Medgyessy kedden az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának az államadósság 2002-2010 közötti alakulását vizsgáló albizottságában azt mondta, 2002-től 2004 végéig az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva 8,9 százalékról 6,4 százalékra csökkent, és nem az ő miniszterelnöksége alatt ugrott meg jelentősen. Rámutatott: 2002-ben is csupán azért emelkedett meg az előző évi 51 százalékról 55 százalékra a ráta, mert a kormány áttért a nemzetközi sztenderdek szerinti elszámolásra, aminek az volt a lényege, hogy a korábban nyújtott állami garanciákat beszámították az államadósságba.
A volt miniszterelnök védelmébe vette a kormánya által megvalósított 100 napos programot. Úgy érvelt, ennek költségvonzata mindössze 1 százalékpontot jelentett a 2002-es GDP-arányos államháztartási hiányból, mintegy 200 milliárd forinttal emelve azt meg. A volt miniszterelnök az akkori 50 százalékos közalkalmazotti béremelést – amely elsősorban az egészségügyben dolgozókat, illetve a pedagógusokat érintette – indokoltnak tartotta, hisz például az orvosok “elvándorlása” az országból már akkor elkezdődött.
Medgyessy Péter az akkori nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjak bevezetésének 2002-es első lépését egyfajta igazságtételnek nevezte. Emlékeztetett arra, hogy az akkori nyugdíjasok döntő részének nyugellátását még a rendszerváltás előtti bérek alapján állapították meg. Medgyessy Péter közölte: a 13. havi nyugdíjak bevezetése 4 év alatt együttesen 8 százalékos nyugdíjemelést jelentett.
Elmondta, hogy a 2002-es deficitet az agrárhitelek konszolidációjára adott mintegy 60 milliárd forintos költségvetési összeg is növelte. Szólt arról is, hogy az akkori lakástámogatási rendszer egyre nagyobb terheket rótt a költségvetésre. A volt miniszterelnök arra emlékeztette a bizottságot, hogy az akkori parlament pártjainak döntő többsége, köztük a Fidesz és a KDNP is megszavazta a 100 napos programot megalapozó törvényeket.
A volt miniszterelnök elmondta: a gazdasági növekedés 4,5-4,8 százalékot ért, a munkanélküliség rátája 6 százalék körül volt a 2002-2004-es években. Arról is szólt: 2004 közepén a 2005-ös költségvetés tervezésekor már komoly vitái voltak kormányfőként az SZDSZ-szel, sőt az MSZP egyes képviselőivel, ő már akkor szigorításokat akart a költségvetésben. A koalíciós partner és az MSZP egyes képviselői attól tartottak, ha szigorítások lesznek a büdzsében, akkor az a választás előtti évben csökkenti az akkori kormánypártok népszerűségét.
A miniszterelnök egy másik felvetésre elmondta: 2002-ben – részben az előző kormány tevékenysége révén – volt forrás a 100 napos programra.
