A Demján Sándor által elnökölt TriGranit kötötte a 2011-es év legnagyobb ingatlanértékesítési üzletét. A közel 45 milliárd forintos befektetést az amerikai Heitman European Property Partners IV céggel kötötte a magyar irányítású vállalat. Demján Sándor a bejelentésről szóló sajtótájékoztatón beszélt új városközpontról, fonnyadt Nyugat-Európáról és lapunknak arról is, hogyan előzheti meg a szekér a lovat.
Kiemelte, hogy az idei rekordot tartó befektetés egy negatív gazdasági környezetben – azaz Magyarországon – született. Büszkeségét fejezte ki vállalata iránt, mely a „nagyok közül” egyedül nem kapott állami segítséget a válság idején. „A bankoknak rengeteg ingatlanvállalata volt, melyeket konszolidálni kellett, de a TriGranitnak erre nem volt szüksége” – közölte. A vállalat elnöke azt mondta: a TriGranit nem tervezi a belépést a tőzsdepiacra. Demján Sándor szerint fontos észben tartani, hogy ha a válságnak egyszer vége lesz, akkor a bank- és az ingatlanszakma lesz a két húzóágazat.
Kelet- és Közép-Európát húzórégióként említette ön is és a kormányzat gazdaságpolitikai retorikájában is előkelő helyet foglal el ez a vélemény. Mégis hogyan válhatunk húzórégióvá úgy, hogy a német piac minden rezdülése hullámokat verhet Magyarországon? Hogyan előzhetné meg a szekér a lovat?
Ezen az egyoldalú függőségen változtatni kell. Mindegy, hogy német, nyugat-európai, vagy a 20-30 évvel ezelőtti szovjet függőségről beszélünk, diverzifikálni kell a gazdasági tevékenységet. A társadalom alapja a gazdaság. Amikor azt emlegetjük, hogy az adófizető pénzéből ez, meg az történik, akkor azt azért érdemes tudomásul venni, hogy az adófizető pénze a gazdaságból származik. Ha a gazdaság gyengül, az adófizető pénze is fogy.
A gazdaságnak és a termelésnek kell prioritássá válnia. Ha Kelet-Közép-Európa képes lesz arra, hogy előbb magára találjon, mint a Nyugat, és képes lesz az “újérték előállítók” arányát növelni a foglalkoztatottakon belül, akkor ez lehetséges. Nem fogjuk persze ebben elérni a kínai, vagy pakisztáni szintet, de elég lenne egy normális szintre tornászni az arányokat. Így mód nyílna arra, hogy más utat válasszunk és leváljunk a nyugati államok emlőiről. Nagyon alacsony méretű a tényleges értékelőállító réteg, nagyjából 500 ezer ember. Amíg ezt az arányt nem állítjuk helyre, nincs kiút.
Ki lehet persze vetni újabb adókat a gazdaságra, keresni, kutatni mások zsebében, de ezzel csak a saját erejét csökkenti az állam. A fiatalok pedig majd azt mondják, minek fizessem ki a jövedelmem 20-30 százalékát az elmúlt évek rossz döntéseire, inkább elmegyek. Nem is értem, a fiatalok miért nem lázadnak föl ezért, miért nem azt mondják, nem kell magyar kultúrantropológusból annyi, amennyi elég egész Európára. Zenei diplomásból a tehetség is el van szegényedve, mert a fantasztikus tálentumok mellett a selejtet is el kell látni. A reálszférába kell átterelni az embereket.
Szó volt a vacsora megfizetéséről az ebéd rovására. Az államadósság csökkentésének célját szolgáló “nem szokványos módszerek” használata, azaz a magán-nyugdíjpénztári vagyon és a különadók kivetésének gyakorlatától ön szerint képes lesz elszakadni a kormányzati politika?
Minden kivetett adót meg lehet szorozni tízzel, annyit fog rontani a gazdaság helyzetén. Egy forint adó tíz egységgel károsítja a gazdaságot.
Lát erre erre alternatívát?
Az államadósság csökkentése akkor lenne egészséges, ha a növekedésből sikerülne finanszírozni. Jó piacok, barterek, jó stratégiák, cselekvő és nem tétova bürokrácia, ami nem mer semmiben dönteni. Tragédia, például hogy nem tudjuk lehívni az uniós forrásokat. Ez egy jobbágysorsból felnőtt ország, aminek tőkét kell biztosítani, mert azzal nem rendelkezik.
A vállalat elnöke szerint Magyarországnak nincs jó híre a világon. Az elmúlt 10 évben az országot eladósították az országot, a termelés fejlesztése pedig háttérbe szorult. Az IMF visszahívását kiszámítható lépésnek nevezte, és úgy fogalmazott, köszönetet kell mondanunk a Nemzetközi Valutaalapnak a segítségért.
Fonnyadás és drága vacsora
Demján Sándor szerint a „fonnyadt” Nyugat-Európánál dinamikusabban fog fejlődni a következő években Kelet-Európa, de legalábbis növekedési potenciálja még mindig jobb esélyt ad, mint Nyugat-Európáé. Magyarországnak azonban a növekedés jelenti a kizárólagos utat, mert „ha a vacsorát vissza kell fizetnem és nincs növekedés, akkor csak ezt csak az ebéd árából fogom tudni megtenni” – utalt az államadósság csökkentésére a kormány által eddig felhasznált forrásokra a TriGranit feje.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
„Vészhelyzetben az ingatlanszakma és a gazdaság érzi az együttműködés szükségességét, az ország viszont nem” – mondta Demján Sándor. Hozzátette, az országnak szüksége van a nemzetközi tőkére és a nemzetközi befektetőkre, hiszen a mostani helyzetből önerőből talán 50 év alatt sikerülne kilábalnunk.
A most értékesített terület, a Millenium Városközpont a pesti Dunaparton fekszik a Lágymányosi- és a Petőfi híd között. Demján szerint a cél egy kulturális, idegenforgalmi városrész létrehozása irodákkal, lakásokkal, kulturális létesítményekkel. Az ott épülő lakások négyzetmétere ugyan jobban fizetne, de a TriGranit elnök szerint hamarosan itt lesznek a legmagasabbak a bérleti díjak ezért tartják magukat az eredeti koncepcióhoz. Demján Sándor itt kitért a kormány „hibás döntésére”, a plázatörvényre, ami véleménye szerint a verseny korlátozását jelenti a kereskedelem egészében. Az ilyen irányú befektetéseket éppen ezért a vállalat külföldön fogja megvalósítani, amíg a magyar szabályozás nem változik. „Elsősorban Ljubljanában és Poznanban fejlesztünk a térségben. Ha ezt a buta törvényt feloldják, elképzelhető, hogy Magyarországon is fejleszteni fogunk”.
“A demokrácia el is szegényíthet”
Az államkötvénypiacot temette a TriGranit elnöke. Mivel az egyes államokat politikusok demokratikus rendszerben igazgatják, ebből adódóan a választóiknak sokszor olyan ígéreteket tesznek, melyek veszélybe sodorhatják az egyes államok jövőjét. Ez vezet a kézmosási bónuszokhoz, az elnemkésési prémiumokhoz – utalt a görög válság néhány sokat hivatkozott mozzanatára az elnök. „A demokrácia el is szegényíthet, ez folyik ma Európa különböző pontjain”. Demján szerint fel fogja ezt ismerni a befektetési világ és jónéhány vállalat biztosabb befektetés lesz, mint az államkötvény.
Demján bemutatta a TriGranit Management Zrt. új vezérigazgatóját, az előzőleg Dubaiban tevékenykedő Philip Mark Evans-t és a Construction&Investment Journal által az év emberének választott Török Árpádot, a TriGranit vezérigazgatóját.
