Szűcs Miklós, a színház igazgatója a szerdai sajtótájékoztatóval egybekötött rendkívüli társulati ülésén elmondta: zavaros helyzetet teremt az a pár nappal ezelőtti levél, amelyben a NEFMI felmondta a Budapesti Kamaraszínház támogatásáról szóló keretszerződését.
“Érthetetlen, mi a szándék, senki nem tudja, hogyan tovább” – mondta. A direktor hozzátette, hogy a színház üzleti tervét a vagyonkezelő ebben az évben 38 millió forint mínusszal fogadta el, így ha a minisztérium nem utal pénzt, januárban nem tudják kifizetni a decemberi béreket. Ha a színházat bezárják, a januárra eladott jegyeket is vissza kellene fizetni.
Az igazgató közölte: levelet ír a miniszternek, amelyben választ kér arra a kérdésre, bezárják-e a színházat, ami jogi és gazdasági következményekkel jár, vagy tovább kívánják üzemeltetni. Mint rámutatott, ebben az esetben el kell utalniuk a pénzt a januári és februári bérek kifizetésére.
A minisztériumtól kapott levél szerint a NEFMI évek óta sikertelen erőfeszítéseket tesz arra, hogy a Budapesti Kamaraszínházzal összefüggő jogosultságait és kötelezettségeit átadja a Fővárosi Önkormányzatnak. Mint írták, a minisztériumnak a költségvetés helyzete miatt a színház számára a továbbiakban nincs módjában működési támogatást biztosítani, ezért a színházzal fennálló közhasznú keretszerződést 2011. december 31-vel felmondja.
A szerződés addig az időpontig szólt, amíg a színházat a Fővárosi Önkormányzatnak át nem adják. A levelet, amelyet december 15-én kapott a színház, Skultéty László, a NEFMI gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára írta alá.
Bár a keretszerződés szerint az abból eredő minden vitát egyeztetéssel kellene megoldani, az igazgató azt mondta, senki nem egyeztetett a színház helyzetével kapcsolatban, a levelet minden előzmény nélkül vette át.
Kérdésre válaszolva megjegyezte: a Budapesti Kamaraszínháznak a Magyar Színházzal és a Játékszínnel való összevonásáról sincsenek további információi. Őze Áron, a Magyar Színház igazgatója korábban az MTI-nek arról beszélt, hogy felkérést kapott a három színház összevonását célzó koncepció kidolgozására.
Szűcs Miklós tájékoztatása szerint a szerződés felbontásának, a támogatás megvonásának következményeiről a levélben nincs szó.
“Ha nem adnak pénzt, akkor a színház tagjainak és az igazgatónak is fel kellene mondani, ez a levélben nem szerepel” – fogalmazott, hozzátéve, hogy amennyiben bezárják a színházat, a társulat tagjainak szerződésük lejártáig bért vagy végkielégítést kellene fizetni. Mint elmondta, az általuk megkérdezett jogászok véleménye szerint a szerződés felmondása jogszerűtlen.
Az igazgató felidézte, hogy az elmúlt három évben a színház támogatásának több mint 40 százalékát elvonták, a teátrum csak a társulat áldozatvállalása mellett maradhatott talpon. Hangsúlyozta, a Budapesti Kamaraszínháznak sem köztartozása, sem kifizetetlen számlája nincsen.
Szűcs Miklós, aki 1990 óta vezeti a színházat, összefoglalta az elmúlt időszakban elért eredményeket, felidézte a sikeres előadásokat, külföldi vendégjátékokat, a művészeket, akik a színház produkcióiban részt vettek, a munkát elismerő díjakat, valamint megköszönte az egész társulat eddigi munkáját.
Mint mondta, várják a választ a miniszternek, az államtitkárnak, Skultéty Lászlónak, valamint a vagyonkezelőnek címzett levelekre, és arról tájékoztatja a társulat tagjait.