Bélteczki János azt mondta, a munka törvénykönyvének tervezetével az egészségügyi dolgozók a jelenleginél sokkal rosszabb, “elviselhetetlen” helyzetbe kerülhetnek. “Ha ezekben a kérdésekben nem tud érdemben lépni az egészségügyért felelõs államtitkárság, és nem képes érdemben képviselni az ágazat érdekeit a Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben, akkor oda a bizalom”.
A szövetség elnöke a legnagyobb sérelmüknek azt nevezte, hogy a kollektív szerzõdésben megemelnék a napi- és a heti munkaidõ felsõ határát. Ezzel minden munkavállaló, függetlenül attól, hogy aláírta-e a kollektív szerzõdést, a jövõben nem 48, hanem akár 72 óra munkára lenne kötelezhetõ. A munkavállalók “effektív munkavégzési képességét” nem veszik figyelembe, csak akkor, amikor a túlterhelt dolgozók esetleg hibáznak és jönnek a mûhibaperek – tette hozzá.
Bélteczki János szerint az egészségügyben végzett túlmunka szabályairól szóló törvény elmúlt évi módosításához képest a tervezet óriási visszalépés lenne. Abban ugyanis az szerepel, hogy munkaidõkeretnél a dolgozó heti pihenõnapján is beosztható a heti rendes munkaideje terhére. A munkaidõkeret valójában olyan munkahelyekre lett “kitalálva”, ahol nem mindennap kell munkát végezni, az egészségügyben viszont mindig van munka – jelezte az elnök.
A munka törvénykönyve arra is kitér, hogy a munkaidõkeretben és a folyamatos munkaüzemû intézményekben, mint a kórházakban, lehetõség van a munkaidõ szabad beosztására 4 órától 12 óráig. Bélteczki János szerint ezzel az orvosok arra lesznek “kárhoztatva”, hogy egész életüket a kórházban töltsék. “Ez a következõ rabszolgatartás” – fogalmazott Bélteczki János.
A MOSZ 2002-ben alakult a magyar orvosok munkavállalói, érdekvédelmi szövetségeként. Jelenleg nagyjából 16 ezer tagja van.
Választ és pénzt várnak a háziorvosok
Egyeztetést sürgetnek a háziorvosok, mert jövõre sem jutna nekik több pénz a költségvetés tervezete szerint. Azt mondják, sokan feladhatják a praxist emiatt. Nyílt levelükre eddig nem kaptak választ, pedig több mint ezer háziorvos adhatja vissza a praxisát, ha jövõre reálértékben csökken a finanszírozás – figyelmeztetett az Alapellátó Orvosok Szövetsége. A tervek szerint 2012-ben ugyanannyi pénzt kapnának, mint idén, ami valós értéken csökkenést jelent.
Selmeczi Kamill, a szövetség elnöke a Kossuth rádió 180 perc címû mûsorában elmondta: az 1300 nyugdíjas korú háziorvos lehet az, aki föladja a munkát, ha a csökkenõ támogatás mellé nem talál más forrást a praxis mûködtetésére. A háziorvosok már évek óta csak úgy tudják fenntartani praxisukat, hogy vagy magántõkébõl vagy a háziorvosi ellátáson túl végzett munkával kiegészítik bevételeiket. Sok olyan orvos van is, aki nem szakmájában mûködtet vállalkozást, hogy pénzhez jusson – tette hozzá. Az elnök hangsúlyozta, hogy az uniós forrásból megszerezhetõ többletforrások nem a mûködtetést, hanem a fejlesztést szolgálnák, ahhoz viszont önerõ kellene, ami nincs.
Az Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy évek óta nem a tényleges bekerülési értéken finanszírozzák a háziorvosi praxisokat, amelyek így teljesítõképességük határára jutottak, pedig az õ munkájukon nyugszik a magyar egészségügyi rendszer.
