Belföld

Szili is felfedné az olajbizottság titkosított anyagait

Az Országgyűlés elnöke is kezdeményezi a titokgazdáknál az évekkel ezelőtt olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát.

A házelnök annak kapcsán beszélt erről a távirati irodának, hogy a parlament rendkívüli nyári ülésszakának hétfői, utolsó napján Dávid Ibolya azt kérte tőle: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az olajügyeket egykor vizsgáló parlamenti bizottság dokumentumainak tikosítását feloldják.
Szili Katalin elmondta: a vizsgálóbizottság munkájának eredményeként 29 doboznyi nyilvános, az Országgyűlés Irat és Levéltárában kutatható dokumentum, valamint két doboznyi minősítetett anyag születetett. Ezenkívül van még egy számítógépes adattároló, amely a vizsgálóbizottság ideje alatt működő zöldszámra beérkezett hívásokat tartalmazza, ezek szintén a minősített információk közé tartoznak.

A minősített anyagok elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek, ezek titkosítás alóli feloldása különböző szervezetekhez, például a vám- és pénzügyőrséghez, a rendőrséghez vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik. Az Országgyűlés most állásfoglalást kér tőlük arról, továbbra is fenntartják-e a titkosítást – közölte Szili Katalin. A házelnök kitért arra, hogy a felülvizsgálat háromévente automatikusan megtörténik, legutóbb 2005-ben volt ilyen, ezért most soron kívül kéri az anyagok áttekintését.

Az olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Pesterzsébeten ismeretlenek brutálisan bántalmazták, emiatt életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba, ahol azonnali, életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az „olajos ügyek” 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik