrendelt légtérzárak miatt a Wizz Air úgy döntött, hogy július 3-tól szeptember 15-ig felfüggeszti a dubaji és abu-dzabi-i járatait – közölte a légitársaság csütörtökön.

A Wizz Air azokat az ügyfeleket, akik közvetlenül foglaltak, az általuk megadott e-mail címeken és telefonszámokon értesíti. Az online, vagy offline utazási szolgáltatón keresztül vásárolt jegyek esetében az értékesítő irodával kell felvenni a kapcsolatot. Az utasok visszatérítést, vagy a jegyük átfoglalását kérhetik.

Az izraeli hadsereg csütörtöki közleménye szerint az Iránt érintő légicsapások legutóbbi hullámában célba vették az araki, jelenleg nem működő reaktort is, hogy megakadályozzák az atomfegyverek előállításához szükséges anyagok előállítását. Emellett arról is beszámoltak, hogy támadást hajtottak végre egy nukleáris fegyvergyártással összefüggésbe hozott iráni létesítmény ellen a Natanz térségében.

Eközben a legutóbbi iráni rakéták a dél-izraeli Beersheba városában lévő nagy egészségügyi létesítményt, a Soroka kórházat találták el – közölte az izraeli hadsereg. Soroka az első izraeli kórház, amelyet a háború hét nappal ezelőtti kezdete óta közvetlenül találat ért. A támadásban többen könnyebben megsebesültek, a kórházat már korábban elővigyázatosságból kiürítették.

(New York Times)

Izrael magatartása ellentétes a nemzetközi joggal, megsérti Irán szuverenitását, és komoly fenyegetést jelent a régió békéjére – közölte Vang Ji kínai külügyminiszter ománi kollégájával, Badr al-Buszaidival folytatott szerdai telefonbeszélgetése során, adta hírül a kínai állami média csütörtökön.

A kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a fegyveres konfliktus félbeszakította az iráni atomprogrammal kapcsolatos közvetett tárgyalásokat, és meghiúsította Omán közvetítői próbálkozásait. Kína kezdettől fogva elutasítja az erő alkalmazását, és azonnal kinyilvánította ellenzését Izrael katonai akciójával kapcsolatban.

Az ománi külügyminiszter a telefonbeszélgetés során kijelentette: Izrael Irán elleni támadása nyíltan sérti az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jogot, valamint csorbítja Irán szuverenitását és területi integritását. Omán mély aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, különös tekintettel arra, hogy a nukleáris létesítmények elleni csapások nukleáris szivárgáshoz vezethetnek, ami katasztrofális következményekkel járhat a térség számára.

A külügyminiszter méltatta Kína következetes kiállását az igazságosság és a béke mellett a nemzetközi közösségen belül, és reményét fejezte ki, hogy Peking a jövőben még nagyobb szerepet vállal a közel-keleti béke és stabilitás helyreállításában.

Vang Ji hangsúlyozta: a legsürgetőbb feladat a tűzszünet elérése, mivel minél előbb sikerül véget vetni a harcoknak, annál kisebb lesz a térségre nehezedő teher. Mint fogalmazott, nem lehet tétlenül nézni, ahogy a régió a kiszámíthatatlan eszkaláció felé sodródik. A kínai külügyminiszter kiemelte: Peking támogatja a 21 arab és iszlám ország – köztük Ománnak – közös nyilatkozatát, amely a szuverenitás tiszteletben tartását és a viták békés rendezését sürgeti. Vang szerint a nemzetközi közösségnek – különösen a térség országainak – összehangoltan kell fellépniük a háborúval szemben, és egységesen támogatniuk kell a politikai megoldást. Peking továbbra is kész együttműködni Ománnal és más regionális szereplőkkel, és az ENSZ fórumain is aktív szerepet vállal a konfliktus rendezésében.

(MTI)

Legkevesebb negyvenen megsebesültek, közülük ketten súlyosan a csütörtök reggeli iráni rakétatámadásban Izraelben – jelentette az izraeli mentőszolgálat.

Az iráni ballisztikus rakéták három helyszínen okoztak károkat. Közvetlen találat érte a Szoroka kórházat Beer Séván, az ország déli részén, a Negev sivatagban. Súlyos anyagi károk keletkeztek a Tel-Aviv meletti Ramat Ganban és egy jaffai idősotthonban. A polgári védelem a sérült épületeket vizsgálja sebesültek után kutatva. (MTI)

A kormány alapos tervezést követően hat magyar állampolgárt evakuált Iránból, illetve ezzel párhuzamosan a biztonsági körülmények javulásáig felfüggesztette a teheráni nagykövetség helyi működését – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a Közel-Keleten egyre súlyosabbak a harcok, emiatt több, Iránban élő magyar állampolgár is kimenekítésre kérte a kormányt.

„Ez egy bonyolult és alapos tervezést igénylő művelet volt, hiszen Iránban súlyos rakéta- és bombatámadások zajlanak, az ország légtere zárva van, nagyon sokan hagyják el Teheránt, a közlekedési körülmények sem igazán ideálisak. Ezért komoly előkészítési munkákat követően a tegnapi nap folyamán szárazföldön személygépkocsikkal Azerbajdzsán irányába szerveztük meg az evakuációt kérő magyar állampolgárok kimenekítését Iránból” – tudatta.

A hajnali órákban, tizenkét órás határon történő várakozást követően hat magyar állampolgárt át tudtunk vinni Azerbajdzsánba, akiket az iráni-azerbajdzsáni határ oldalán a bakui nagykövetségünk munkatársai vártak, és most már meg is érkeztek Bakuba, onnan a hazaszállításukat is szervezzük

folytatta.

„Mivel minden, evakuációt kérő magyar állampolgárt el tudtunk juttatni Azerbajdzsánba, ezért úgy döntöttem, hogy a teheráni nagykövetségünkön dolgozó valamennyi diplomatát és családtagjait is arra utasítottam, hogy hagyják el Iránt, így a nagykövetség munkatársai és családtagjai, összesen tizenöten, köztük gyermekek is, szintén átmentek Azerbajdzsánba, így a teheráni nagykövetség munkáját a biztonsági körülmények javulásáig, átmenetileg onnan fogják ellátni. Muszáj volt ezt a döntést meghoznom az ott dolgozók és családtagjaik, köztük gyerekek, életének megvédése érdekében” – tette hozzá Szijjártó Péter.

(MTI)

Irán határozottan meg fogja védeni területi épségét az izraeli agresszióval szemben – közölte szerdán Iszmáil Bagai iráni külügyi szóvivő.

Nincs más választásunk, mint határozottan megvédeni területi épségünket

idézte Bagait az IRNA iráni hírügynökség. „Úgy véljük, hogy az önvédelem az egyetlen ellenszere a ránk erőltetett háborúnak” – fűzte hozzá.

„A nemzetközi jog nem engedi senkinek sem, hogy nyomással és fenyegetéssel kényszerítsen egy országot egy megállapodás elfogadására” – hangsúlyozta.

A Mehr iráni hírügynökség arról számolt be, hogy bekérették a svájci és a német nagykövetet is a teheráni külügyminisztériumba. A tájékoztatás szerint a svájci nagykövetnél Donald Trump amerikai elnök feltétel nélküli megadásról szóló „provokatív” kijelentései ellen tiltakoztak. A svájci nagykövetség a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok hiányában az amerikai érdekeket képviseli Iránban.

A német nagykövetnél Friedrich Merz német kancellár sértőnek minősített kijelentései ellen tiltakoztak, aki az előző nap arról beszélt a G7-ek kanadai csúcstalálkozóján, hogy napirendre kerülhet Irán nukleáris programjának teljes megsemmisítése, ha Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz.

Az iráni Forradalmi Gárda szerdán bejelentette, hogy első alkalommal vetették be hadi körülmények között a kétfokozatú Szadzsil típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát. A Tasznim hírügynökség szerint legalább három ilyen rakétával támadták Izrael területét. A mintegy 2000 kilométer hatótávolságú harceszköz a legmodernebbek között van az iráni arzenálban. Szilárdanyag-meghajtása miatt gyorsabban bevethető a folyékony üzemanyaggal működő rakétáknál, és nehezebben is észlelhető. Akár egytonnás robbanófejet is hordozhat.

Az iráni média szerint Izrael a Kaszpi-tenger partján található Raszt városát támadta – egyebek mellett drónokkal.

Mindeközben sajtójelentések szerint az iráni állami televízió hackertámadás célpontjává vált. Egy műsorvezető tájékoztatta a lakosságot a televíziós programban jelentkezett zavarokról. „Amennyiben a televízióban különböző csatornákon zavart, vagy nem helyénvaló jelentéseket látnak, akkor ez a műholdas frekvenciákon keresztüli ellenséges zavarásra vezethető vissza” – idézték a műsorvezetőt.

A közösségi médiában az állami televízió adásáról készült videók jelentek meg, amelyek a kibertámadást voltak hivatottak bizonyítani. A képernyőkön a 2022 őszi tömegtüntetésekről készült képsorok voltak láthatók.

(MTI)