A Századvég Alapítvány szeptember 19. és 20. közötti adatfelvételének eredménye azt mutatja: az állampolgárok 97 százaléka értesült a Gyurcsány-beszédről, 99 százalék pedig a hétfői és kedd éjszakai erőszakos eseményekről is. A társadalom többsége nemcsak passzívan figyelte az eseményeket, hanem információkat is gyűjtött azokról. A válaszadók közel fele teljes egészében hallotta, vagy olvasta a Gyurcsány-beszédet, míg valamivel többen csak részleteket hallottak belőle. A magyarázatról viszont már a megkérdezetteknek csak 81 százaléka értesült.
A többség nem fogadja el Gyurcsány magyarázatát
A beszéd megítélése meglehetősen ellentmondásos. Az a magyarázat, hogy a kormányfő nem kizárólag az elmúlt 1,5-4 évre vonatkoztatta szavait, hanem a 8-10, helyenként 16 esztendőre értette azt, nem elfogadható a kérdezettek számára. 36 százalékkal szemben 60 százalék véli úgy, hogy a miniszterelnök nem adott kielégítő magyarázatot a “hazugság” kibontására.
Ennek ellenére csak 38 százaléknak romlott 53 százaléknak nem változott, 7 százaléknak pedig javult a véleménye Gyurcsány Ferencről.
A politikai hovatartozás dönt
A politikai hovatartozás alapvetően meghatározza, hogy ki hogyan ítéli meg a beszédet. A Fideszre szavazók 96 százaléka szerint elfogadhatatlan a miniszterelnök interpretációja, az MSZP-sek 79 százaléka ezzel szemben inkább vagy teljesen elfogadhatónak tartja azt. A bizonytalan pártválasztásúak közel kétharmada szintén nem fogadja el azt a magyarázatot, amit a miniszterelnök a májusi beszéddel kapcsolatosan adott.
Le kell mondania?
A megkérdezettek 45 százaléka szerint le kéne mondania a kormányfőnek, három százalékkal többen vélték azonban úgy, hogy maradnia kell. A Fidesz szavazóinak nagy többsége a lemondás mellett foglalt állást, az MSZP-sek viszont egyöntetűen – 95 százalék – állnak ki a miniszterelnök maradása mellett. A bizonytalanok mindkét esetben valamivel nagyobb arányban Gyurcsány maradását támogatják.
Senki sem helyesli az MTV-ostromot
A Magyar Televízió székházánál hétfőről keddre virradó éjszaka történtekről – pártállástól függetlenül – egyöntetű a megkérdezettek álláspontja: 92 százalékuk szerint nem elfogadható módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők behatoltak, majd elfoglalták az épületet, és hasonlóan magas (98 százalék) az utcai randalírozás, a parkoló autók felgyújtásának és a középületek, közterületek megrongálásának az elutasítása is.
A megkérdezettek 63 százaléka szerint a TV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt. Ezzel éles kontrasztban áll a másnapi, Köztársaság téri rendőri munka megítélése: közel kétharmad éppen megfelelőnek tartotta, s mindössze 18 százaléka kevesellte.
Nem minden tüntető vandál
Általános nézet, hogy az erőszakos cselekedetekért a tüntetők elenyésző vagy csupán kis része tehető felelőssé, s a válaszadóknak mindössze 6 százaléka hibáztatja a teljes tüntető tömeget. A Fidesz szavazóinak 56 százaléka szerint csak egy elenyésző kisebbség a felelős, ugyanakkor az MSZP-sek körében csupán 29 százalék osztja ezt a nézetet.
Kinek az érdeke?
Erősen megoszlanak a vélemények arról is, hogy az eddigi történések szolgálják-e valamelyik parlamenti párt érdekeit. A kérdezettek 38 százaléka szerint nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. Az MSZP-t, az SZDSZ-t és összefoglalva a kormánypártokat együttesen a válaszadók 10 százaléka nevezte az események haszonélvezőjének, a Fideszt és összefoglalva az ellenzéki pártokat pedig 22 százalék. A válaszok ebben az esetben is összefüggésben állnak a pártpreferenciával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
