Először csak a kiválasztott kevesek kaphatták meg – számozott példányokban, szigorú titoktartás mellett – a múlt héten azt a programot, amelyet Gyurcsány Ferenc, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és csapata, valamint a két koalíciós párt vezetői fogalmaztak meg.
Gyurcsány Ferenc ismerteti porgramját. Ritmusváltást ígér.
A sokáig rejtegetett szövegre végül pénteken és a hétvégén áldásukat adó párttestületek tagjai ugyancsak a „fejvesztés” terhe mellett lapozgathatták a dokumentumot, amelyet az egyeztetések végén beszedtek tőlük, nehogy idő előtt kiszivárogjanak a részletek (persze kiszivárogtak).
Szocialisták és szabad demokraták alig húsz hónappal a következő parlamenti választás előtt az új kormányfőtől, az általa ígért lendülettől mint egyfajta csodafegyvertől remélik azt, hogy sikerül fordítani a mélyrepülésen, amely a kormánykoalíció első évében meghozott jóléti intézkedéseknek köszönhető népszerűségi csúcspont óta tart. Közben azonban maguk is tudják, hogy az első év osztogatása a feje tetejére állította a kormányciklust. A szigor évei éppen akkor köszöntenek be, amikor az újabb választási győzelemhez népszerűséget kellene felhalmozni.
Konkrét célok a kormányprogramban
A GYARAPODÓ KÖZTÁRSASÁGÉRT
Évi 4 százalékos gazdasági növekedés • A maaschrichti kritériumok teljesítése • Az euró bevezetése 2010-ben • Autópálya épül Nyíregyházáig, Debrecenig, Miskolcig, Dunaújvárosig és a Dél Balatonig • Az M0-ás körgyűrű építésének folytatása • Egyszerűbb ügyintézés a befektetők számára • Új hitelkonstrukciók a vállalkozásoknak • A kormány támogatja a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését, a K+F tevékenységet, az ipari parkok fejlesztését • Folytatódnak a kkv-szektort segítő programok • A 4-es metró építésének megkezdése • A nagyvárosok infrastrukturális fejlesztése • A vasúti törzshálózat egyötödének modernizálása • A hátrányos helyzetű kistérségek elérhetőségének javítása • Járulékkedvezmény azoknak a munkáltatóknak, ahol fiatalokat, gyesről, gyedről visszatérőket és 50 éven felülieket alkalmaznak • A nyelvtanulás ösztönzése • A távmunkaprogram folytatása
AZ IGAZSÁGOS KÖZTÁRSASÁGÉRT • Kétkulcsos szja • Bankadó bevezetése • Az eva megtartása és továbbfejlesztése • Többlettámogatás a gyermekeseknek és az átlag alatti jövedelemű családoknak • Állami hitelkonstrukció a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatására • Lakásbérbeadás ösztönzése • Folytatódik a reménytelen helyzetbe került családok adósságkonszoli-dációja • A nyugdíjak kiegészítő emelése; ez év novemberében a nyugdíjasok 54. heti nyugdíjat kapnak, 2006-ban pedig teljes plusz egy havi nyugdíj illeti meg őket • Esélyegyenlőség a nőknek • Egyenlő esélyek a romáknak • A 75 éven felüli egyedülálló idősek támogatása
AZ ÉLHETŐ ÉS OTTHONOS KÖZTÁRSASÁGéRT
• A járóbeteg-szakellátás minőségé-nek javítása • Kórházak komfortosítá-sa • Átlátható és tervezhető egészségügyi finanszírozási rendszer kialakítása • Magántőke bevonása az egészségügyi ellátásba • Betegszámla kiterjesztése • Környezetvédelem erősítése
A MODERN ÉS DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGÉRT
• Az oktatás tartalmi megújítása • A Sulinet Expressz és az internethoz-záférés-bővítési program folytatása • Az e-közigazgatás fejlesztése • A felsőoktatás-fejlesztési program megvalósítása • Több ezer új kollégiumi férőhely • Ingatlan-nyilvántartás hitelességének helyreállítása • A közigazgatási reform jegyében a decentralizáció és a regionalizáció előkészítése • A hivatalokban egyablakos rendszer létrehozása • Hivatásos hadsereg létrehozása • Rendőrség fejlesztése
AZ EURÓPAI KÖZTÁRSASÁGÉRT
• Az uniós tagság előnyeinek kiaknázása • A nemzeti érdekek érvényesítése az EU-ban • A határon túli magyarság érdekeit is szolgáló szomszédságpolitika • A második Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése a 2007-től 2013-ig előirányzott 8 ezer milliárd forint uniós és hazai támogatás felhasználására
A mutatvány egyelőre sikeres: a szocialisták baloldali fordulatot látnak benne, a leszakadt társadalmi rétegek felemelését, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését célzó intézkedéseket emelik ki, a szabad demokraták pedig a liberális elmozdulást, a rászorultság elvének érvényesülését a szociálpolitikában, az olcsó és hatékony állam megteremtését, az adócsökkentést és a versenyelvű gazdaságpolitika folytatását üdvözlik. Gyurcsány Ferencnek ez elegendő a kormányfővé választáshoz, sőt szövetségese, Hiller István is eséllyel pályázhat az MSZP élére.
SZIGOR ÉS JÓLÉT. A csodavárás és a rideg valóság közti ellentmondást fejezi ki azonban a program gazdasági részében az, hogy a szigorú és takarékos állami költségvetést, az euró 2010-es bevezetését, a maastrichti kritériumok teljesítését, vagyis az Európai Uniónak benyújtott konvergencia program betartását első számú prioritásként kezeli. Ez a követelmény azonban – a szöveg által említett, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett is – szükségessé teszi az idei, valószínűleg az 5 százalékot meghaladó GDP-arányos államháztartási hiány ütemesebb csökkentését. (Az évi 0,6 százalékpontos mérséklést a kormányfő is szükségesnek tartja.)
A program úgy fogalmaz, hogy „a cselekvő kormányzás azt jelenti: egyensúlyra törekedve tartjuk fenn a beruházás- és fejlesztésvezérelt növekedést, s így teremtjük meg a gyarapodó és sikeres jövő alapjait”. Ha a kormány ezt komolyan gondolja, vagyis azt, hogy a társadalompolitikai célokat elődjéhez képest erőteljesebben a gazdasági teljesítőképességnek veti alá, akkor nehezen érthető, miként lesz képes egyszerre teljesíteni a különböző célokat. Adócsökkentés, infrastrukturális fejlesztés, többlettámogatás és hiánymérséklés ugyanis egyaránt szerepel a jelszavak között.
KECSEGTETÉS. Miközben például a Gyarapodó köztársaságért című fejezetben (lásd külön) a gyors ütemű autópálya-építés fenntartását, a 4-es metró beruházásának elkezdését, s egyéb fejlesztéseket ígér, az Igazságos köztársaságért elnevezésű részben többlettámogatásokkal kecsegteti a gyermekes és átlag alatti jövedelemmel rendelkező családokat, vagy állami hitelkonstrukcióval az első lakást vásárló fiatalokat.
Varga Mihály, FIDESZ. Nem hozzák helyzetbe a gazdasági szféra szereplőit. Szűk a mozgástér
Nincs reális esély arra, hogy az elkövetkező két évben lendületbe jöjjön a gazdaság – fogalmazott a Figyelőnek Varga Mihály ex-pénzügyminiszter, a Fidesz parlamenti képviselője. Meglátása szerint túl szűk a kormány mozgástere, amin belül nehéz megtalálni azt a két-három apró elemet, amely impulzust adhatna a gazdaságnak, egyszerűen azért, mert nincs rá forrás. A napvilágra került adómódosítások 100 milliárd forinttal rontják az államháztartás helyzetét, ugyanakkor reformokra nincs javaslat. „Nem világos az sem, hogy milyen eszközökkel tudja az ország tartani magát a konvergencia programhoz” – fejtegette Varga Mihály. Meglátása szerint az MSZP-SZDSZ koalíciónak rögtön a ciklus elején hozzá kellett volna fognia az államháztartás átalakításához, s nem az ellenzékre mutogatnia. A kérdés Varga szerint 2002-ben dőlt el, amikor oly mértékben túlköltekezett az állam, ami messze meghaladta a lehetőségeit, s ezzel „beszorította” magát. A folyó fizetési mérleg hiánya arra utal, hogy nem teremtődött meg a hiány belső finanszírozásának a lehetősége, s a gazdaság a mai napig nem állt vissza arra a pályára, amely jelentős megtakarításokat produkálva finanszírozná a deficitet. Az új kormány Varga szerint nem hozza helyzetbe a gazdasági szféra szereplőit, nem növeli a versenyképességüket. Pozitívum, hogy csökkent a társasági adó kulcsa, ám a kabinet az itt keletkező előnyt visszaveszi a cégbejegyzési illeték és a banki adótételek növelésével. Utóbbiakat ugyanis szerinte – bármilyen szép ígéretek is hangoztak el – biztos, hogy áthárítják az ügyfelekre. Már az idén is pluszadókkal sújtották a vállalkozásokat – így innovációs járulékkal, öko-adóval, a cégautók adójának emelésével -, aminek az lett a következménye, hogy a környező országok verseny-képessége túlszárnyalja Magyarországét. Az ígért szociális intézkedések azt jelzik, a kormány fél szemmel már a 2006-os választásokra figyel. „A szociális fordulat önmagában rendben lenne, ha nem pusztán kiadásnöveke-déssel járna, hanem haté-konyságjavító, versenyképes-séget fokozó, az érdemi váltást megalapozó racionális lépésekkel párhuzamosan menne végbe, erről azonban szó nincs” – összegzett a volt pénzügyminiszter.
Ugyanitt adócsökkentést és a járulékok mérséklését is kilátásba helyezi. Nem csoda, hogy Kovács László, az MSZP elnöke egy múlt péntek esti tévéműsorban – azután, hogy a párt vezető testületei elfogadták a programot – még a „mindenható” pénzügyminiszterre, Draskovics Tiborra hivatkozott, akinek a hétvégén kellett átnéznie, hogy „megvan-e a fedezet”.
Ugyanez a kettősség látható abban is, hogy a program egyrészt szükségesnek tartja az államháztartás szerkezetének megváltoztatását, a takarékos állam megteremtését, másrészt viszont lemond mindazon reformokról, amelyekre a koalíció 2002-ben ígéretet tett. Az akkor meghirdetett közigazgatási, egészségügyi és haderőreform 2006-ig nem valósul meg, a Gyurcsány-kormány csak az egészségügyi szolgáltatások javítását és a hivatásos hadsereg felállítását ígéri. Egyedül a Magyar Bálint oktatási miniszter nevével fémjelzett oktatási, felsőoktatási reform halad a kijelölt pályán, végrehajtása azonban kétséges a szektor érdekvédelmi szervezeteinek ellenállása és százmilliárdos költségvetési forrásigénye miatt.
Gyurcsány mindenesetre tanulni látszik elődje „hibájából” azzal, hogy nem áll elő olyan, konkrétumokat tartalmazó, számon kérhető listával, mint amilyet a 2002-es választások előtt Medgyessy Péter kidolgozott, s amelynek „rugalmas” teljesítése részben okává vált a hitelvesztésnek. Programjában legfeljebb csak olyan „kőbe vésett” ígéreteket tesz, amelyekre valószínűleg már a 2005-ös költségvetésben is látja a fedezetet. Ilyen például a fiatalok lakáshoz jutása, a munkahelyteremtő beruházások, a nyugdíjasok, 75 éven felüliek támogatása, vagy az autópálya-építési program már említett folytatása. Utóbbit ráadásul nem kilométerben méri – ami Medgyessy idején számmisztikai vitákba torkollott az ellenzékkel -, hanem városokban: Nyíregyházáig, Debrecenig, Szegedig, Dunaújvárosig és a Dél-Balatonig lesz kész a sztráda a szándékai szerint 2006-ra (lásd cikkünket a 20-21. oldalon).
A sokféle (egymással egyébként sokszor össze nem egyeztethető) ígéret és a homályos megfogalmazás egyszerre járult hozzá ahhoz, hogy a dokumentum egyetlen hangos szó nélkül ment keresztül a szocialista és a szabad demokrata párt fórumain, ahol a képviselők apróbb stilisztikai és szóhasználatbeli módosításokat javasoltak csak. Gyurcsány Ferenc pozíciója – a széles körű egyeztetésnek és a minden platformnak valamit felmutató tartalom miatt – kiválasztása óta tehát erősödött a szocialista frakción és a párton belül, amit az is mutat, hogy még a sportminiszteri posztról miatta kényszerűen távozó Jánosi György is „markáns baloldali” szövegként üdvözölte a programot. A szocialisták egysége azonban – mint annyiszor – most is csak látszólagos, a különböző áramlatok leginkább a külső veszély, a közvélemény-kutatások által prognosztizált 2006-os Fidesz választási győzelem miatt zárnak szorosra. A párton belüli törésvonalak változatlanul léteznek, a heterogén érdekcsoportok csak átmenetileg alkalmazkodtak az új helyzethez, ám korántsem tekinthetők Gyurcsány hithű elkötelezettjeinek. A kormányfő számára a nagy próbatétel akkor következik, amikor – az MSZP tisztújító gyűlése után – konfliktusokat vállal és a programjának számtalan eleme közül kiválasztja, hogy melyik mentén kormányoz.
Bauer Tamás, SZDSZ. Nem lehet tovább halogatni a reformokat. Túlzott ígéretek
Ott folytatja a Gyurcsány-kormány, ahol elődje abbahagyta – szögezte le az SZDSZ belső csoportja, a Szabad Tanácskozás. A szabad demokrata platform meghatározó képviselője, Bauer Tamás közgazdász szerint az új kormány és a két párt mintha nem nézne szembe azzal, hogy azon az úton, amelyen Medgyessy Péter vezetésével haladt, nem lehet tovább menni. A közgazdász szerint túlzott ígéretekkel indult a kormánykoalíció, ezért ki kellene mondani, hogy mindez nem teljesíthető, nem lehet további ajándékokat ígérni az embereknek, nem lehet lemondani arról, hogy a szükséges reformokhoz a kormánykoalíció hozzáfogjon. A kormányprogram nem más, mint további ígérgetés, a reformok pedig elmaradnak. „Ez pedig ahhoz vezet, hogy az a kiábrándulás, ami eddig is a kormány népszerűségvesztéséhez vezetett, néhány hónap elteltével, ha elmúlik a Gyurcsány-effektus, tovább folytatódik”- hangsúlyozta Bauer.
