Belföld

Harc az MSZP elnöki székéért

A 2004-es tisztújítás után először fordulhat elő, hogy két jelölt közül választanak elnököt az MSZP tavaszi kongresszusán, miután Szanyi Tibor döntött, elindul Mesterházy Attilával szemben.

A szocialisták március 31-én tartják kétévente esedékes országos tisztújításukat, februárban előbb a megyei szervezetek választanak új vezetőket.

Az MSZP ősszel módosított alapszabálya szerint a pártelnöki tisztségre az pályázhat, akit a párttagok legalább 10 százaléka ajánl. A nagyjából 30 ezer tagú szocialista pártban ez háromezer támogatót jelent. További megkötés, hogy a pályázóknak a támogató aláírásokat személyesen kell gyűjteniük, illetve azokat csak a jelenlétükben gyűjthetik, így a jelöltek várhatóan kampánykörútra mennek.

A 2010 júliusában megválasztott Mesterházy Attila már korábban tudatta, hogy újra elindul az elnöki tisztségért. A napokban viszont Szanyi Tibor – aki most az elnökség tagja – is megerősítette, hogy beadja pályázatát.

Az MSZP-ben utoljára nyolc éve fordult elő, hogy a kongresszusi küldöttek két elnökjelölt közül választhattak. Akkor Hiller István a szavazatok 72 százalékának megszerzésével győzte le Szekeres Imrét, miután a jelöltséget korábban vállaló Jánosi György, Lamperth Mónika, Szili Katalin és Toller László is visszalépett.

Hiller Istvánt a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc követte a szocialista párt élén 2007 februárjában, amikor egyedüli jelöltként feltételül szabta, hogy a küldöttek legalább négyötöde rá szavazzon. Végül 89 százalékuk támogatta.

Lemondása után, 2009 áprilisában Lendvai Ildikó váltotta őt az MSZP élén, aki éppúgy egyedüli jelölt volt, mint egy évvel később, az elveszített parlamenti választás után Mesterházy Attila.

Ezt a gyakorlatot törheti meg Szanyi Tibor, ha sikerül a párttagok tizedét maga mögé állítania.

Verseny várható az országos választmány vezetéséért is. A testületet nyolc éve irányító Simon Gábor mellett ugyanis Botka László szegedi polgármester is ezért a pozícióért indul. A politikus – aki már a novemberi kongresszuson jelezte, hogy szerepet vállalna az MSZP irányításában – szerdán megerősítette a Népszabadság erre vonatkozó információját, és úgy indokolt: a következő két évben a legfontosabb politikai döntések a választmányban dőlnek el, ezért annak élén teheti a legtöbbet a választók bizalmának visszanyeréséért.

Feltehetően a vezető tisztségek mindegyikéért – így az elnökhelyettesi és alelnöki helyekért is – több jelölt száll versenybe. Indulási szándékát eddig a budapesti MSZP éléről távozó Horváth Csaba hozta nyilvánosságra, aki a két alelnöki poszt egyikét foglalná el.

A szocialista pártban egyébként női és életkori kvótát is érvényesítenek: a választott testületekben – így a 11-15 tagú országos elnökségben is – a politikusok legalább ötöde nő, legalább ötöde pedig 35 éven aluli kell, hogy legyen.

Az elnökség összetételében is változások várhatók: Mesterházy Attila az MTI-nek január elején elmondta, azt szeretné, hogy a testületbe országosan nem vagy kevéssé ismert politikusok is bekerüljenek. Az elnökségi helyekért ráadásul már két évvel ezelőtt is majdnem háromszoros volt a túljelentkezés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik