Míg a 2002-es kormányprogram jóléti fordulatot hirdetett a szociálpolitikában, Gyurcsány Ferenc kormányfővé avanzsálásának évében, 2004-ben már szigorúbb korlátnak tűnt a költségvetés, mint a kormányalakítás mámorában. Ekkor nagyobb hangsúlyt kaptak a rászorulóknak, hátrányos helyzetűeknek nyújtott támogatások, a munkavállalást ösztönző ellátási formák, a szociálpolitika rendszerének célzottabbá, hatékonyabbá tétele. Mindezzel a Gyurcsány-féle jóléti program a szocialisták és a szabad demokraták rokonszenvét egyaránt kivívta.
Lendületes nyugdíjemelések
Az idősellátás, elsősorban a nyugdíjak kérdése, négy évvel ezelőtt is kétségtelenül kampánytéma volt, és most is az. A Medgyessy-kormány első intézkedéseinek egyike, az egyszeri, 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés folyósítása ugyan inkább volt tekinthető még a kampány részének, a 13. havi nyugdíj fokozatos, a ciklus négy éve alatt történő bevezetése azonban már hosszabb távú, érdemi intézkedés. A ciklus elején sor került a méltányossági nyugdíj, vagyis az alacsony jövedelmű nyugdíjasok anyagi helyzetének javítását célzó, jövedelemhez kötött „nyugdíj-kiegészítés” újbóli bevezetésére.
A nyugdíjak vásárlóértéke a statisztikák szerint majd negyedével emelkedett az elmúlt négy évben. Ez javarészt a törvény szerinti, vagyis az árindexet és az átlagbér-növekedést egyaránt figyelembe vevő emelések eredménye: 2003 januárjában 8,4 százalékkal, az év novemberétől januárig visszamenőlegesen újabb 2,2 százalékkal, 2004 januárjától és 2005 januárjától egyaránt 6,3 százalékkal,novembertől újabb egy százalékkal, idén januártól pedig 4,3 százalékkal emelkedett a nyugdíjak havi nominálösszege. A tizenharmadik havi nyugdíj fokozatos bevezetése – amit 2006-ban kapnak először teljes összegében kézhez a nyugdíjasok – ezen felül körülbelül évi további két-két százalék növekedést jelentett. Újításokban sem volt hiány: 2006 januárjától lépett életbe a negyedik nyugdíjpillér, és még ebben az évben bevezetni tervezik az előrehozott nyugdíj intézményét is.
A juttatások emelése mellett azonban el is vett a kormány: az idősellátó intézmények finanszírozásának 2005-től tervezett átalakítása például több alkalommal is az érintettek heves tiltakozását váltotta ki. Radikálisan átalakul a közgyógyellátás rendszere is, de hogy ez az időskorúak jólétét hogyan befolyásolja majd, egyelőre csupán találgatások tárgya.
Meghatározó változások a családtámogatásban
A családtámogatási rendszer alapelemeiben nem, szerkezetében viszont meghatározó változások történtek az elmúlt négy évben. Az új kormány ismét alanyi jogúvá tette a családi pótlékot, és húsz százalékkal megemelte annak összegét. Az igazi reformot azonban a Gyurcsány-kormány vezette be: a családtámogatási rendszer gyökeres átalakítását 2005 novemberében fogadta el az Országgyűlés, és 2006-tól lépett életbe. Ez az eddigi családellátási formákat – a családi pótlékot, a gyermekvédelmi támogatást és a gyermekek után járó adókedvezményt – foglalja egységesebb szerkezetbe, és mindenek előtt az univerzális családi pótlékra helyezi a hangsúlyt, az inkább a közepes, illetve a magasabb jövedelmű családoknak kedvező adókedvezmény háttérbe szorításával. A gyermekvállalás miatt a munkából évekre kieső nők újbóli elhelyezkedését megkönnyítendő – ami a törvényalkotó reményei szerint nyilván a gyermekvállalási kedvre is kedvezőleg hat majd – ezzel egyidőben lehetővé vált a gyes melletti teljes idejű munkavállalás, jóllehet, a gyermekgondozás intézményrendszerének fejlesztése nélkül ennek vajmi kevés lehet csak a hozadéka. Hasonlóképp a babakötvénytől sem várható, hogy hatására hirtelen szaporodni kezd majd a népesség.
Megnyirbált lakástámogatás
A lakástámogatást illetően az MSZP-SZDSZ kormány eleinte a korábbi, államilag támogatott lakáshitelrendszer megnyirbálására szorítkozott: először a köztisztviselői hitelek és a használt lakások vásárlásának feltételei szigorodtak, később a méltányolható lakásigény, a maximális hiteligény és az adókedvezmények csökkentek. Ezzel párhuzamosan növekedett a szocpol összege. Mindez mintegy megelőlegezte a kormányzat többször is kinyilvánított szándékát a korábban inkább a magasabb jövedelműeket favorizáló lakáshitelrendszer méltányosabbá tételére, jóllehet, az új lakásprogram, a Fészekrakó csak 2005-ben indult. Ennek keretében bevezették – sőt, azóta már meg is szigorították – az úgynevezett félszocpolt, avagy otthonteremtési támogatást a használt lakások megvásárlására. A lakásprogram részeként folytatódott a panel-felújítási program, a Panel Plusz kedvezményes hiteleivel kiegészítve. Az eddigi pályázatok alapján idén és tavaly összesen közel 190 ezer panellakás juthat támogatáshoz.
A fogyatékosok négy éve
A fogyatékosokkal kapcsolatos állami tevékenység igazából egyetlen eddigi kormányzatnak sem volt „sikerágazata”. Az akadálymentesítés törvényi határidejének folyamatos eltolása, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási kérdései időről időre nagy port vernek fel. A Száz lépés programból hét vinné előbbre a fogyatékosügyet. Idén januártól mindenesetre a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatási rendszere jelentősen átalakult.
Segélyek és változások
A szociális, jellemzően rászorultsági alapú ellátások közül a rendszeres szociális segély esett át a legnagyobb átalakuláson; idén januártól ez is családi alapú, vagyis a gyermekek számát is figyelembe vevő ellátássá formálódott. Szó volt a családok eladósodását meggátló, illetve az adósságcsapdába került családokat segítő állami szerepvállalásról is, ebből azonban egyelőre csak a még mindig a rendszerváltás előtt felvett hiteleiket nyögők terheinek könnyítése valósult meg.
Adókedvezmények egész sora
Az adóügyi jóléti rendszer, vagyis a különféle jogcímeken igényelhető adókedvezmények is jelentősen átalakultak az elmúlt négy évben. A költségvetési támogatásoknak ez a kevésbé látható, de összegében nagyon is jelentős szelete elsősorban a közepesen magas jövedelmű csoportoknak kedvez (hiszen az alsó jövedelmi csoportok tagjai esetleg eleve nem rendelkeznek annyi jövedelemmel, hogy az adókedvezményeket teljes mértékben igénybe tudják venni). Ugyanakkor a szociálpolitikai juttatások közül ezek bírnak a legnagyobb munkára ösztönző erővel. A tendencia jellemzően az igénybe vehető adókedvezmények körének szűkülése, illetve az igénybevétel feltételeinek szigorodása volt.
