Belföld

Mégsem szűnt meg a határon túliak hivatala

A kormány hivatalosan július elsejével megszüntette a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH). A FigyelőNet információi szerint azonban a kirúgások még nem történtek meg, a hivatal munkatársai tovább dolgoznak. A MeH szerint csupán arról van szó, hogy az átszervezéshez idő kell.

A kormány döntése értelmében a HTMH feladatkörét, a jelenlegi mintegy 80 dolgozó egy részével együtt a Miniszterelnöki Hivatal veszi majd át, erről azonban a munkatársak még nem kaptak tájékoztatást. A FigyelőNet információi szerint a július elsejével, azaz múlt szombattal megszüntetett hivatal dolgozói július 15-én kapnak majd sorsukról további tájékoztatást Gémesi Ferenctől. A Külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára lesz ugyanis valószínűleg a Miniszterelnöki Hivatalba (MeH) olvadt testület vezetője.

Korábbi információk szerint a hivatal munkatársainak egy részét – 30 százalékukat – átveszi a MeH, erről azonban lapunk a Kormányszóvivői Irodától nem kapott részletes információkat. A HTMH-t a Miniszterelnöki Hivatalon belül a miniszterelnök stratégiai irányítása alatt a kancelláriaminiszter felügyeletével és a szakállamtitkár vezetésével a MeH struktúrájába illesztve viszik majd tovább. A tervek szerint itt külön szervezeti egység foglalkozik majd a külpolitikával, külön egység a nemzetpolitikával. Az még nem dőlt el, hogy hányan dolgoznak majd itt, egyelőre nincs döntés arról sem, hogy mi lesz a HTMH utódjának a neve.

Idő kell a bontáshoz

A hivatal „lebontása” nem megy egyik napról a másikra – kommentálta a hivatalosan megszűnt, gyakorlatilag azonban még működő HTMH-val kapcsolatos értesülésünket a Kormányszóvivői Iroda. Tájékoztatásuk szerint az átszervezés folyamatban van, de jelenleg több mint hatezer szerződés felbontását és meghosszabbítását kell elvégezniük. A jelenlegi nyolcezres minisztériumi létszámot (a háttérintézmények nélkül) ugyanis hatezerre kell szűkíteni. Az összes határozottidejű szerződést felül kell vizsgálni, illetve azokat is, amelyek a kormánytól függtek, így a ciklus végén automatikusan megszűntek. A Kormányszóvivői Irodától a FigyelőNet megtudta: egyelőre képlékeny az egyes tárcák felépítése, ki, milyen beosztásban folytatja munkáját, és mennyiért. Ezzel együtt – mint fogalmaztak – napok, legfeljebb hetek kérdése az átalakítás, így reálisnak tartják lapunk információját, amely szerint július 15-én lehet döntés a határon túliak hivatalának dolgozóiról.

Koncepcióváltás a HTMH megszüntetése

A HTMH-t egyébként még 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy részt vállaljon a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, a kisebbségpolitikai koncepció kialakításában és érvényesítésében.

Gémesi Ferenc, a MeH külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára egy hétfői sajtóbeszélgetésen hangsúlyozta: nem öncélú volt az a döntés, hogy megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala és feladatait a MeH keretében kialakított külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelős államtitkárság veszi át. „Valóban koncepcióváltás eredménye a szerkezetváltás” – hangsúlyozta a szakállamtitkár. Felhívta a figyelmet, hogy alapvetően más helyzet van ma, mint amilyen helyzet volt 1992-ben, a HTMH létrejöttekor, illetve az azt követő években. A határon túli magyarok identitásának megőrzését, az intézményeik kiépítését szolgáló intézkedések eredményeként ezen kérdésekben ma már a szinten tartás a feladat. A magyar nemzetpolitika jelenlegi szervezeti struktúrája arra viszont nem alkalmas, hogy megfeleljen az új igényeknek: annak, hogy a határon túli magyar közösségek versenyképességét erősítse a támogatás, illetve a támogatás eszközeit uniós forrásokkal is bővíteni lehessen. „Nagyon sok energia, pénz fordítódott erre a területre, de az eredményesség oldalán nem mindig az jött ki, amit szerettünk volna” – mondta.

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az idei év átmenet lesz: a 2006-ra megítélt pénzeket kifizetik, a hogyan továbbról viszont megkezdődtek a konzultációk, egyebek között a határon túli magyarok képviselőivel. Külön kitért arra, hogy szeretnék elkészíteni a határon túli magyar oktatási-kulturális intézmények azon listáját, amelyek fenntartásához feltétlenül szükség van a magyar költségvetés támogatására. A magyar kormány a kiszámítható költségvetési támogatással szemben azt az elvárást fogalmazza meg, hogy ezeknek az intézményeknek a tevékenysége komoly minőségű és politikamentes legyen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik