Adózás 2005 – idei szabályok 1.

Beértek a 2004-es adótörvény-módosítások, és a múlt év végén megszületett adótörvények néhány passzusa is most lépett hatályba. A legszembetűnőbb módosítás, hogy megváltozott – s január elsejével érvényes – az adózás rendjéről szóló törvény, valamint módosultak az szja-kulcsok. Kétkulcsos adótáblát

vezettek be, az adókulcs 1,5 millió forintig 18 százalék lesz, míg a fölött 38 százalékos kulcs érvényesül.

A megemelt minimálbér adómentességének fenntartását továbbra is az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás szavatolja. Az előbbi szabályai nem változnak, havi összege változatlanul a bér 18 százaléka, de legfeljebb 9 ezer forint, a jogosultsági határ továbbra is évi 1 millió 350 ezer forint. A kiegészítő adójóváírás havi összege azonban az idei 540 forintról 1260 forintra emelkedik, éves jogosultsági határa 1 millió forint lesz, s a normál adójóváírással együtt így 57 ezer forintos havi bér lesz adómentes.

Mennyit keres az állam? A befizetett és jogosan visszaigényelt adóforintok a korábbiaknál valamivel tovább csücsülnek a központi költségvetés nagy kalapjában. Tavaly, az APEH szerint, a magyar lakosság a 2003-ban megszerzett 5468 milliárd forint összevont jövedelme után 1594 milliárd forinttal adózott. De a költségvetés ebből különböző kedvezmények címén 499 milliárd forintot visszatérített. Az adóhatóság idén valamivel tovább diszponál az összeg fölött. Az új eljárásrend ugyan arra ösztönöz, hogy az adózók minél hamarabb készítsék el bevallásukat, majd nyújtsák be, s így már márciusban megkaphatják a visszaigényelt adót, de a szabályozásváltozás mégis azt jelenti, hogy az állam egy hónappal tovább gazdálkodhat a visszatérítendő adóval.

Menet, rend

A pénzügyi tárca hivatalosan az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás bevezetésével és az emiatt elcsúszó határidők egységesítésével magyarázza az adózási rend megváltoztatását. Első lépésben január 15-éig az adózónak nyilatkoznia kell, ha azt szeretné, hogy a munkáltató állapítsa meg adóját – de arról is, ha nem. Két nappal később, január 17-én már hozzá is juthat az adóbevallási formanyomtatványokhoz, az adóhatóság akkor teszi honlapjáról letölthetővé.

A következő lépés az adóhatósági adómegállapítás kérelmének utolsó pillanata, február 15-éig kell nyilatkozni az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), ha az adózó igénybe kívánja venni az adóhatósági adómegállapítás lehetőségét. Az adót ebben az esetben május 20-áig rója ki (adja postára) az APEH, s az adózónak június 20-áig kell fizetnie. Ebben az esetben a túlvont járulék összegét is a hatóság szabja meg, nem kell külön nyomtatványon visszaigényelni. A visszatérítendő jövedelemadó iránti igényt legkorábban március elsejéig kell jelezni, s az önadózóknak szintén május 20-áig kell benyújtaniuk bevallásukat.

Összegzésként ennek ellenére annyi megállapítható, hogy az adózási rend módosításai miatt a visszaigénylőknek inkább hamarabb kell elkészíteniük a bevallást, s így már március elsejével megkaphatják jogos adóforintjaikat. Ugyanis továbbra is él az a formula, hogy az adóhatóság csak a benyújtást követő 30 nap múlva utalja vissza az adójóváírást, ugyanakkor a szabályban egy nehezítést is elhelyezett a pénzügyi tárca, s idén leghamarabb március elsejével lehet visszakapni a túlfizetet adót. Ezzel szemben nem kell annyira sietni a többletadóval, elég tartani a május 20-ai határidőt.

Nehéz szülés Az eredeti elképzeléshez képest kicsit módosult az önkormányzaton keresztül bérbe adható lakások után járó nulla kulcsos adófizetést lehetővé tevő passzus, elmaradt a „szociális” szó a javaslatból, s így az önkormányzatok a „simán” rászorultaknak is kiadhatják a lakásokat. A rászorultak körét és a végrehajtás pontos mikéntjét rendelet szabályozza majd. Eszerint, amennyiben egy magánszemély legalább 60 hónapra az önkormányzatnak adja bérbe lakását, majd ez a rászorulóknak adja tovább, akkor az így befolyó bérleti díj után a tulajdonosnak nem kell adót fizetnie. A magánszemélynek bérbe adott lakás bérleti díja után 25 százalékos adót kell fizetni.

Kedvezmény itt-ott

Jövőre 100 ezer forintban maximálják az igénybe vehető adókedvezményeket, ami nem vonatkozik a lakáshitel, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre. Csökken viszont a családi adókedvezmény igénybe vételének határa, s jövőre 12 millió forint helyett csupán 8 millió forint lesz.

Kedvező változás, hogy az idén 120 ezer forintot igényelhetünk vissza az önkéntes nyugdíjpénztárakba fektetett pénzünk után – bár ez továbbra sem haladhatja meg a befektetett összeg 30 százalékát. A lakás célú hitelek adókedvezménye már tavaly változott, s idén lépett életbe a módosítás: új lakásnál 15 millió, míg használtnál 10 millió forint feletti hitelösszeg után nem lehet igénybe venni adókedvezményt. Ez az új lakásnál az éves törlesztő részlet 40 százaléka, használt lakás esetén 30 százalék, de legfeljebb 120 ezer forint. További szigorítás, hogy idén egy jövedelmi korlát is életbe lépett, s a teljes kedvezménnyel csak 3,4 millió forintos éves jövedelemig lehet élni; e felett a kedvezmény 4 millió forintig nullára csökken. Adóoptimalizálási problémát, nehezítést jelent, hogy a kedvezményt nem lehet megosztani az adóstársak között.

Szinte mindenki igénybe veheti a Sulinet-program legfeljebb 60 ezer forintos adómérséklését. Igaz, ez a kedvezmény is csak az évente 3,4 millió forint alatt keresőknek áll, bár ez a réteg még mindig szélesebb, mint korábban, amikor csak a pedagógusok, a diákok és családjuk vehette igénybe a támogatást.