százezerrel csökkent 2002-höz képest. Idén közel százezren ülnek be először az
iskolapadba. Aggasztó demográfiai mutató, hogy a kisiskolások 23 százalékkal
kevesebben vannak, mint a tanév végén a közoktatásból kilépő 18 évesek. Az
általános iskola első osztályában és az alsó tagozaton azonban úgy tűnik, végre
lassan megáll a diáklétszám csökkenése. A középiskolába beiratkozók száma most
mintegy 130 ezer lesz, ezt a korosztályt a következő években éri el a
létszámcsökkenés.
A gyermeklétszám csökkenésével indokolta a kormányzat az
utóbbi évek iskolabezárásait. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint tavaly
több mint 500-zal kevesebb általános iskola, és szintén félezerrel kevesebb
óvoda működött. Ez nem pusztán intézménybezárásokat jelentett, hanem sok helyen
összevonásokat, tagintézménnyé alakulásokat is. Tisztább képet kapunk, ha a működő
iskola és óvodaépületeket – úgynevezett feladatellátási helyeket – vizsgáljuk:
itt összesen mintegy 400 intézmény volt a deficit. A középiskolákat még nem
sújtja a demográfiai lejtő, így ott nem volt számottevő változás.
Nincs jelentős
mértékű iskolabezárás
Idén nem volt olyan intézkedés, ami közvetlenül újabb iskolabezárásokat eredményezne.
Kacsának bizonyult az a lapinformáció is, amely szerint a tárca az állami
támogatás feltételeként megemelné a kötelező osztálylétszámokat. Arató Gergely,
az OKM államtitkára legalábbis kijelentette, hogy semmilyen új szabály,
változás nem várható az iskolai osztályok átlaglétszámát és a finanszírozást
tekintve most szeptembertől.
Némi leépítés azért idén is lesz. Az oktatási tárca információi szerint a 170
ezer pedagógus közül 391-nek megszűnik a munkaviszonya. A hétezer oktatási
intézmény közül 94 oktatási azonosítóját vonták be, de ténylegesen csak 14
szűnik meg, a többiek tagintézményként működnek tovább. A 11 425 feladatellátási
hely közül 175 szűnik meg.
Eltörölt felvételi
Az általunk megkérdezett iskolavezetők sokkal nyugodtabbtanévkezdésre számítanak, mint a korábbi években. Noha idén is bevezettek
néhány új jogszabályt, ezek nem különösebben bolygatják meg az iskolák életét,
már csak azért sem, mert volt idő arra, hogy felkészüljenek azok
végrehajtására. Idén a két legfontosabb, iskolákat, diákokat érintő újítás a
középiskolai helyi felvételik eltörlése, és az úgynevezett nem szakrendszerű
oktatás bevezetése. Több kisebb változás érinti az iskolakezdési kedvezményeket
is. Az idei tanévben jelentősen átalakul a középiskolai felvételi.
Eddig ugyanis minden gimnázium maga szabhatta meg, milyen akadályokat kell
vennie a hozzá jelentkező diáknak. Elsősorban az elitiskolák preferálták a
helyi felvételiket, amelyekkel alaposan megszűrhették a bekerülőket. A jövőben
erre már nem lesz lehetőségük.
Egységes, központi írásbeli
Az új jogszabály ugyanis eltörli a helyben összeállítottírásbelik lehetőségét. Idén minden középiskola vagy kizárólag az adott diák
tanulmányi eredményei, vagy a tanulmányi eredményei és az Oktatási Hivatal
által központilag kiadott egységes – matematikai és magyar nyelvi készséget
mérő – kompetenciaalapú feladatlapokra épülő írásbeli vizsga alapján dönthet a
felvételről. Ezen írásbelik eredményét minden középiskolának el kell fogadnia. Azért
a kilencedik évfolyamra jelentkezőknél egy kiskapu bennmaradt a rendszerben,
amivel minden bizonnyal élnek is majd a gimnáziumok: itt a jogszabály megengedi
a felvételi során az írásbeli mellett a szóbeli meghallgatást is.
E szabályok alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben
részt vevő iskolák jelentenek kivételt. Új elem az is, hogy a hat vagy nyolc
évfolyammal működő középiskolák a felvételi eljárás során nem szervezhetnek szóbeli
vizsgát.
matek- és magyaróra A másik fontos, minden iskolát érintő újdonság az
úgynevezett nem szakrendszerű oktatási forma bevezetése, egyelőre az ötödik
évfolyamon. (Következő tanévben már az 5. és a 6. évfolyamon is.) Ez azt
jelenti, hogy a hagyományos szaktárgyi órák terhére, azok 20-50 százalékában (az
iskola dönti el, hogy ezen belül pontosan milyen arányban) a diákok
alapkészségeit – írás, olvasás, matematikai készségek – kell fejleszteniük a
pedagógusoknak. Például magyarórán nem a „tananyagot kell átvenni”, hanem az
olvasás-szövegértést kell gyakoroltatni.
tanévnyitó sorozat az FN-en
Megvizsgáltuk, hogy milyen újdonságokat hozott az idei becsengetés a közoktatásban és a felsőoktatásban. Utánajártunk mennyibe kerül az iskolakezdés, és mekkora üzlet és milyen minőségűek a tankönyvek. Elolvashatja, hogy mit tehet, mint szülő, ha szorongva kezdi az iskolát a gyereke. Szakértők nyilatkoznak arról, miért jó minden egyes gyereknek, ha fogyatékkal élő társaival együtt tanul, és arról is, hogy az oktatási rendszerben mindenki által áhított stabilitás csak az állandó változáson keresztül valósítható meg. Az is kiderül cikkeinkből, hogy nem lehet az egyetemi rangsorokból következtetni, melyik a jó egyetem, mint ahogy azt sem lehet előre tudni, milyen szakmákat érdemes tanulni. Megkérdeztük azt is, hogy be lehet-e vinni a mobiltelefont az iskolába, és azt is, mire számíthatunk a közlekedésben a tanévnyitó után.
A nem szakrendszerű oktatás bevezetésére a felső tagozatban azért
került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés szerint
elég lesújtóak a magyar tanulók szövegértési és problémamegoldási területen
elért eredményei. Az is kiderült, hogy azoknak az angolszász és skandináv
országoknak a 15 éves tanulói, amelyeknél az iskolai oktatás alapozó időszaka
hat évig tart, lényegesen jobb eredményeket értek el a sokat emlegetett PISA-vizsgálatokban,
mint ahol csak négy év áll rendelkezésre az írás-olvasás és a matematikai
logikai készségük kialakítására.
Féltik az állásukat a tanárok
Ezekkel az elvekkel nagyjából mindenki egyetért, ugyanakkoraz iskolaszervezés terén egyes helyeken feszültségeket szülhet a megváltozott
tantárgyi struktúra. A nem szakrendszerű, kompetenciafejlesztő órákat – miután itt
gyakorlatilag az alsó tagozat “meghosszabbításáról” van szó – megtarthatják
az alsó tagozaton tanító pedagógusok, illetve a felső tagozatos tanárok is, amennyiben
elvégeztek egy 120 órás tanfolyamot. A pedagógusok jövedelmezésében ez nem
jelent változást, hiszen ezt a feladatot a kötelező órák keretében látják el.
Viszont sok tanárnak így is épphogy megvan a kötelező óraszáma, ezért „féltik”
a tanítóktól az óráikat. A problémára az egyik pedagógus szakszervezet is felhívta a figyelmet,
mint mondják ez újabb tanári álláshelyek megszűnéséhez vezet. Arató Gergely
szerint viszont ugyanannyi órában, ugyanannyi gyereket kell ellátni, ezért
ugyanannyi pedagógusra lesz szükség ezentúl is. Az általunk megkérdezett
iskolavezetők arról számoltak be, hogy mivel volt elég idő a felkészülésre e
téren is, megnyugtatóan rendeződtek iskolán belül az ilyen problémák.
Hosszú szünetek tanéve
A tanév rendje szerint a tanév első napja szeptember 1-je, ami idén épp hétfőre
esik, úgyhogy rögtön teljes héttel nyitnak az iskolák. A vakáció utolsó betűje június
15-én kerülhet fel a táblákra. A tanév 181 napból áll az általános, 180 napból
a középiskolákban. Az őszi szünet hivatalosan október 27-től 31-ig tart, de az
október 23-i nemzeti ünneppel és a hétvégékkel együtt 11 napot pihenhetnek a
diákok. A téli szünet december 22-től 31-ig tart, de csak január 5-én kell majd
először iskolába menni. A tavaszi szünet április 9-től 14-ig tart.
