Csak az alapvető lakhatási feltételek megteremtéséhez lehet állami támogatást igénybe venni – fogalmazható meg a február elsején életbe lépő (az Orbán-kormány idején kidolgozott, korábban leállított támogatási rendszert felváltó) Fészekrakó lakásprogram krédójaként. A többgyermekes fiatalok számára jó hír, hogy emelkedik az új lakás építésére fordítható szociálpolitikai támogatás összege, amelyet – mint eddig is – 35 év alatti házaspárok, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelők vehetnek igénybe első otthonuk megteremtéséhez (lásd külön). Újdonság az is, hogy a szocpol felét az első használt lakás megvásárlására is igénybe lehet venni. 
INDULÓ TŐKE NÉLKÜL. A Fészekrakó azokat a fiatalokat célozza, akik kezdő tőkével nem rendelkeznek, nincs önálló lakásuk, viszont az átlagosnál jóval nagyobb jövedelmet tudnak igazolni. Itt a házaspárok, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelők számára a 30 év a felső korhatár. Míg az építésnél, új, illetve használt lakás vásárlásánál eddig az ingatlan árának 60 százalékára lehetett államilag támogatott bankhitelt felvenni, most ez kiegészülhet: a megfelelő feltételek mellett további 30 százaléknyi hitelre az állam kezességet vállal. A maradék önrészt a kérelmezők akár a szocpolból is fedezhetik – így kisgyermekes családok önrész nélkül is lakáshoz juthatnak. Az állami garancia viszont csak maximalizált értékű ingatlanok vásárlásánál áll fenn: Budapesten és a megyei jogú városokban új lakásnál 15 millió, kisebb településeken pedig 12 millió a felső határ. (Használt lakásnál ez az érték 12, illetve 8 millió.) A hitelt folyósító bank továbbra is elsősorban a hitelképességet vizsgálja: az igénylőnek olyan rendszeres jövedelmet kell igazolnia, amely lehetővé teszi a havi 50-130 ezer forintos törlesztő részlet fizetését. A feltételeket nehezíti, hogy a program keretében vásárolt ingatlanokra tízéves elidegenítési tilalom kerül a tulajdoni lapra. Ezzel a befektetési céllal pályázókat kívánják a programtól távol tartani, ám a családoknak megnehezül, hogy nagyobb lakásba költözhessenek.
„Ma többnyire csak azok a fiatalok tudnak önálló lakáshoz jutni, akik bizonyos kezdőtőkét kapnak a családtól, a szüleiktől” – mondja Hegedüs József szociológus-közgazdász, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Így szerinte nyilvánvaló, hogy az állami garanciavállalás nem szociális jellegű, nem a szegény réteget célozza, hanem azokat a jól kereső, többnyire magasan képzett fiatalokat, akik a szüleiktől nem számíthatnak az otthonteremtéshez szükséges beugróra. Ők eddig kiszorultak az ingatlanvásárlói körből. A szegényebbeket a félszocpol és a lakbér-támogatási rendszer segítheti.
A kormány előzetes számításai szerint mintegy 80-90 ezer kérelem érkezhet az elkövetkező időszakban: ennyi azoknak a fiataloknak a száma, akik a jövedelmük alapján képesek megfelelni a szigorú követelményeknek. Így a Fészekrakó program – a gyermekekkel együtt – mintegy 300 ezer ember lakhatási gondjait oldhatja meg. Valójában egyelőre senki nem tudja megbecsülni, hányan fognak pályázni. Információnk szerint a 2005-ös évet a kormány próbaidőszaknak szánja, s ha kiderül, hogy kevés a fizetőképes igénylő, akkor esetleg döntenek a felső korhatár 35 évre való kiterjesztéséről.
A kormánygarancia azt is célozza, hogy az átmenetileg fizetésképtelenné vált adósok ne veszítsék el ingatlanjukat, családok ne kerüljenek utcára. Az állam – a garantált összeg erejéig – a hiányzó részletet köztartozásként kezeli, s mindent megtesz annak behajtása érdekében. 
GARANTÁLTAN. A havonta fizetendő részletet ugyanakkor tetézi, hogy állami kezességvállalás banki kezelése fejében az adósoknak 2 százalékos garanciadíjat is fizetniük kell. „Elképzelhető, hogy a garanciadíjjal a rendszer önmagát fogja működtetni, és további állami pénzt nem igényel” – vélekedik Hegedüs József. A kormány és a bankszféra között január 10-én létrejött megegyezésnek része az is, hogy ezt a díjat első évben átvállalja az állam, a második évben pedig az adós kérheti a banktól, hogy a díjat építse be a hitelkeretbe.
Az átlagos vagy kisjövedelmű családok számára az állam egyetlen lehetőséget kínál: lakbértámogatást, amelyet a lakbér 30 százalékáig vehetnek igénybe, ez maximum havi 14 ezer forint lehet. A kormány számításai szerint 45 ezer kisgyermekes család kaphatja meg ezt a vissza nem térítendő juttatást, az önkormányzatok döntése alapján. Itt az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a minimális öregségi nyugdíj másfélszeresét. A becslések szerint ma 150 ezer család él albérletben.
