A kormánykabinet létrehozásának oka, hogy kiteljesítsük és egyértelművé tegyük, hol születik az átfogó stratégiai, politikai döntések előkészítése a kormányban. Tehát az újonnan létrejövő kormánykabinet a kormány politikai döntéshozatalának színtere. A kormánykabinet létrehozásával a cél a kormány elé kerülő ügyek minél hatékonyabb előkészítése, megalapozása – mondta Budai Bernadett kormányszóvivő a FigyelőNetnek az új testületről.
A testületet életrehívó kormányhatározat szerint a kormánykabinetet „a kormány a kormánypolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, az ezzel összefüggő elvi, stratégiai és koncepcionális kérdésekben való állásfoglalás kialakítására, valamint a kidolgozás és a végrehajtás irányainak meghatározására” hozza létre.. Eszerint a kabinet kijelöli a kormányprogram végrehajtásának aktuális teendőit, továbbá az államreform célkitűzéseinek meghatározásával és megvalósításával összefüggő időszerű feladatokat. Megtárgyalja a közép- és hosszú távú stratégiai jelentőségű ügyeket és előkészíti a kormány döntéseit. Valamint állást foglal a kormánydöntések végrehajtása kapcsán felmerülő, politikai mérlegelést igénylő fontosabb problémákról.
Stratégiai miniszterek maradtak ki
A kormánykabinet vezetője a miniszterelnök, helyettese: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, azaz Kiss Péter. A testület tagja Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Veres János pénzügyminiszter és Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Rajtuk kívül állandó meghívottként szerepel Gál J. Zoltán, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a koalíciós ügyekért felelős szabad demokrata államtitkár, Horn Gábor, valamint Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter. A határozat szerint a kormánykabinet tagjai és a meghívottak nem helyettesíthetők.
„A testület összetételében elsősorban a miniszterelnökkel való kapcsolat játszott szerepet, hiszen mindannyian Gyurcsány Ferenc bizalmi emberei. Ami furcsa, hogy két stratégiai minisztérium vezetője: Göncz Kinga külügy-, és Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter nem kapott benne helyet” – mondta Pesti Sándor a FigyelőNetnek. A politológus véleménye szerint hiányosság, hogy nem fektették le más miniszterek eseti meghívásának lehetőségét. „Úgy gondolom, a gyakorlat az lesz, hogy vita esetén meghívják az adott kérdésben érdekelt, a kormánykabinetben azonban nem tag tárcavezetőt is” – mondta a szakértő.
Kóka, Gyzrcsány és Szilvásy – az új kabinetben is meghatározóak (Fotó: MTI)
Hetente ülésezik, hangfelvétel nélkül
Mint Budai Bernadett lapunk kérdésére elmondta, a kormánykabinet minden héten, illetve szükség szerint ülésezik, a miniszterelnök vezeti, de munkáját a miniszterelnök helyettese készíti elő. A kabinet munkáját ő szervezi és operatív értelemben ő irányítja. Hozzátette: a kormánykabinet előzetesen konzultál a kormányfrakciókkal, illetve azok vezetésével.
Mint a testületet létrehozó kormányhatározat írja: a kormánykabinet a döntés-előkészítés keretében az előterjesztést átdolgozásra visszaadja, további egyeztetésre utalja, valamint az előterjesztő számára iránymutató jelleggel meghatározza az előkészítéssel összefüggő feladatokat. Az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán érdemben állást foglal az ügyekről, ennek keretében a kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz. A kormánykabinet akkor határozatképes, ha három tagja, köztük vezetője vagy a vezető helyettese jelen van. Az állásfoglalást a vita után a kormánykabinet vezetője mondja ki.
Az ülésről összefoglaló készül. Ez tartalmazza a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, valamint az állásfoglalást, a vitát azonban – ellentétben a kormányüléssel – nem. A kormánykabinet vezetője a kabinet állásfoglalásáról, valamint az azzal kapcsolatos ellenvéleményről a kormány ülésén beszámol.
Feladatot adhat a minisztereknek
A kormánykabinet felkérheti meghatározott feladat ellátására a kormány tagját, továbbá szakértői bizottságot hozhat létre, a kormányt azonban nem utasíthatja. „A testület csak döntés-előkészítő funkcióval rendelkezik, a kormány számára javaslatokat, állásfoglalásokat fogalmaz meg. Politikusok és szakértők között régóta vita van abban a kérdésben, hogy a kormánynál szűkebb testület kaphat-e döntési jogkört, mint ahogy ez például Angliában működik, ahol egyes szakértői testületek ügydöntő jogkörrel rendelkeznek. Én azon az állásponton vagyok, hogy a végső döntéseket formálisan a teljes kormány hozza meg” – hangsúlyozta Pesti Sándor.
Hozzátette: a rendszerváltás előtt a kormánybizottságoknak volt ügydöntő jogkörük, 1990 után azonban ez nem vált gyakorlattá. „A Horn-kormány alatt egy rövid ideig az integrációs kabinetnek volt ügydöntő jogköre, a gazdasági kabinet állásfoglalásait pedig a vonatkozó kormányhatározat szerint csak jóváhagyás céljából kellett a kormányülés elé terjeszteni, a mostani kormánykabinet azonban nem rendelkezik még ilyen jogkörrel sem, így alkotmányos szempontból a működése semmiképpen nem aggályos” – fogalmazott a szakértő.
Más, mint az eddigiek
1990 óta a Horn-, az Orbán- és a Medgyessy-kormány mellett is működött kormánykabinet, ezek azonban működésükben jelentősen eltértek egymástól. „A Horn-kormány alatt a testület a stratégiai miniszterekből állt, akik a kormányülés előtt koalíciós kérdésekről és aktuális politikai ügyekről egyeztettek. Ezek inkább informális találkozók voltak. Az Orbán-kormány alatt, 1999-ben viszont erős kormánykabinet jött létre, működése sokkal operatívabbá vált, minden pénteken – tehát a csütörtöki közigazgatási államtitkári értekezlet és a keddi kormányülés között – ülésezett. Ezen is a legjelentősebb tárcák miniszterei vettek részt és a következő kormányülés politikailag és szakmailag legfontosabb napirendi pontjait tárgyalták meg. Itt készítették fel Orbán Viktort is az adott előterjesztésekből” – mondta Pesti Sándor.
Hozzátette: a mostani kormánykabinet az eddigi legerősebb, és más mint az eddigiek. „Az Orbán-kormányéhoz hasonlóan valószínűleg ezt is a kormányüléstől külön napon tartják, és itt is megtárgyalják a futó előterjesztéseket, ám emellett a hosszabb távra szóló stratégiai kérdéseket is megbeszélik. Lényegében a megszüntetett Államreform Bizottság és az Orbán-féle kormánykabinet funkcióit egyesíti” – véli a szakértő. Lapunk kérdésére, hogy mennyire teszi az új testület hatékonyabbá a kormány működését Pesti Sándor úgy válaszolt: ez majd a gyakorlatban derül ki.
