Elhamarkodott, s túl sokat akaró jogszabálynak tartják szakemberek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 1998-as törvényt. Eszerint ugyanis 2005-re Magyarországnak „akadálymentessé” kellett volna válnia. Bár magából a jogszabályból sem derül ki, hogy mit is jelent ez a kifejezés.
A legújabb elképzelés szerint ezentúl elsősorban nem is a köz- és a közhasználatú épületeket kellene a fogyatékossággal élők számára is elérhetővé tenni, hanem az akadálymentes ügyintézés lehetőségét kell megteremteni. Ez Göncz Kinga, az esélyegyenlőségi tárca vezetője szerint például az e-kormányzat elterjesztését, vagyis az ügyintézés elektronikus formában történő elérhetővé tételét jelenti. Bár ígéretek szerint továbbra sem feletkeznek meg a fizikai akadálymentesítésről. Jelenleg a közhasználatú épületek mintegy 30 százaléka közelíthető meg akadálymentesen.
|
Kormányzati vágyálmok…
A közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban pénz és hatósági fellépés kérdése az akadálymentesítés – vallja az esélyegyenlőségi tárca vezetője. Szerinte először a fejekben van szükség akadálymentesítésre. Arra, hogy fogyatékossággal élők korábbi évtizedekben láthatatlan, majd az elmúlt tizenöt évben ismét láthatóvá vált tömegei helyet kapjanak a társadalomban. Arra, hogy az akadálymentes megközelíthetőség ne külön feladat, hanem alapkövetelmény legyen egy új épület megépítésénél.
Ezért rehabilitációs szakmérnökök képzése is indult. De egyelőre mindössze 20 ilyen szakember van Magyarországon, s további 40 mérnök képzése folyik jelenleg. Ezt az is indokolja, hogy a tavaly a tárcához benyújtott mintegy 600 épület-akadálymentesítéshez segítséget igénylő pályázat 80 százalékához csatolt terv nem felelt meg az építési szabványoknak. Ugyanakkor többségük már érvényes építési engedéllyel is rendelkezett.
Az esélyegyenlőségi tárca először a jelenleg hatályos, beismerten túlvállalt törvényben lefektetett határidőt kívánja módosítani úgy, hogy emellett valamilyen alternatív akadálymentesítési programmal is elő fog rukkolni, figyelembe véve a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségeket. Az erről szóló jogszabályok már előkészítési fázisban vannak, s heteken belül a kormány is tárgyalja őket. A középületek akadálymentes megközelíthetőségének határidejét a jogszabálytervezet már 2010-ben határozza meg.
|
Csakhogy nagyon sokan kétségekkel szemlélik a tárca nagyarányú terveit. A jogszabályi környezet eddig is kifogástalan volt, csak éppen a gyakorlat hiányzott mögüle – mondta a FigyelőNet kérdésére Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) irodavezetője. A fogyatékossággal élők gondját mindig lesöprik az asztalról, s csupán jól hangzó, majd nem teljesített választási ígéretek célcsoportjai.
Ennek azonban vége – vallja Szakály. A MEOSZ számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy egy már lejárt jogszabályi határidőt utólag kívánnak módosítani, s ezért érvényesíteni fogják jogaikat. Nem akarnak tömeges, az államigazgatást teljesen megbénító pereskedésbe kezdeni. De célzottan, konkrét intézményeket kiválasztva, folyamatosan perelni fognak.
Szakály egy furcsa összefüggésre is felhívta a figyelmet. A lakások akadálymentesítésére igényelhető egyszeri támogatás összege 1987 óta, azaz tizenhét éve változatlan. Az akkor komoly támogatásnak számító, s egy egész fürdőszoba akadálymentesítésére elegendő 150 ezer forint napjainkban egy mosdókagyló korszerűsítésére sem elég. Továbbá az összeg csak egyszer igényelhető, így aki élete során egyszer már igénybe vette, soha többé nem számíthat az állam ilyen jellegű támogatására. S a fogyatékossággal élők számára nem létezik semmilyen kibúvó, nem tudják feketemunkával kiegészíteni szegényes nyugdíjukat, így a hozzátartozókra szorulnak.
