Beszédének elején Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatást adott a múlt heti EU-csúcsról. Mint mondta, rendkívüli figyelem övezte a munkát, amelyről az Európai Unió állam- és kormányfői két dokumentumot bocsátottak ki.
Viharos év jön.
Fotó: MTI / Beliczay László
Az első „Következtetések” címűből ismertette, hogy Montenegró és Szerbia jövő év január 1-je helyett később kaphat EU-s tagjelölti státuszt. Orbán elmondta, hogy a szerb parlament korrigálta azt a törvényt, amely a magyarokkal szemben a kollektív bűnösség „divatból kiment” elvét alkalmazta, ezzel elhárult minden akadálya annak, hogy Szerbia tagságának Magyarország a szószólója legyen. Megjegyezte: a csúcson Horvátországot teljes jogú tagnak vették fel, a magyar látásmód pedig azt indokolta volna, hogy Szerbiának ezzel együtt adjuk meg a tagjelölti státuszt, de az Európai Tanács döntése értelmében végleges javaslat csak februárban születhet. Orbán szerint ehhez is agresszív magyar diplomácia fellépésre volt szükség.
A második dokumentum szokatlan, mert annak ellenére, hogy az eurózóna vezetői bocsátották ki, mindegyik tagállam részt vett a kidolgozásában – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint az első oldal leszögezi, hogy az EU és az euróövezet 2010. júniusa óta sokat tett a válságkezelés érdekében. Görögország bedőlt, Portugália és Írország pedig nem tudott volna talpon maradni az intézkedések nélkül – jegyezte meg a kormányfő. Mindez az államok eladósodásából és az övezet válságából fakadt – tette hozzá.
A piaci feszültségek is nőttek, vagyis eladósodott államok pénzpiacokon kibocsátott államkötvényeinek a kamata emelkedett, köztük a mienk is – mondta Orbán Viktor. Tájékoztatása szerint megerősödött az a vélemény Európában, a pénzügyi hitelezők körében, hogy az eurózónában tartózkodó államok nem tudják kifizetni a hiteleiket. Ez nem alaptalan állaspont, mert az EU is úgy vélte korábban: a görög bukást a magánhitelezőknek kell fizetniük – fejtette ki.
Sokak szerint, ha ez egyszer megtörtént Görögországgal, akkor más állammal is megeshet – mondta Orbán. Hozzátette, hogy Görögország csak egyszeri példa volt: a második dokumentum nyilatkozata ugyanis leszögezi: a magánbefektetőket többé nem vonják be a teherviselésbe.
A miniszterelnök a parlamenttől megkérdezte: látnak-e olyan kivetnivaló érveket a brit elutasító álláspontban, melyeket ne lehetne elfogadni. Vízválasztónak nevezte az EU történetében az eurózóna 17 tagállamának költségvetési uniójáról szóló terveket.
Orbán Viktor napirend előtt.
Fotó: MTI / Beliczay László
A brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy magyarázta korábbi eltérő nyilatkozatait, hogy a Brüsszelben erős volt a nyomás egy azonnali állásfoglalásra a közös álláspont mellett, de a magyar parlamentnek erősen meg kell gondolni, milyen viszonyt alakítson ki az új szerződéssel.
Csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni – jelentette ki Orbán, utalva a 2012-es büdzsé várható átalakítására.
A kormányfő hozzátette, hogy eközben – ez euróválsággal szembeni védekezés részeként – pénzügyi védőhálót is ki kell feszíteni, és erre “nem tud jobb megoldást”, mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új típusú biztonsági megállapodást.
Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti. A miniszterelnök a problémák gyökereinek az elmúlt 8 év intézkedéseit nevezte. Kiemelte, a jelenlegi eurózóna-válság nem Magyarország válsága, de elemi érdekünk fűződik annak megoldásához.
A kormányfő időjárásjelentése szerint bár napsütést mondtak a hírekben, most viszont szélviharban kell elérnünk céljainkat. A hullámverésben a remegő kezű kormányos nem jó előjel – mondta Orbán Viktor.
