“Budapestet itt és most megállásra kell késztetni. Az oktatásügy költségvetésének csökkentése egy külön kérdés, Magyarország ezzel is él. Azonban az egyéni munkavállalók szabad mozgásának korlátozása sérti az európai polgárok egyik legfontosabb alapjogát” – mondta Allan Päll, az ESU elnöke. A szervezet levelet intézett az Európai Bizottsághoz, melyben arra kérte a tisztségviselőket, hogy kezdeményezzenek jogi vizsgálatot az ügyben.
Az ESU a magyar tagszervezete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kérése nyomán fordult Androulla Vassiliou-hoz, az Európai Bizottság oktatásügyi biztosához és Andor Lászlóhoz, a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Biztosához.
Tekintve, hogy okunk van arra következtetni, hogy az egyik új törvényi rendelkezés felsőbb EU-jogszabályt sért, tiltakozásunkat kívánjuk kifejezni az ún. hallgatói szerződés ellen, mely az állami finanszírozásban lévő hallgatókat érinti hátrányosan. Tisztelettel kérjük az Európai Bizottságot, hogy foglaljon állást ebben a kérdésben!” – írja az ESU.
Az Európai Hallgatói Unió (ESU) álláspontja szerint mindez a munkavállalók szabad mozgásának jogtalan korlátozását jelenti, és mint ilyen, sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (TFEU) 45. cikkét. „Semmilyen különleges körülmény nem indokolja ezt az oktatáspolitikai döntést, és bízunk abban, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Biztosa és az Oktatási és Kulturális Ügyek Biztosa véleményt formál a kérdésben, valamint ha szükséges, jogi ellenlépéseket tesz a jogszabály e rendelkezését illetően. Úgy véljük, hogy ezek a szerződések súlyosan és igazságtalanul diszkriminálják a friss diplomásokat, akik így nem élhetnek azzal az európai alapjogukkal, hogy az EU területén szabadon munkát vállaljanak.”
Az ESU arra kéri a Bizottságot, hogy mielőbb tegye közzé álláspontját a fenti kérdésben, de azt is hangsúlyozza, hogy a felvételi keretszámok drasztikus csökkentése és a hallgatói részvétel teljes kiiktatása a Magyar Akkreditációs Bizottságban további negatív hatásokkal járnak majd a hallgatókra és a felsőoktatás minőségére nézve.
A bizottsági statisztikák alapján nem csupán Magyarország, hanem összesen tizenkilenc EU-tagállam csökkenti a felsőoktatás állami finanszírozásának mértékét. Allan Päll szerint, bár az Európai Bizottság határozott figyelmeztetést intézett a tagállamok felé a közös végrehajtási jelentésben, miszerint a további takarékossági intézkedések az oktatásban hosszabb távon veszélyeztetik az EU kilábalását a gazdasági válságból, az ESU attól tart, hogy a tagállamok a költségeket a hallgatókra hárítják át a tandíjak emelésével és a közfinanszírozás csökkentésével.
