A közélet megtisztulását várom az olajügy titkosításának feloldásától, és azt, hogy kiderüljön, mely politikusok és rendőri vezetők voltak összefüggésben a botránnyal, kik nyerészkedtek – mondta Kármán Irén a FigyelőNetnek. A brutálisan bántalmazott újságíró hozzátette: mindez a kormány döntésén múlik. „Ha a politikában megvan a szándék, akkor igen, kiderülhet az igazság. Annak idején a csúfosan elhalgattatott olajbizottságot is ezzel a szándékkal hozták létre, így van remény” – véli Kármán Irén. Lapunk kérdésére úgy válaszolt, valószínűleg új nevek is nyilvánosságra kerülnének, olyan nevek, amelyeket – mint fogalmazott – az újságírók le sem mernének írni, hacsak nem akarnák rágalmazási perek sorát a nyakukba venni.
A FigyelőNet megkereste az üggyel kapcsolatban Pallag Lászlót, az olajbizottság egykori elnökét is, ő azonban nem nyilatkozott.
Vizsgálat és titkosítás
Kármán nem nyilatkozik
Kármán Irén a FigyelőNetnek elmondta, állapotára való tekintettel nem szeretne további nyilatkozatokat tenni. „Elsősorban édesanya, filmes és újságíró vagyok, nem szeretnék mások hiteltelen nyilatkozatai miatt magyarázkodni. Most az a legfontosabb, hogy felépüljek” – mondta Kármán Irén.
Az Országgyűlés elnöke kedden kezdeményezte a titokgazdáknál az évekkel ezelőtt olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát. 29 doboznyi nyilvános adat egyébként az Országgyűlés Irat és Levéltárában most is kutatható, kétdoboznyi anyag – elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek – azonban minősítettek. Ezek titkosítás alóli feloldása különböző szervezetekhez, például a vám- és pénzügyőrséghez, a rendőrséghez vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik. A titkosítást egyébként háromévente automatikusan felülvizsgálják (legutóbb 2005-ben volt ilyen), ezért most soron kívül kéri az anyagok áttekintését.
Bíróság is feloldhatja a titkosítást
Mint Kolláth György alkotmányjogász lapunknak elmondta, az iratokat egy 1995-ös törvény alapján titkosították. „Az ügy bírósági szakaszáig természetes a titkosítás, ez az ügy azonban nem jutott el idáig” – hangsúlyozta a szakértő. Kolláth kitért arra is, a titkosságot csak a titokgazda oldhatja fel, sokszor nehéz azonban megállapítani, ki is ő. Az adatvédelmi ombudsman a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjogra hivatkozva azonban ajánlást adhat, és amennyiben a kormány ezzel nem ért egyet, az ügy bíróság elé kerül. Kolláth György elmondta, egy dokumentum titkosságát teljesen fel lehet oldani, vagy csak részben, bizonyos adatokra vonatkozóan.
—-Az olajszőkítés kronológiája—-
Noha a háztartási tüzelőolajjal (hto) kapcsolatos visszaélések minden bizonnyal már 1990 körül elkezdődtek, az ügy 1993-ban robbant ki. Szeszák Gyula volt Hajdú Bihar megyei főügyész egy tíz szerelvényből álló illegális olajszállítmány ügyében jelentést írt Györgyi Kálmán főügyésznek és Pintér Sándor országos rendőrfőkapitánynak. A főügyész szerint az ügyben főszerepet játszik a megyei rendőrfőkapitány, Papp Imre. Szeszák Gyulától ezt követően elvették az ügyet, majd nyugdíjazták. Később Papp Imrét is felfüggesztették, majd menesztették. 1993. december 8-án a kiskunhalasi rendőrkapitányság speciális nyomozói és kommandósai szőkített olaj átfejtése közben tetten érték egy tanyán Nógrádi Józsefet és két fiát (Zsoltot és Ádámot), ő maga azonban elmenekült és külföldre távozott. Következő év áprilisában megszüntették ellene a nyomozást.
1995-ben egyre több bejelentés érkezett, amely szerint benzinkutaknak eladott savazott hto nagyon sok precíz technológiájú, főként japán gyártmányú személygépkocsi adagolóját tönkretette. A Shell kivonulással fenyegtőzött az üzemanyag-piacon tapasztalható minőségi káosz és tisztességtelen üzleti viszonyok miatt.
Jegyrendszer és áregységesítés
1995. január 1-jén bevezették a fűtőolaj-jegyrendszert, hogy elejét vegyék a hamisításoknak, ám hamar kiderült, hogy a blanketták könnyen hamisíthatók. A Mol Rt. statisztikái szerint a jegyrendszer első néhány hónapjában másfélszer annyi fűtőolaj fogyott, mint amekkora mennyiségre hivatalosan kiadták a jegyeket. Május elsején a kormány megszüntette a gázolaj és a hto közti árkülönbözetet: mindkét energiahordozó 80,60 forintba került literenként. A rendelet életbelépését követően a fűtőolaj-fogyasztás szinte a nullára esett vissza, és alig néhány ezer liter kelt el az egész országban több hónap alatt.
A VPOP nyomozói vasúti szerelvényt foglaltak le Balatonfüreden, amely hatszázezer liter gázolajat szállított. Az áru Flaisz Ferenc (akit később Nógrádi Zsolt vallomásában megnevez) cégének nevén volt. A rendőrség a helyszínen egy pisztolyt is talált a vállalkozó kocsijában; Flaisz Ferenc elmondása szerint a fegyvert épp akkor találta. 1995 és 1996 folyamán több esetben tűnt el lefoglalt üzemanyag.
Rejtélyes esetek
Szintén 1995 májusában Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőr százados a Full Marker Bt. macskási telepén embereivel tetten ért egy üzemanyagot átfejtő társaságot, és olajszőkítésre utaló nyomokat talált. Felettesei utasítására azonban a telepet el kellett hagynia. K. Lajos osztályvezető azzal küldte el a rendőröket a helyszínről, hogy az eset Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatalának hatáskörébe tartozik, amelyet ő értesíteni fog. A történtekről azonban csak órák múlva tájékoztatta az illetékeseket, akik a helyszínre érkezve nem találják ott a szerelvényeket. Az ügyészség K. Lajost hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta. Karancsi Tibor szerint az ügyet Gál László Békés megyei főkapitány simította el, akit Pintér Sándor miniszterré való kinevezése után a BM Ellenőrzési és Felügyeleti Hivatalának vezetőjévé nevez ki. Posztjáról a rágalmak miatt le kellett mondania.
1998. február 27-én kollégái második emeleti irodájában megtalálták Kuzma Mihály alezredes holttestét. A lövést senki sem hallotta, az orvosszakértő pedig annak ellenére hajnali négy és hat óra közé tette a halál időpontját, hogy Kuzma Mihályt negyed nyolckor még a folyosón látták cigarettázni. A hivatalos verzió szerint Kuzma Mihály öngyilkos lett.
2007. április 13-án este robbanás rázta meg Kiskunfélegyházát. A tűzoltók meglepetésére a papírraktárként bejelentett épületből fekete gázolaj ömlött. A tűz eloltása után a VPOP-nyomozók harmincezer liter, dízel üzemanyaggá alakított gázolajat és egy nagy teljesítményű desztillálóberendezést foglaltak le. A raktár Bencsik Károly kiskunfélegyházi alpolgármester, kisgazdapárti önkormányzati képviselő fiának a nevén volt bejelentve, ő azonban szerződéssel igazolta, hogy a raktárnak azt a részét, ahol a robbanás történt, egy budapesti cég, a Kiara Bt. bérli, amely azonban hivatalosan sosem létezett. A robbanás előtt a szemtanúk két fekete ruhás, bukósisakos motorost látnak nagy sebességgel elszáguldani. Bencsik Károlyt pedig az eset előtt az arcán komoly, ütésnyomnak látszó zúzódások, sérülések érték.
Vizsgálóbizottságot hoztak létre
1999. december 7-én az Országgyűlés a szervezett ásványolaj-bűnözés okainak a felderítésére parlamenti vizsgálóbizottságot hozott létre. A bizottság szerepe az igazságszolgáltatás, a rendvédelmi szervek és a politikai intézményrendszer szerepének tisztázása. 2000. június 8-án Nógrádi írásban, majd később magnófelvételen nagy botrányt kavaró tanúvallomást tett. Következő nap Pallag László, az olajbizottság kisgazda elnöke a vallomás alapján azt állította, hogy a Magyar Köztársaság belügyminisztere évekkel azelőtt, még országos rendőrfőkapitányként maffiózóktól vett fel 50 millió forint körüli összeget, valamint hogy az MSZP pénztárnoka 1994 elején 750 millió forintot vett fel ugyanezektől a bűnözőktől. Pallag László MDF-es politikusokat is említ: Lezsák Sándort és Szabó Iván egykori pénzügyminisztert, de véleménye szerint az SZDSZ is érintett volt. Pallag László szerint az olaj vásárlói között volt a Volán, a BKV, a Malév, a Mahart, a Hungarocamion és a honvédség is. Mindez az elnök szerint 1991–1994 között történt. Az érintettek cáfolták a vádakat.
Nógrádi Zsolt zárt meghallgatáson az olajbizottság előtt tett vallomása 204 nevet tartalmazott, továbbá olyan cégeket, amelyek a tanú szerint valamilyen formában érintettek az ügyben. A Nógrádi által említett Stadler József kijelentette, hogy neki nincsenek olajszállításra alkalmas járművei, ám az olajbizottsági tanú mégis felfedezhetett Stadler feliratú kocsikat, mert kölcsön adott néhányat az olajügyekben sokat emlegetett Flaisz Ferencnek és Frei Lászlónak. 2000. június 26-án a bizottság úgy dönt, nyilvános ülésen hallgatja meg Nógrádit, ő azonban ebbe nem megy bele. A bizottság előtt nem jelent meg Dunai Imre, a Horn-kormány államtitkára sem.
Pallag László, az olajbizottság zárt ülése elõtt (Fotó: MTI)
Az egész politikai elit benne volt?
Később azonban egy tévéműsorban Boross Péter volt miniszterelnököt és volt belügyminisztert szintén belekeverte az olajügybe. Mint mondta: ő biztosított piacot a szőkített olajnak. Nógrádi szerint benne volt az ügyben Csintalan Sándor és Pető Iván is, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a MIÉP azonban nem, vagy csak alig érintett.
Nógrádi 1998 októberében eltűnt édesapja halálát ekkor már biztosra vette, és gyilkosaként Litauszky István és Flaisz Ferenc nevét említette. Nógrádi Zsolt szerint Bács-Kiskun megyében szinte minden rendőr és vámos érintett volt az olajügyek fedezésében: helyi szinten 50-100 ezer forint volt az árfolyamuk, megyei szinten a megvesztegetésük fél-egymillió forintba került, míg az országos tisztségviselők lefizetése öttől ötvenmillió forintig terjedt. Nógrádi szerint Flaisz Ferenc 100 milliárd forintot lopott, ám ennek a pénznek a hatvan százalékát a pártok kapták. Flaiszhoz hasonló gazdasági és bűnöző csoportok voltak még az országban, számukat 20-30-ra tette az olajbróker. Szerinte ezek a csoportok összesen 2000 milliárd forintot adtak le a politikai szervezeteknek.
Az Országgyűlés szeptemberi 8-i ülésén három fideszes országgyűlési képviselő módosító indítványban azt kérte, hogy a kőolajszármazékokkal történő visszaélések miatt állapítsák meg a Németh- és a Horn-kormányt felelősségét, valamint „a bűnözésbe beletörődő szemléletük miatt” vonják felelősségre az akkori miniszterek nagy részét. E helyett szeptember 20-án egy sokkal hosszabb, immár az Antall-, Boross-kormányokat is elmarasztaló határozati javaslatmódosítást fogad el a parlament alkotmányügyi bizottsága, de továbbra is felelőssé teszik a Németh-, illetve a Horn-kormányt is a kialakult helyzetért.
2000. augusztus 23-án Polt Péter legfőbb ügyész közölte, hogy a Nógrádi Zsolt tanúvallomása alapján indult vizsgálat semmilyen bizonyítékkal, alapos gyanúval nem szolgált a tanú által megvesztegetéssel, olajszőkítéssel, illetve azoknak elősegítésével megvádolt politikusok ellen. A továbbiakban az ügyészség az olajügyekkel összefüggésbe hozott 137 személy esetleges szerepével foglalkozott, akik közül huszonhármat nem tudtak azonosítani a nyomozók. Szeptemberben az olajbizottság úgy határozott, nem hosszabbítja meg saját mandátumát.
Alvilági módszerek
Júliusban a legfőbb ügyészség több békés megyei rendőr halálának ügyében való nyomozása során megállapította, hogy öngyilkosok lettek. (Kármán Irén szerint ezzel szemben meggyilkolták őket). A nyomozás során egyébként nem bizonyosodott be, hogy hivatalos személyeket vesztegettek volna meg az olajügy szereplői, ezért az ügyészség a nyomozást megszüntette. 2000. július 12-én az ügyészség négy rendőrtiszt ellen vádat emelt, de közülük csak egy függött össze az olajügyekkel. 2000. augusztus 14-én kézigránátot robbantottak Soltvadkerten.
Nógrádi Zsolt volt a koronatanú (Fotó: MTI)
Perek sora
Szeptemberben négyen is büntetőeljárást kezdeményeztek rágalmazás miatt Pallag László kisgazda olajbizottsági elnök ellen, ám az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem javasolja Pallag László kiadását.
2000 decemberében döntést hozott a Fővárosi Bíróság a Pintér kontra Pallag személyiségi jogi perben. A bíróság elutasította az olajbizottsági elnök és ügyvédje fellebbezését, és összesen 100 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a honatyát. A bíróság másfél órás tanácskozás után döntött úgy, hogy helybenhagyja az elsőfokú ítéletet, amely 1,25 millió forint megfizetésére és nyilvános bocsánatkérésre kötelezte Pallag Lászlót.
Fél évvel később, 2001 májusában illegális olajkereskedéssel, s ehhez kapcsolódóan csaknem 1,1 milliárd forint adó meg nem fizetésével vádolt vállalkozók pere kezdődik Gyulán, a Békés Megyei Bíróságon. A negyven oldalas vádirat szerint az elsőrendű vádlott, D. Péter és hét társa 1996 és 1999 között előbb a Trans Fix C Kft., majd a Trans-Onyx Kft., végül a Goldiv-Trans Kft. révén 11 millió liter azonosíthatatlan, igazolatlan eredetű és szabványon kívüli gázolajat hoztak forgalomba. Az üzemanyagot főként a Körös Volán Rt.-nek, illetve az eleki Haladás Szövetkezetnek szállították.
2001 szeptemberében már nyolc olajos pert tárgyaltak soron kívül a fővárosi bíróságok: közülük – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntése nyomán – egy több mint egymillió liter szőkített olajjal elkövetett ügy tárgyalása hétfőn kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádirat szerint 1997-ben a szegedi, illetve bajai illetőségű vádlottak cégének mezőkövesdi telephelyén zajlott az olaj savazása. A nyomozás során ismeretlenül maradt személyek ott foszforsavval állították elő a 27 vagonnyi, azaz mintegy 2,5 millió liter extra könnyű fűtőolajból a több mint egymillió liter gázolajat. Az ezután járó 62 millió forint áfát, 16 millió forint útalap-hozzájárulást és 2 millió forint környezetvédelmi termékdíjat azonban a cégvezetőknek nem állt szándékukban megfizetni. A vádlottak hamis számlákkal leplezték jogellenes ügyleteiket. A nyomozás során a tettesek kilétét nem tudták megállapítani.
Papát nem engedték meghallgatni
2000 októberében a fővárosi főügyész-helyettes korábbi nyilatkozata ellenére nem adják ki a „Papa” néven elhíresült Sándor Istvánt az olajbizottság meghallgatására, mert a nyilvános szereplés sértené a nyomozás érdekeit. Korábban az olajbizottság haladékot adott az ügyészségnek, hogy közöljék, milyen körülmények között tudják meghallgatni a bizottság tagjai az előző napi őrizetbe vett Sándor Istvánt még délután kettő előtt. A nyugalmazott rendőr alezredes évekkel ezelőtt a magyarországi olaj- és leszámolási ügyekben nyomozott az ORFK által működtetett, időközben megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) kötelékében. Az exnyomozót az olajbizottság ülése előtti napon a Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala váratlanul őrizetbe vette, hivatali visszaélés és csalás gyanújával. A nyomozó hatóság az eljárást azonnali hatállyal titkosított ügymenetű vizsgálatnak minősítette.
2000. november 30-án ült össze utoljára a megszűnésre ítéltetett olajügyeket vizsgáló bizottság. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanis nem támogatta a Pallag-bizottság mandátumának meghosszabbítását. Pallag szerint még a nyilatkozat elkészítésére sem kaptak időt. A dokumentumokat 80 évre titkosították.
—-Hogyan szőkítettek, és miért érte meg?—-
Az olajmaffia az általánosan bevett kifejezés szerint az olajszőkítés nevű eljárással nyerte a pénzét. Az eljárás alapja a következő: a kilencvenes évek elején a háztartási tüzelőolaj, avagy HTO olcsóbb – fele, harmadannyi – volt, mint a teljesen azonos összetételű dízelolaj. A két finomított olajféleség árában azért volt nagy különbség Magyarországon, mert a lakosság által fűtésre használt HTO-t az állam dotálta.
Azért, hogy ezt a támogatott olajat ne lehessen autókban használni üzemanyagként, az előállításkor megszínezték egy ferrocén nevű vegyülettel. Ez a vegyület nemcsak színezi a HTO-t, hanem gépjárműben használva a motort is tönkreteszi. A ferrocén (ciklopentadienil-vas) szerkezete erős savval kezelve bomlik, ez pedig a HTO narancsvörös színének elszíntelenedését okozza. A színtelenítéshez vagy szőkítéshez mindössze kénsavra (akkumulátorsav, H2SO4) és néhány nagyméretű tartályra volt szükség. A kezelt HTO így üzemanyagként értékesíthető. A savazás eredményeként az olajban megjelenő bomlástermékek persze ugyanúgy károsították a motort, mint a ferrocén.
A Mol Rt. tájékoztatása szerint 1990. január elsején a gázolaj ára tizenhárom forint harminc fillér, a HTO pedig csak kilenc forint húsz fillér volt. Abban az évben hat alkalommal emelték a dízelolaj árát úgy, hogy közben a HTO ára alig változott, árkülönbözetük több alkalommal is húsz forint felett volt literenként. 1991 januárjában a dízelolaj literenkénti ára harmincegy, a HTO-é pedig csak tizenegy forint. 1992. április elsejével Szabó Iván akkori pénzügyminiszter több nyugati ország példája nyomán elrendelte az olcsóbb tüzelőolaj megkülönböztető színezését. A dízelolaj ára akkor 38 forint volt, a HTO tizennyolc forintba került.
A legnagyobb, 44 forintos árkülönbözet 1994-ben volt, akkor ugyanis a gázolaj év végére hetvenhat forintba, a HTO pedig csak harminckét forintba került. A folyamatosan nyíló árolló megnyitotta az utat a nagyméretű olajszőkítésnek.
