A korábbi kampányígéreteket is túllicitálva kedden arról döntött a kormány, hogy júniustól januárig visszamenőleg 4,5 százalékkal felemeli a nyugdíjakat. A nyugdíjminimumhoz kötött ellátásban részesülők pedig egyszeri, 10 500 forintos juttatást kapnak.
Benne van a törvényben
A döntés nem okozott különösebb meglepetést, hiszen azt a fogyasztói árak és a nettó keresetek emelkedéséhez kötött és törvényben rögzített, éves szinten 13,5 százalékos emelési kötelezettség indokolja. A bejelentés időzítésén sem kell csodálkozni – mondta a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter -, hiszen születtek már hasonló fontosságú határozatok két választási forduló között korábban is.
A nyugdíjak emelésének jelenlegi szisztémáját egyébként még a Medgyessy Péter pénzügyminisztersége idején kidolgozott és 1998 január 1-jén hatályba lépett nyugdíjreform részeként határozták meg ekképp. Ennek ellenére most éppen az MSZP helyezte kilátásba a törvény módosítását. Kormányra jutásuk esetén az előző évi tényleges keresetnövekedés és a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció átlaga szolgálna az értékkövetés kiindulópontjául.
Egymástól csent ötletek
Ugyancsak szocialista javaslatként indult a 13. havi nyugdíj bevezetése, amit mára már mindkét nagy párt a zászlajára tűzött. A Fidesz-kormány által bevezetett nagyszülői gyes ötletét továbbfejlesztve a szocialisták oly módon bővítenék ezt a juttatást, hogy emellett az egyébként járó nyugdíj se vesszen el.
Láthatóan ez is elnyerte a jelenlegi kormánykoalíció tetszését, egy ideje ugyanezt ígérik ők is az unokájukat nevelő nagyszülőknek. Az özvegyi nyugdíjak 50 százalékos emelésének szándéka szintén közös pont, az pedig, hogy ki találta ki előbb, már elfelejtődött. Az szocialisták ezeken felül még az idén visszaadnák azt az 52 milliárd – nyugdíjasonként 19 ezer – forintot, amit szerintük 1999-ben a jogosultaktól törvénytelenül vett el az Orbán-kormány.
Magánpénztárak – másként gondolják
Az MSZP-SZDSZ kormány által 1998-ban megvalósított nyugdíjreform részét képező tőkefedezeti pillér támogatása nem szerepelt a most lezáruló parlamenti ciklus elképzelései között. Sőt, a törvénycsomag eredeti elemei számos ponton úgy módosultak, hogy lényegesen lassították a nyugdíjpénztárak gyümölcsözőnek indult fejlődését. Ez a tőkepiaci szegmens most sem kapott hangsúlyt a Fidesz MPP választási programjában.
Ezzel szemben László Csaba, MSZP pénzügyminiszter-jelöltjének véleménye szerint a magánnyugdíj-pénztáraknak vissza kell kapniuk a társadalombiztosítási rendszerben elfoglalt eredeti szerepüket. A tagok számlájára utalt összegnek a mostani hat százalékról nyolc százalékra kell emelkednie, és vissza kell állítani a megszüntetett állami garancia intézményét is. László Csaba szerint kormányra kerülése esetén az MSZP hatályon kívül helyezné az elmúlt ciklus említett intézkedéseit, és arra törekedne, hogy garantálja a tőkefedezeti rendszer hosszú távú stabilitását, kiszámíthatóságát és nyugalmát.
