A Szegedi Ítélõtábla a Partiscum XI. Takarékszövetkezet hatályos általános szerzõdési feltételeit (ászf) hatályon kívül helyezte, fél éve pedig jogerõs ítéletében három évre visszamenõleg minden szerzõdõ fél vonatkozásában kimondta, hogy a Partiscum összes egyoldalú szerzõdésmódosítása tisztességtelen, ezért érvénytelen. A pénzintézet felülvizsgálati kérelemben támadta meg a jogerõs döntést, de a Legfelsõbb Bíróság (LB) múlt héten mára napolta a döntést.
A hitelkárosultak természetesen abban bíznak, hogy a bíróság mára tervezett döntésével megerõsíti a Szegedi Ítélõtábla jogerõs ítéletét a devizahitel-szerzõdések visszamenõleges semmisségérõl. Ha a devizahitelesekre nézve kedvezõtlen döntés születne, akkor a bankok zöld lámpát kapnának az eddigi módszerek folytatására. Ha az LB az ügyészség kérésének ad helyt és a felülvizsgálati kérelmet elutasítja, az bírósági perek tömegeit indíthatja el azon bankok ellen, amelyek a válság okozta veszteségeket egyoldalú szerzõdésmódosításokkal és kamatemelésekkel az ügyfelekre hárították.
Az elõzõ tárgyaláson az alperes védõje is azzal érvelt, hogy nemcsak a pénzintézetek, hanem a közmûcégek ellen is perek százai indulhatnak. Az ügyvéd szerint a “jogszerû, de nem tisztességes” kifejezés pedig a korábbi ítéletben az egész jogrendszert veszélybe sodorhatja. Galcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértõje lapunknak korábban azt mondta, hogy a Partiscum esete nem egyedi, a bankok a válság okozta veszteségeket gyakran terhelték át így az ügyfelekre. A Bankszövetség a mai ítélet ismertetése után nyilatkozik a döntésrõl.
